Előtérben a takarékosság a német költségvetésben
A napokban a Bundestag után a tartományok képviselőiből álló Bundesrat is elfogadta a 2010. évi szövetségi költségvetést. A kiadási előirányzat megközelíti a 320, a költségvetési hiány pedig várhatóan eléri a rekord 80,2 milliárd eurót. Ez a múlt évi 34 milliárd eurós deficitnek több, mint a kétszerese.
Az idei költségvetést sokan a világgazdasági válság és az idén májusig Észak-Rajna-Vesztfáliában, a legnépesebb német tartományban esedékes parlamenti választásokig tartó „választási szuperév” együttes hozadékának tartják. Tavaly a júniusi Európa-parlamenti és a szeptember végi országos szavazáson kívül Hessenben, a Saar-vidéken, Szászországban, Türingiában, Brandenburgban és Schleswig-Holsteinben tartottak tartományi választásokat. A korábban is a szociáldemokraták által kormányzott Brandenburg kivételével - de mindenütt új koalíciós partnerrel – ismét kereszténydemokrata vezetésű kormány alakult.
Eladósodás hosszú távra –s ki mit érez a válságból?
Az állami költségvetésnek a bruttó hazai termékhez viszonyított hiánya a megelőző év „csaknem egyensúlyi állapotáról” tavaly a bruttó hazai termék 3,4 százalékára emelkedett. Azaz minimális mértékben már meghaladta a maastrichti feltételekben meghatározott 3 százalékos határt, az idén pedig el fogja érni a GDP 5,5 százalékát.
A költségvetés eladósodása hosszú évekre elhúzódó folyamatnak látszik. Tavaly sikerült ugyan jelentősen tompítani a világgazdasági válság, az 5 százalékos német gazdasági, illetve csaknem 20 százalékos export-visszaesés hatását, ám ez hosszú időre nyomot hagyott a német költségvetésen s a válságból adódó terhek nem elhanyagolható részét a következő generációk öröklik.
A németországi közéletben már fel-felvetődik a kérdés: ki mit érez tulajdonképpen a válságból? A közszférában dolgozók ugyanúgy megkapták a fizetésüket, mint korábban s a rövidített munkaidő széleskörű alkalmazásával a munkahelyek nagy részét is sikerült megtartani. Kétségtelen ugyanakkor, hogy azoknál a járműipari és gépipari vállalatoknál, melyeknél pár évvel korábban még rendkívüli műszakot kellett bevezetni a rendelések teljesítésére, tavaly jóval kevesebb munkaórát teljesítettek és ennek megfelelően csökkentek a keresetek. Ugyanakkor hatszázezren, akik régi autójukat újra cserélték, ehhez két és fél ezer euró állami támogatást kaptak.
A költségvetési vitában Angela Merkel szövetségi kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter úgy vette védelmébe a rekord összegű állami eladósodást, hogy a jövő évtől kezdődően mindketten szigorú takarékossági politikát helyeztek kilátásba. A liberálisok múlt szeptemberben a következetes és radikális adócsökkentések ígéretével érték el történetük legnagyobb választási sikerét, s léptek koalícióra a konzervatív ikerpártokkal, kiütve a szövetségi kormányból a választásokon történelmi vereséget elszenvedett szociáldemokratákat. A már a konzervatív-liberális koalíció által kidolgozott és ez év elején hatályba lépett „növekedés-gyorsítási törvény” évi 8 milliárd euró körüli megtakarítást jelent az adózóknak. Ugyanakkor a válságnak a költségvetésre gyakorolt hatása ismeretében egyértelművé vált, hogy az FDP-nek egyelőre vissza kell vennie további adócsökkentési terveiből és ígéreteiből.
Adócsökkentés kivéreztetné az önkormányzatokat
Az adócsökkentések részben a szövetségi, de mindenekelőtt a tartományok és az önkormányzatok bevételeit érintenék, márpedig – mint Merkel kancellár fogalmazott – az adócsökkentések nem vezethetnek ezek „kivéreztetéséhez”. Hasonlóan foglaltak állást más, a CDU vezette tartományok miniszterelnökei is.
Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint 2016-ig évente csaknem 10 milliárd euróval szükséges mérsékelni a szövetségi költségvetés hiányát ahhoz, hogy tartani tudják az állami eladósodásra vonatkozóan az alaptörvényben rögzített, s az évtized második felétől kezdődően teljesítendő korlátozást. A német gazdaságnak és társadalomnak nehéz keretfeltételek között kell javítania a versenyképességet, évről évre mérsékelni kell az állami hitelfeltételeket, s mindezt a társadalom folyamatos elöregedése és a szociális terhek ebből fakadó növekedése mellett szükséges megtenni – hangzott a miniszteri figyelmeztetés.
Az OECD az idei költségvetés parlamenti elfogadásával nagyjából egy időben nyilvánosságra hozott országjelentésében nem adócsökkentést, hanem éppenséggel adóemelést javasol a német gazdaság- és pénzügypolitika irányítóinak. A fejlett ipari országok együttműködési szervezete szerint meg kell szüntetni az elsősorban az élelmiszereket terhelő 7 százalékos kedvezményes adókulcsot, s az egységes 19 százalékos adókulcs alkalmazásával meg kell növelni a fogyasztást terhelő adók részarányát.
Az OECD egy másik ajánlása, a képzés és innováció reformja, adókedvezmények révén történő támogatása, nyilván nagyobb helyeslésre talál a szövetségi kormánynál. A képzés reformja alapvető jelentőségű a német ipar szempontjából, figyelmeztetett az OECD, hiszen Németország az innováció és termékfejlesztés területén már a válságot megelőző években számottevő pozíciókat veszített nemzetközi versenytársaival szemben. A 2008. év exportsikerei mindenek előtt a mérsékeltebb hazai béremeléseknek és egyes termelési folyamatok külföldre helyezésének, nem pedig az innovációnak voltak köszönhetőek. A válság hatására növekvő munkanélküliségre kell felkészülni: az OECD előrejelzése szerint a 2009-ben 7,4 százalékos munkanélküliségi ráta 2011-re 8,8 százalékra növekszik.
Juhász Imre, Berlin
