Ezer éve nem volt ekkora árvíz Szerbiában
A rendőrség, a katonaság, valamint a szerbiai és a külföldi mentőalakulatok több mint 25 ezer embert mentettek ki az országban. Az előrejelzések szerint a Száva folyón szerdáig újabb árhullám várható, ezért a védekezést még nem szüntetik meg. Az országban vasárnap is érvényben volt a csütörtökön kihirdetett rendkívüli állapot. A politikai és kulturális események így továbbra is elmaradnak, de a tanítás hétfőn már megkezdődik.
Katasztrofális a helyzet a hatóságok szerint az árvíz sújtotta Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában; Szerbiában Aleksandar Vucic kormányfő szerint ezer éve a legsúlyosabb árvíz pusztít. Bosznia-Hercegovinában a sajtóbeszámolók és a légi felvételek bizonysága szerint az ország egyharmada még mindig víz alatt van. Horvátországban vasárnapig háromezer ember hagyta el otthonát az árvíz miatt – írja az MTI.
Vucic közlése szerint a Belgrádtól 30 kilométerre fekvő Obrenovacon a legsúlyosabb a helyzet, ott vasárnapig 12 holttestet találtak. A településen a Kolubara folyó öntött ki, a helyi szénbányát is elárasztva. Ez a bánya látja el a Nikola Tesla hőerőművet, ezért fennállt a veszély, hogy megszűnik az ország áramellátása. A kolubarai szénbányában a becslések szerint 100 millió eurós (30,5 milliárd forint) kár keletkezett.
Nyerészkedés és visszaélés gyanújával eljárás indul 83 személy ellen, a bejelentések szerint ugyanis az árvíz sújtotta területeken többszörösére emelték az alapvető élelmiszerek és a víz árát – jelentette a szerbiai közszolgálati televízió (RTS). Az ilyen esetekben kiszabható büntetés 2 millió dinár (5,28 millió forint), illetve a kereskedelmi tevékenység 6-tól 24 hónapig terjedő felfüggesztése.
Meg nem erősített hírek szerint vasárnapra harmincra nőtt az áldozatok száma Bosznia-Hercegovinában, ahol a Száva folyó áradása okozza a legnagyobb problémát. A hatóságok itt is katasztrofálisnak nevezték a helyzetet. Az országban három nap alatt három hónap csapadékmennyiségének megfelelő eső esett, amire legalább 120 éve nem volt példa.
A napok óta tartó esőzés, az áradások és a földcsuszamlások Bosznia-Hercegovinában mintegy 1,2 millió embert érintenek közvetlenül. Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát, több száz család pedig otthon nélkül maradt, miután a földcsuszamlások elsodorták házaikat. A hegyvidéki területeken szinte egész falvakat temetett be a föld.
A földcsuszamlások miatt megnőtt az aknaveszély is, ugyanis egész aknamezőket mozdíthatott el a víz. A boszniai hatóságok fokozott figyelemre szólították fel a lakosságot az érintett területeken. Az 1990-es években, a boszniai polgárháború idején a szembenálló felek mintegy egymillió taposóaknát telepítettek, és bár azóta nagy erőfeszítéseket tettek ezek eltávolítására, mintegy 120 ezer ilyen robbanóeszköz van még mindig a földben.
