Judith Sargentini: Magyarországon a helyzet csak rosszabbra fordult
Brüsszelben, az Európai Parlamentben ma vitáztak a magyar demokrácia helyzetéről, és hogy mi történt 2018 szeptembere, a Sargentini-jelentés elfogadása óta. A Magyarországi alapvető jogok címet viselő plenáris ülés az első alkalom, hogy az EP állásfoglalásra kéri az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsot az alapvető EU-s jogok magyarországi helyzetével és megsértésével kapcsolatban. Ezeket a lisszaboni szerződés 2. cikkelye rögzíti, szeptemberben éppen a megsértésük miatt indult el a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen az Orbán-kormány antidemokratikus intézkedései miatt.
Az Orbán-kormány hivatalosan nem is képviseltette magát a vitán, arra hivatkozva, hogy a „Soros György embereinek” kampányeseményéről van szó a május 26-29-i EP-választások előtt.
Az Európai Bizottság részéről Frans Timmermans alelnök, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) frakció csúcsjelöltje bevezetőjében felhívta a figyelmet, hogy a Stop Soros miatt Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás új szakaszba léptette. Beszélt a rabszolgatörvényről, elmondta, az Európai Bizottság vizsgálja, ahogy megfelel e az EU jogi normáinak. – A CEU száműzése példa nélküli, szomorú, rendkívüli aggodalmat keltő fejlemény – tért át a következő témára, amely után jelezte, hogy az EB vizsgálja a fideszes médiabirodalom ügyét, és aggodalmat keltő nevezte azt is, a közigazgatási bíróságokról szóló törvény elfogadásakor nem vették figyelembe a Velencei Bizottság ajánlásait.
Ezután Deutsch Tamás szólalt fel a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) politikusaként, papírízű beszédében minden fideszes szólamot elővett. Szerinte a vita oka az EP-választási kampány, támadást indítottak a magyar emberek ellen, amiért a magyarok nemet mondtak a bevándorlásra.
Josef Weidenholzer (S&D) ezután kijelentette, hogy Magyarország már csak a demokrácia látszatát őrzi, és nem lehet, hogy egy EU-tagország egyre csak távolodjon az alapvető EU-s értékektől.
A dán EP-képviselő, Anders Primdahl Vistrisen az Európai Konzervatívok és Reformisták nevében kettős mércével és képmutatással vádolta meg az Európai Uniót, amiért nem tartja tiszteletben a kisebbségben lévő politikai véleményeket
Ezután emelkedett szólásra a zöldpárti Judith Sargentini aki szerint Magyarországon a helyzet csak rosszabbra fordult a nevét viselő jelentés elfogadása óta. Ennek alátámasztásául felidézte
- a CEU száműzését Budapestről Bécsbe,
- a hajléktalantörvényt,
- a börtön elől menekülő macedón exkormányfő, Nikola Gruevszki szempillantás alatti befogadását
- a fideszes médiabirodalom megalakulását
- a közigazgatási bíróságokról szóló törvény és a rabszolgatörvény elfogadását
is.
– A magyaroknak minden okuk megvan arra,a hogy az utcára vonuljanak, és megérdemlik a mi kitartó támogatásunkat
– fűzte hozzá, valódi fellépésre kérve az Európai Tanácsot az ügyben.
Judith SargentiniEzután Marie-Christine Vergiat az Európai Egyesült Baloldal részéről azt hangoztatta, a magyar népet senki nem akarja megtámadni, Orbán Viktor azonban a magyar történelmet és a kontinens történelmét is a feje tetejére akarja állítani az illiberális politikájával. Úgy tűnt azonban, hogy Olaf Stuger holland szabadságpárti EP-képviselőnek ez nincs ellenére, a közvetlenül Marie-Christine Vergiat után felszólaló politikus ugyanis a szélsőjobboldali Nemzet és Szabadság Európája nevében megkockáztatta, hogy Orbán Viktort nem bíróság elé kellene állítani, hanem szobrot kellene kapnia. A jobbikos Balczó Zoltán ezután szerényen csak annyit jegyzett meg, ezt a politikai küzdelmet Magyarországon kell megvívni, minden demokratikus eszközzel harcolva az Orbán-rendszer ellen.
Az MSZP-s EP-képviselő, Szanyi Tibor szerint a magyar rendszerváltás néhány ifjú szereplője, a Fidesz akkori és mai vezetői idősödő és gazdag földesurakká, iparbárókká váltak, és kormányra kerülve a szovjet blokk legvidámabb barakkját Európa új siralomházává változtatták az EU finanszírozásával. Ez a korrupt, pénznyelő csoport az emberi jogokat emberi jogfosztottsággá alacsonyította az elmúlt tíz évben, a helyzet pedig az elmúlt fél évben csak rosszabb lett. – A hatalom fegyveres verőemberei élő videóközvetítéstől sem zavartatva képviselőket ütlegeltek a köztelevízió épületében, a vádhatóság pedig most a képviselőket fenyegeti, Soros György ügynökeinek minősítve őket. Nagyjából ezt tudjuk jelenteni az új rabszolgák új országából, nevezetesen Magyarországról – fogalmazott a politikus.
A párbeszédes Jávor Benedek arról beszélt, hogy minden máz lehullott már Orbán Viktor autokráciájáról, felsejlenek mögötte Vlagyimir Putyin rendszerének arcvonásai.
– Minek kell még történnie, hogy mindannyian, az EPP és az Európai Tanács is komolyan vegye azt a fenyegetést, amit Magyarország illiberalizálódása egész Európára nézve jelent, és felllépjen ellene?
– tette fel a kérdést.
A néppárti Ingeborg Grässle, az EP költségvetési ellenőrző bizottságának német elnöke aggodalmát fejezte ki, amiért Magyarországon nem megfelelően költik el az EU pénzét. Problematikus a csalás, a korrupció, a közbeszerzési rendszer és az a tény is, hogy
a magyar igazságszolgáltatás nem akar fellépni az ilyesfajta bűnözés ellen, valószínűleg azért, mert vannak emberek, akik a bűnözőket védik
– jelentette ki. Kérte az Európai Tanácsot, tegyen lépéseket ennek a helyzetnek a megszüntetése érdekében, és felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a 64. a világ legkorruptabb országainak a listáján, az előtt a Görögország előtt, ahol javul a helyzet. Magyarországon ehhez képest 2012 óta rosszabbodik.
Orbán Viktornak semmi nem számít, csak a hatalom, ezért elárulja a saját országának az érdekeit, az európai értékeket, Világosan ki kell mondani, hogy ennek a politikának nincs helye az Európai Unióban – mondta a DK-s Niedermüller Péter.
A luxemburgi néppárti EP-képviselő, Christophe Hansen azzal bírálta a Fideszt, hogy
ha Magyarország ma akarna csatlakozni az Európai Unióhoz, nem vennék fel.
Beszélt arról, hogy a jogállamiságot lábbal tipró tagországokat meg kell fosztani a pénzügyi támogatástól. – Meddig kell várnunk, hogy elkezdjék a 7. cikkely szerinti eljárást? – firtatta a politikus.
Frans TimmermansA beszédekre reagálva Frans Timmermans úgy nyilatkozott, a lisszaboni szerződés világosan rendelkezik az alapvető jogokról, a 7. cikkely szerinti eljárás nem a bevándorlást ellenző országok megtámadássáról szól. – Konkrét kérdéseink vannak a Stop Sorosról, a CEU költözéséről, a fideszes médiabirodalomról, a közigazgatási bíróságokról, túlóráról szóló törvényről és hogy ezek megfelelnek-e az EU jogi normáinak – hangoztatta, emlékeztetve, Magyarország szabad akaratából döntött az EU-csatlakozás mellett, ezzel azonban nemcsak jogok, hanem szerződéses kötelezettségek is együtt járnak. Az egész erről szól, nem kevesebbről és nem többről.
A román EU-elnökség nevében Melania-Gabriela Ciot román EU-ügyi és külügyminiszter egy semmitmondó válasszal zárta a vitát, azt hangsúlyozva, különös figyelmet fognak fordítani a vitában elhangzó véleményekre a magyarországi helyzet értékelésekor.
Morvai Krisztina még a vita előtt felállt, és felszólította az Európai Parlamentet, hogy a Magyarországról szóló vitát törölje a napirendről, helyette pedig vállaljon szolidaritást azokkal a sárgamellényes tüntetőkkel, akiknek Emmanuel Macron francia elnök biztonsági erői kilövik a szemét a párizsi tüntetéseken. Válaszul Antonio Tajani megjegyezte, csak parlamenti frakciók tehetnek javaslatot napirendi pontokra, EP-képviselők nem. A Magyarországról szóló vitát a zöldpárti frakció kezdeményezte.
A magyar helyzet előtt az EP a demokratikusan megválasztott vezetők elleni gyűlöletbeszédről és fizikai erőszakról tartott vitát Pawel Adamowicz gdanski polgármester meggyilkolása miatt.
