Fizessenek a gazdagok?

Hogy a költségvetés rászorulna némi pluszbevételre, azt senki nem vitatja. A szociáldemokrata szakértők, és a politikusok az egymillió eurósnál nagyobb vagyonnal rendelkezőkkel szeretné megfizettetni a hiányt, mondván, hogy nem csak a pénz hibádzik, hanem egyfajta igazságosság is. Vagyis a gazdagoknak nagyobb részt kell vállalniuk a gondok megszüntetésében, a költségvetés rendbehozatalában, hiszen ők ezt megtehetik.

A Néppárt ezt másként látja, az ötletet elveti, mondván, hogy az adózott jövedelemből származó vagyon semmiképpen nem sarcolható, hiszen ez egyfajta kisajátítással lenne egyenlő, igazságos megoldásnak meg semmiképpen nem tekinthető. Karlheinz Kopf, a Néppárt parlamenti frakciójának vezetője, egyike az ellenzők közül megszólalóknak, konkrét példát is említ: aki egymillió eurót helyez el bankbetétben vagy egyéb befektetési formában, az eleve nagyobb adót fizet a hozam után, mint aki csak 100 ezer eurót kamatoztat. Ráadásul a vagyon, amelyre a szociáldemokrata javaslat adó-terve vonatkozik, sokszor költségekkel is jár – például az ingatlan – véli a politikus. A legmagasabb adókulcsot amúgyis túl magasnak találja, a 43 % szerinte már maga a rabszolgaság.
A szociáldemokraták nem tágítanak. Legutóbb Andreas Schieder, a szociáldemokraták pénzügyi államtitkára erősítette meg, hogy továbbra is kitartanak a költségvetési egyensúly helyreállítására vonatkozó javaslataik mellett. A nyolc pontból álló csomagnak csak egyik része a vagyonadó, szerepel benne a bankok szolidaritási adója, az alapítványi adózás megreformálása, a menedzserfizetések adóleírási plafonjának meghatározása, és intézkedések az adóelkerülés megakadályozására.

Emellett – hangsúlyozzák - szó sincs arról, hogy az SPÖ „kutakodna a zsebekben”. A statisztika szerint 70 ezer személyre vonatkozna az új adónem, az érték 0,3-07 százaléka lenne a befizetendő összeg, amely 200-300 millió euróval gazdagítaná évente a költségvetést. Egyébként a vagyonadó Ausztriában nem teljesen új. Jó húsz évvel ezelőttig volt már rá példa, és éppen egy szociáldemokrata pénzügyminiszter, Ferdinand Lacina törölte el. Az új adókötelezettség nem csak ingatlanra vagy pénzösszegre, részvényekre, más befektetésekre vonatkozna, hanem a nagy értékű képzőművészeti-, avagy például gépkocsi gyűjteményekre is. De: csakis magánszemélyekre és alapítványokra, a kis – és középvállalatokat nem érintené – szögezte le Schieder. Amire a szakértőknek rögtön megvolt a válasza: ez lesz az a pillanat, amikor az értékhatár feletti vagyontárgyak kis- és középvállalati tulajdonba kerülnének ki.

A néppárti ellenkezést független szakértők is osztják. Alkotmányos akadályok is vannak, egy olyan, 1993-ban elfogadott törvény, például, amely a tőkenyereség adót azzal a klauzulával írja elő, hogy ez az adónem magában foglalja a jövedelmi adót, a vagyonadót és – az időközben eltörölt - öröklési és ajándékozási adót is. Az adószakértők pedig azért csóválják a fejüket, mert úgy vélik: nem a bevételek növelésével, hanem a kiadások csökkentésével kellene megteremteni a költségvetés egyensúlyát.

Hogy mi lesz a sorsa a szociáldemokraták javaslatának, azt csak sejteni lehet. Ők maguk politikai megegyezésben reménykednek, de arról elképzelés sincs, hogy ha ez a most lehetetlennek tűnő eset bekövetkezik, akkor a javaslat a parlamentben hogyan szerzi majd meg a kétharmados támogatást. Ehhez ugyanis ellenzéki szavazatokra is szükség van. Ezen azonban most még nem törik a fejüket – jelezte Andreas Schieder.