Eljegesedett a viszony a lengyelekkel
Egy nappal Orbán Viktor varsói látogatása után a lengyel sajtót – a nyomtatottat és az elektronikusat egyaránt – elöntötték a magyar politikáról szóló cikkek, interjúk, elemzések. Ez jól mutatja, a lengyelek mennyire komolyan vették a lengyel-magyar találkozót, különösen a Putyinj-látogatás után két nappal, mert eddig leginkább csak a jobboldali Rzeczpospolita kényeztetett el bennünket a Magyarországgal foglalkozó cikkekkel. Most is ezt tette, jószerével nincs olyan rovata, a külpolitikától a gazdaságon át a diplomáciáig, amelyben ne jelent volna meg értékelés vagy éppen interjú, de az a Gazeta Wyborcza, amelyben igen ritkán szóltak rólunk, most több kommentárban is foglalkozik az eseménnyel, s csatlakozott a többi lap és hírportál is. Mindegyik kiemelte a látogatás hideg voltát – és meglepő módon nincs nyoma egyikben sem a már-már közhelyszerű lengyel-magyar barátság hangsúlyozásának.
Még a köztévé gyorshíre is úgy kommentálta az Orbán által a lengyel kormányfőnek adott virágcsokrot: ezzel a kedves gesztussal kezdődött a magyar miniszterelnök látogatása, de ezzel a kedves gesztusoknak vége is szakadt. Az esti nagyhíradó természetesen az ukrán események ismertetéséhez kapcsolta a magyar miniszterelnöki látogatást, a képsorok között többször is bevágva Putyin budapesti találkozóját Orbánnal. S dacára annak, hogy a Fidesz ugyanabba a pártcsaládba tartozik, mint a lengyel kormánykoalíció fő ereje, a Polgári Platform, kiemelték, hogy Orbán lengyelországi legfőbb szövetségese, a Jog és Igazságosság (PiS) pártjának vezetője, Jaroslaw Kaczynski, akinek igazi példaképe Orbán volt, nem akar vele találkozni.
A párt parlamenti frakciójának vezetője, Mariusz Blaszczak elmondta, hogy a magyar kormányfő környezetéből érkező meghívást elnökük a találkozóra nem fogadta el, ennek oka a magyar miniszterelnök politikája, amely megsemmisíti az európai szolidaritást – hangsúlyozta a TV kamerái előtt és a lapokban is.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy akkor Kaczynski elhíresült mondatát („Lesz még Budapest Varsóban!”) visszavonja-e, a frakcióvezető azt felelte, ez mindig is arra vonatkozott, hogy a PiS olyan arányban akar nyerni a választásokon, mint a Fidesz Magyarországon, hogy egyedül kormányozhasson.
A Gazeta Wyborczában megjelent egyik kommentár szerint Orbán nem hisz az unióban. Witold Gadomski ezt idézte Orbántól: – Ma nincsenek Európában olyan erős vezetők, akik meg mernék mondani, hogy az uniós projekt mellékvágányra futott.
A lengyel kormányfő, Ewa Kopacz „nagyon őszintének, nehéznek” minősítette a megbeszéléseket, Orbán a Kereskedelmi Kamara Arany Ernyő díjának átvételi gáláján mondott beszédében világította meg politikájának szándékát. A gazdasági találkozót úgy értékelte, mint „ellentmondásos politikát, de hasznosat”. – Mindig tiszteltem az unió szabályait, ugyanakkor Közép-Európában az országoknak meg kell erősíteniük nemzeti tőkéjüket. Enélkül, anélkül, hogy az állam ezt támogatná, nem győzhetünk 50 év kommunizmusa felett, hiszen olyan országokkal kell versenyeznünk, ahol nem volt kommunizmus.”
Ebben a beszédében magát „ furcsán beszélő egzotikus állatnak” nevezte, és arra panaszkodott, hogy Magyarországot fekete báránynak tekintik, dacára annak, hogy gazdasági sikereket érnek el a Fidesz hazafias politikája révén. Orbán oroszbarát politikáját az unió rossz helyzetével magyarázta: – Az európai egység fontos, de ha Európa erőtlen, nehéz ezt az egységet megtartani – mondta. S ugyan egyenesen nem jelentette ki, de utalt arra, hogy nem hiszi, hogy az unió ellent tudna állni az orosz agressziónak. Azt állította, hogy Európa veszít a globális versenyben, mert nincs ötlete arra, hogyan javítsa a gazdaságot és a politikát.
Egy másik e lapbeli kommentár szerint Orbánnak, aki maga kérte, hogy Kopacz fogadja, nem sikerült meggyőznie a lengyel miniszterelnököt, a látogatás jeges légkörben zajlott. még az az ötlet is felmerült, hogy ne legyen közös sajtókonferencia, végül lett, de kérdéseket a magyar fél javaslatára nem lehetett feltenni. Kopacz nyilatkozatának fontos mondata: „Lengyelország és Magyarország mindig vesztettek, ha a nemzetközi politikában a jogot az erő helyettesítette”.
Megszólalt Aleksander Kwasniewski volt államfő is, aki szerint Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének meg kell erősítenie aktivitását és ellátogatnia olyan európai fővárosokba, mint Budapest az ukrajnai válság miatt, hogy ne lehessen megsemmisíteni azt, ami a Nyugat legfontosabb értéke: a politikai egység az ukrajnai konfliktus kérdésében.
A Rzeczpospolita című jobboldali lapban Jaroslaw Gizinski cikke szerint Ewa Kopacz leckét adott a magyar miniszterelnöknek történelemből. Már maga a látogatás időpontjának kiválasztása is fatálisnak bizonyult Orbán számára, hiszen a magyar kormány feje éppen két nappal korábban biztosította Putyint, hogy „a Nyugat szankciói Oroszország ellen nem hatásosak és vissza kellene vonni azokat”, „Magyarországnak pedig szüksége van Oroszországra".
Előre lehetett tudni, hogy ez nem lesz könnyű találkozó Varsóban – írja Gizinski –, hiszen szűk magyar újságírói körben egy nappal előbb Orbán is elismerte, hogy a kapcsolatok Lengyelországgal és a balti államokkal jelenleg nehézkesek. Putyin budapesti látogatása után világossá vált a kormányok közti eltérő álláspont az Oroszországhoz való viszonyt illetően.
