Európa zsugorodik

Herman Matthijs, a brüsszeli Vrije Egyetem közgazdászprofesszora, terrorizmuselhárításról szóló tanulmányok szerzője úgy véli: az iszlám radikalizmus erősödésének csak a komolyabb beavatkozás vethet véget. Interjújában azt is mondta a 168 Órának: az Európai Unió 28 tagállamos koncepciója megbukott, és hamarosan jöhet a mini-Schengen. Keretes írásainkban pedig arról alkotnak véleményt nemzetközi politikai szakértők, miként változhatnak meg a hatalmi szövetségek a világban.

2015. december 10., 10:36

– Az utóbbi hetekben Európától Amerikáig folyamatosak voltak a terrortámadások. Önöknél, Brüsszelben is a legmagasabb fokú a készültség. Fel kell-e készülnünk hosszabb távon is az állandó veszélyre?

– Igen. A fenyegetettség akár évtizedekig is eltarthat. A Nyugat legfontosabb feladata most a radikális iszlám erősödésének megfékezése – egyszer s mindenkorra. Amit az Iszlám Állam elleni koalíció ma tesz – légitámadásokat indít a szervezet állásai ellen –, biztosan nem elegendő.

– Úgy érti: a mostani beavatkozás nem elegendő a terrorizmus visszaszorítására?

– Úgy értem, hogy a légitámadás kevés, szárazföldi hadművelet is kell, de a koalícióban részt vevő országok nem képesek egyezségre jutni ebben. A nagyobbak közül Oroszország támogatja az elképzelést, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok nem. Pedig sürgős lenne a megállapodás, mert nincs más megoldás az Iszlám Állam visszaszorítására.

– Nemrég a nemzetközi terrorizmus-szakértő, Loretta Napoleoni ennek az ellenkezőjét állította a 168 Órának. Szerinte éppen a 2001. szeptember 11. óta indított közel-keleti háborúk vezettek az Iszlám Állam létrejöttéhez és megerősödéséhez.

– Ebben is van igazság. De akkor sem ülhetünk tétlenül. A szír konfliktus beavatkozás nélkül nagyon elhúzódhat, és jól látjuk az ottani polgárháború következményeit Európában is. Például eddig egymillió bevándorló érkezett onnan hozzánk. A szír konfliktusnak véget kell vetni. Ez az első és a legfontosabb teendő.

– De önmagában a háborús beavatkozás nem vet véget az európai terrorfenyegetettségnek. Már csak azért sem, mert a támadások elkövetői leginkább másod-, illetve harmadgenerációs muszlim fiatalok, vagyis ők nem a mostani menekülthullámmal érkeztek ide.

– Sajnos a muszlimok európai integrációja megbukott. Belgiumban és más nyugat-európai országokban is, ami nyilván az oktatási és a szociális ellátórendszerek kudarcát is jelenti. Egyébként ez a probléma – úgy tűnik – csak a radikális muszlimokat érinti. Más bevándorlók is élnek Európában – például ázsiai származásúak –, és az ő beilleszkedésük sikeresnek mondható.

– Miért alakulhatott ez így? Miért épp a muszlim fiatalok fogékonyak a radikalizmusra?

– A muszlim országokban teljesen más az értékrendszer. Nincs szabad sajtó, nem választhatnak kormányt az állampolgárok és nem ismerik el a férfi-női egyenlőséget sem. A muszlimok egy része pedig nem hajlandó elfogadni a mi európai értékrendünket.

– De miért azok a fiatalok radikalizálódnak, akik már a demokratikus Európában születtek és nevelkedtek?

– Jó felvetés. Szinte lehetetlen egyértelmű választ adni rá. A digitális technológiák terjedése segíti a szélsőséges szervezeteket, hogy az erre fogékony fiatalokat magukhoz csábítsák. A modern technikai eszközökkel könnyebben elérhetők és meggyőzhetők. Az európai muszlimok egy része még a befogadó ország nyelvét sem ismeri, ezért nyilvánvalóan jobban megtalálja a hangot az övéivel. Zéró toleranciát kell hirdetni, hogy minden egyes terroristagyanús embert megfigyeltessenek a szolgálatok, és szükség esetén intézkedjenek ellene. Európában most a biztonsági költekezés időszaka jön el. A közösségi közlekedésben, tömegrendezvényeken és fesztiválokon is fokozott biztonsági jelenlét szükséges. Még ez is kevés: újra be kell vezetni az útlevél-ellenőrzést és megerősíteni a külső határokat.

– Nem gondolja, hogy ezzel épp a schengeni határok és az Európai Unió alapértékeinek a végéről beszél?

– Dehogynem. Csakhogy Schengennek már régóta vége. Válságban van az eurózóna is. A mostani menekültválság azt is megmutatta, hogy a 28 tagállammal működő Európai Uniónak leáldozott. Régóta erodálódik ez az erőltetett szövetség. Az utóbbi hónapok eseményei kapcsán pedig már mindenki szembesült azzal, hogy túlságosan óriásiak az egyes tagállamok közötti földrajzi, történelmi és gazdasági különbségek. Belgiumot és Németországot összekötik közös szálak, hasonlóak a hagyományaik és nagyjából megegyezik a gazdasági helyzetük. De például mi a közös Bulgáriában és Belgiumban?

– Nem sok. De annyi mindenképp, hogy mindkét állam önként vállalta: része lesz a közösen vallott liberális elveken alapuló uniónak.

– Szerintem ilyen közös elvek már rég nincsenek! Ezt a mostani, 28 tagállamból álló Európai Uniót fel kell oszlatni. Helyette lesz egy legfeljebb tíz nyugat-európai országból álló mini-Schengen.

– És ha megalakul az új mini-Európa, és visszaállítják a határokon az ellenőrzőpontokat, akkor vége a terrorizmusnak? Úgy is kérdezhetném: a kisebb unióban lesznek közös válaszok a jelenleg megoldatlan problémákra?

– Jó kérdés. Bár a kisebb EU sem garancia semmire, de talán néhány, egymáshoz közelebb álló ország könnyebben lehet képes dűlőre jutni fontos ügyekben.