Egy válás buktatói – Milyen az élet az Európai Unión kívül?

Nagy-Britanniában negyven éve mérik a politikusok személyes támogatottságát. Theresa May minden eddigi rekordot megdöntött: az elmúlt negyven évben nem volt ennyire népszerű miniszterelnöke az országnak. Ráadásul az Orb International cég áprilisi kutatása szerint a lakosság 55 százaléka támogatja azt is, ahogyan May mindeddig az uniós kilépéssel kapcsolatos tárgyalásokat kezelte.

Ugyanakkor az Independent néhány hete közölt egy másik felmérést, amely szerint ha ma tartanák a népszavazást, immár az uniópártiak lennének többségben. Igaz, a kormányzati kommunikáció ezt határozottan cáfolja.

Balázs Péter volt külügyminiszter hang­­súlyozza: valószínűleg lesznek még hullámzások a közhangulatban. Mindenkinek új helyzet ez, még sosem lépett ki tagállam az Európai Unió­­ból. Ráadásul az egyik legnagyobb, legfontosabb tagállam távozik. Azt May is érzékeli, hogy a Brexit jóval bonyolultabb folyamat lesz, mint amire valaha is számítottak. Épp ezért írhatta ki – váratlan húzással – az előrehozott választásokat június 8-ra. Szüksége van az erősebb felhatalmazásra ahhoz, hogy végigvigye a tárgyalásokat. Jelenleg ugyanis elenyésző a Konzervatív Párt többsége az alsóházban, és Theresa May szerint az ellenzék a tárgyalások hazai előkészítését veszélyezteti.

Márpedig Balázs Péter szerint a miniszterelnök biztosan nem hátrál, akkor sem, ha a közvélemény idővel látványosan átfordul a Brexit kérdésében. Pártja, a Konzervatív Párt kezdeményezte a népszavazást, ebbe bukott bele elődje, David Cameron, mert ő a bennmaradásra készült. Így lett May a miniszterelnök. Erkölcsi kötelességének érzi, hogy végigvigye azt, amire az ő értelmezése szerint felhatalmazták.

– Persze bármennyire eltökélt is a miniszterelnök, történhetnek váratlan események a tárgyalásokon vagy akár a külvilágban. Amerikában, Szíriában vagy az energiaárak környékén – teszi hozzá Balázs.

MTI/EPA/Andy Rain

Herman Matthijs, a Brüsszeli Szabadegyetem professzora úgy látja: ha May júniusban jobban szerepel a választásokon, mint a pártja legutóbb, akkor minden esélye meglesz, hogy a partnereihez képest erősebb pozícióból kezdje meg az érdemi tárgyalásokat a Brexitről. Egyrészt Franciaországban Emmanuel Macron új kormányának előreláthatóan nem lesz jelentős parlamenti többsége. Ugyanez látszik Matthijs szerint Németországban is, ahol ha Merkel megnyeri is a választást ősszel, várhatóan a pártja nem szerez akkora többséget sem, mint korábban. Vagyis a főbb tárgyalópartnerek hátországa – és ezáltal a tárgyalási pozíciója – gyengébb lehet, így May könnyebben érvényesítheti a brit érdekeket.

Az érdekérvényesítés várhatóan így sem lesz feszültségektől mentes, miként eddig sem volt az. A Brexit-kampány – kijelenthetjük – nélkülözte a józanságot és az átgondoltságot. Ez most jól látszik abból is, hogy a brit kormányt szemlátomást meglepték a kilépés egyes következményei, az, hogy többek közt az Euró­­pai Bankhatóságnak és az Európai Gyógyszerügynökségnek is távoznia kell Londonból.

Emellett nem tudnak megegyezni még a tárgyalások menetéről sem. Nagy-Britannia párhuzamosan egyeztetne a kilépés feltételeiről és a jövőbeli kapcsolatokról, míg uniós partnerei ezt a forgatókönyvet mereven elutasítják. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is kijelentette, nem lehet párhuzamos tárgyalásokat folytatni az Egyesült Királysággal: először a rendezett elválás, utána a jövőbeli kapcsolatok.

És csak ezután jöhetnek az érdemi kérdések. A Financial Times számításai szerint az Európai Bizottság mintegy 90-100 milliárd eurós „kilépési díjat” követelne Nagy-Britanniától, noha egy héttel korábban még körülbelül 60 milliárdról szóltak a hírek. Az összeg sokkolta a brit közvéleményt, a kormány alkudni fog. És ez még mindig csak egy téma a sok közül. Mi lesz az Európában dolgozó brit polgárokkal? Mi lesz a meglévő kereskedelmi szerződésekkel?

Utóbbiról Herman Matthijs azt mondja, hogy kézenfekvő megoldás lehet, ha Nagy-Britannia csatlakozik az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (EFTA), amelynek mára négy tagja maradt: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. Az EFTA elvileg alternatíva azon országok számára, amelyek nem akartak az Európai Unió tagjai lenni. Az egykori tagok többsége mégis inkább kilépett innen, és Európához csatlakozott. Köztük az egyik alapító Nagy-Britannia is.

Az EFTA-tagságnak amúgy borsos ára van. A tagság feltétele a szegényebb uniós országok támogatása. De Matthijs azt mondja: Nagy-Britannia nettó befizető állam. A 2015-ös adatok szerint 11,5 millárd euróval fizetett be többet az unió költségvetésébe, mint amennyit kapott onnan. Matthijs számításai szerint az EFTA-tagság ennél mindenképp olcsóbb lesz.

– És ez csak egy lehetőség – folytatja. – Nagy-Britannia az egyetlen ­uniós tagállam, amelyiknek nyereséges a kereskedelmi mérlege az Amerikai Egyesült Államokkal. És akár egyezményeket köthetnek Ausztráliával és Kanadával is.

Azt azért hozzáteszi a professzor: Nagy-Britanniának a legfontosabb kereskedelmi partnerei mindig is az ­uniós tagállamok lesznek.

Balázs Péter viszont azt mondja: semmilyen esélyt nem lát az EFTA-tagságra, sőt ez a lehetőség a kormányzati kommunikációban fel sem merült.

Egy valami biztos: Nagy-Britanniának újra kell kötnie az összes szabadkereskedelmi szerződését az uniós tagállamokkal. És ez természetesen nem egyszerű. Sokatmondó, hogy év elején váratlanul, mandátumának lejárta előtt egy évvel lemondott tisztségéről Sir Ivan Rogers, Nagy-Britannia EU-nagykövete. Kiszivárgott informá­­ciók szerint Rogers korábban zártkörű megbeszélésen kifejezte ki aggályait azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalások az EU-s kereskedelemről nagyon elhúzódhatnak. Úgy látta: lehetetlen ennyi kereskedelmi és gazdasági megállapodást újratárgyalni és újból megkötni.

London, 2017. április 26.
Theresa May brit kormányfõ (b) és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a londoni kormányfõi rezidencia, a Downing Street 10. elõtt 2017. április 26-án. (MTI/EPA/Andy Rain)

Balázs Péter arra is felhívja a figyelmet: a szabadkereskedelmi szerződéskötéseknél eddig nem volt szükség londoni tárgyalókra, hiszen az unió szakértői intézték az ezzel kapcsolatos teendőket. Vagyis: egy teljes szakember-generáció hiányzik Nagy-Britanniában ahhoz, hogy hatékonyan rendezni tudják a jövőbeli viszonyukat az Európai Unióval és más partnerekkel szerte a világban.

Az ORB International áprilisi felmérése szerint a brit lakosság 47 százaléka gondolja úgy, hogy a migrációs politika fontosabb, mint a kereskedelmi szerződésekről szóló tárgyalások. Ez komoly fordulat a márciusi eredményhez képest, amikor a válaszadóknak még a 61 százaléka vallotta ezt. Vagyis egyre világosabb mindenki számára, hogy a kilépésnek – és az ország jövőjének – legfontosabb kérdése az, mi lesz a nemzetközi szabadkereskedelmi egyezményekkel.

Mindezek tükrében egyértelműnek látszik: két év aligha lesz elegendő a tárgyalások befejezésére.

– Az Európai Unió ráadásul lassan tárgyal. Minden egyes lépésnél szükség lesz az összes tagállam felhatalmazására a folytatáshoz – mondja Balázs Péter. – Két év arra lesz elég, hogy a főbb alkukat megkössék. Ami mindenesetre igencsak sürgető lenne, mert 2019-ben európai parlamenti választások lesznek, és tisztújítás lesz az Európai Bizottságban is.

De – teszi hozzá a volt külügyminiszter – ettől még marad majd bőven téma 2019 utánra is. Ez a kétéves határidő majdhogynem hasraütésszerűen került bele a lisszaboni szerződésbe. Hiszen még soha senki sem próbálta, hogy elegendő-e ennyi idő a kilépéshez. Épp ezért a határidő kitolható ugyan, de fontos lenne, hogy 2019-re legalább főbb vonalakban kialakuljon a Brexit végleges menete.

Mindebből egyértelmű: még a nagy, erős és világnyelvet beszélő Nagy-Britannia számára is rengeteg hátránnyal és nehézséggel jár majd a Brexit. Érdekesség, hogy épp a brit Winston Churchill vetette fel elsőként az Euró­­pai Egyesült Államok ötletét egy 1946-os zürichi beszédében. Igaz, azóta is Nagy-Britannia volt a leghatározottabb ellenzője a szorosabb integrációnak: elemzők szerint a Brexit akár megkönnyebbülést is jelenthet az Európai Uniónak, mert így elhárulnak az akadályok a szorosabb együttműködés elől.

Az biztos: a brit népszavazás óta a bent maradók látványosan összezárnak.
Április végén például a 27 tagállam vezetői négy perc alatt elfogadták a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó irányelveiket. Juncker ennek kapcsán azt mondta: ezt az egységet nem lesz könnyű megőrizni, de mindent elkövetnek ennek érdekében.

Tény az is: miközben a referendum éjszakáján még szakértők sora tartott attól, hogy a Brexit dominóhatást válthat ki, ennek egyelőre nyoma sincs.

Mindössze néhány héttel a britek döntése után Hollandiában a korábban esélyesnek tartott euroszkeptikusok, a szélsőjobboldali Szabadságpárt népszerűsége drasztikusan csökkent, és azóta el is veszítették a választásokat. És noha Dániában korábban a szavazók többsége, 59 százaléka támogatta az uniós tagságot, ott is tartani lehetett a populista hangok erősödésétől. Egészen a Brexitig. Két héttel utána már tíz százalékkal többen, a szavazók 69 százaléka gondolta úgy, hogy maradni kell az Európai Unióban. Finnországban pedig rövid idő alatt 12 százalékkal nőtt az unióval szimpatizálók aránya.

Hangulat és álláspont

Márciusban Nicola Sturgeon skót miniszterelnök azt mondta pártja, a Skót Nemzeti Párt kongresszusán: nem szabad megengedni, hogy a ka­­taszt­­rofális Brexitre törekvő konzervatív párti brit kormány kirángassa Skóciát Európából. Theresa May pedig válaszában jelezte, nincs itt az ideje egy skót függetlenedési népszavazásnak, mert most a Brexit-tárgyalásokra kell összpontosítani.

És noha Észak-Íroszágban és Walesben is erősödnek a Brexit-ellenes hangok, Balázs Péter szerint egyelőre ezek csak hangulatok, akkor lesz belőlük álláspont, ha a Brexit feltételei kialakulnak. May mindent elkövet, hogy egyben tartsa az Egyesült Királyságot.

Matthijs sem tartja valószínűnek, hogy Skócia valóban kilépne Nagy-Britanniából.

– Persze sok minden eldől a júniusi választásokon, többek közt az is, hogy hány mandátum jut a Skót Nemzeti Pártnak. De ha Nagy-Britannia elveszíti Skóciát, az óriási anyagi veszteség lesz, hiszen a legfontosabb természetes erőforrások ott vannak.