Egyetlen fideszes EP-képviselő sem támogatta a szexuális zaklatás elleni EU-s jelentést, amelyet 91 százalékos többséggel fogadtak el
A Fidesz egyetlen EP-képviselője sem szavazta meg az Európai Parlament plenáris ülésén a Nők Jogai és Esélyegyenlőség Bizottságának (FEMM) jelentését, amely cselekvésre szólítja fel az EU intézményeit a munkahelyen, nyilvános térben, illetve a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás ellen. Az EP hétfői strasbourgi plenáris ülésén az a Járóka Lívia sem támogatta a jelentést, aki ugyanezt a javaslatot a szakbizottságban korábban még megszavazta
– hívja fel a figyelmet lapunkhoz is eljuttatott közleményében Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő.
Két fideszes EP-képviselő, Hölvényi György és Szájer József nem szavazott, mindegyik másik kormánypárti politikus tartózkodott.
A jelentéstevő, az olasz szocialista (S&D) Pina Picierno nevét viselő dokumentumot – amelyet magyarul ide kattintva lehet elolvasni – a fideszes távolságtartás mellett is 91 százalékos többséggel fogadták el.
A Sargentini-jelentés két nappal későbbi elfogadásához hasonlóan a tartózkodó szavazatokat ebben az esetben sem vették figyelembe, de a beszámításukkal is simán meglett volna a kétharmados többség. (A szavazás eredményét ide kattintva nézhetik meg.)
55 százalék
A FEMM a MeToo kampány nyomán készítette el a javaslatot, amely szerint fel kell lépni a nőket érő erőszak ellen. A statisztikák szerint az EU-ban a nők 55 százalékát érte már valamilyen szexuális zaklatás, az áldozatok 32 százaléka pedig azt állította, hogy az eset a munkahelyén vagy munkájával kapcsolatos tevékenység során történt. Emiatt a bizottság szeretné, ha
- az Európai Bizottság és az EU tagországai figyelemmel kísérnék a szexuális zaklatást tiltó EU-s irányelvek helyes végrehajtását,
- és felszólítja a tagországokat, hogy dolgozzanak ki a nők elleni erőszakkal kapcsolatos, átfogó nemzeti cselekvési terveket és jogszabályokat.
A javaslat elfogadását azért is tartották szükségesnek, mert ahogyan az az Európai Parlament honlapján olvasható, a szexuális zaklatás definíciója és annak büntethetősége tagországonként változó.
A javaslat kitér arra, hogy meg kellene értetni a tagországokkal és a hatóságaikkal, hogy a nők milyen korlátokba ütköznek, amikor szexuális zaklatás ügyében tennének feljelentést. Főként akkor, ha azt a munkahelyükön szenvedik el, mivel nem csak attól tartanak, nem hisznek nekik, hanem attól is félnek, hogy elveszítik munkájukat. Szükség lenne arra, hogy tudják, biztonságosan és retorziótól való félelem nélkül jelenthetik az elszenvedett abúzust.
A FEMM a javaslatban azt is kérték, hogy mindegyik EP-frakció mindegyik pártja nézze át szabályzatát és hirdessen zéró toleranciát a szexuális zaklatással szemben, és büntesse az elkövetőket. A dokumentum említi, hogy a tagállamok parlamentjei vizsgálják ki a képviselőnők elleni erőszak ügyét, kezeljék azt az áldozat érdekében diszkréten, és ha kell, tartsanak érzékenyítő tréninget a munkatársaknak tiszteletről és becsületről.
Az elfogadott dokumentumban kiemelt szerepet kap a nyilvános tér fogalmának átgondolása, mivel az interneten lévő, szintén már nyilvános (virtuális) térnek minősülő felületek, közösségi oldalak, honlapok csak további felületet biztosítanak a zaklatásra és erőszakra a társadalom minden egyes szintjén. A képviselők ezért arra szólították fel a tagállamokat, emlékeztessék az internetszolgáltatókat arra, hogy kötelességük online ügyfeleiket megvédeni azzal, hogy foglalkoznak a zaklatásról, erőszakról szóló bejelentésekkel és hogy figyelmeztetik az elkövetőt, hogy nem garázdálkodhat büntetlenül, akár hatóságokkal együttműködve.
A dokumentum külön kitér a politikusokra, és elítéli az ellenük a közösségi oldalakon folyó zaklatást is, például a szexista és becsmérlő üzenetek terjesztését és azt is, ha erőszakkal fenyegetik őket.
Végezetül a dokumentum felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára, az ezzel kapcsolatos oktatásra.
Empátia helyett beszólás
Ami a fideszes távolságtartást illeti, Ujhelyi István a maga részéről arra is felhívja a figyelmet, hogy Orbán Viktor pártja hosszú idő óta blokkolja a nőkkel szembeni erőszak elleni Isztambuli Egyezmény ratifikálását.
– Egyszerűen érthetetlen, hogy a Fidesz miért gátolja immár sokadik alkalommal a nőkkel szembeni erőszak megelőzését és megakadályozását. Különösen érthetetlen ez a Fidesz hölgypolitikusai részéről –
hangzik az MSZP-s EP-képviselő közleménye.
Arról, hogy nőként politizálni milyen Magyarországon, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A tartózkodás tényleg nem számít leadott szavazatnak
Az Európai Parlament eljárási szabályzata 2017-ben változott meg úgy, hogy a jelentésekről való szavazásoknál csak az igen és a nem szavazatokat veszik figyelembe, vagyis a tartózkodó szavazatok nem számítanak leadott szavazatnak. Ez alól csak abban az esetben van kivétel, ha az Európai Unió alapszerződése speciális többséget ír elő egy adott döntésnél.
A Sargentini-jelentés esetében az alapszerződés, vagyis a lisszaboni szerződés 7. cikkelyét alkalmazta az EP. Ez valóban speciális többséget ír elő a szavazásnál, azonban nem tisztázza, hogy be kell-e számítani a tartózkodó szavazatokat is. Sőt, valójában az alapszerződésben egyáltalán nem szerepel az a kitétel, hogy a tartózkodás leadott szavazatnak számít-e bármilyen szavazásnál. Az Orbán-kormány is csak arra tud hivatkozni, hogy mivel az EP-képviselőknek háromféleképpen lehet szavazniuk, igennel, nemmel és tartózkodva, ezért utóbbi is leadott szavazat.
Éppen a joghézag miatt kellett kikérni az EP jogi szolgálatának véleményét a szerdai szavazás előtt. A testület úgy döntött, mivel a lisszaboni szerződés nem rendelkezik a tartózkodások megítéléséről, az EP saját hatáskörben dönthet róla. Azt ugyanis garantálja az alapszerződés, hogy eljárási kérdésekben a strasbourgi testület autonómiával bír.
