Derűlátóbb a kormánynál a német gazdaság
Jóval kedvezőbb, gyorsabb növekedést sejtető képet vázoltak fel a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarai Szövetség (DIHK) szakértői annál, mint ahogy a szövetségi kormány látja a német gazdaság közeljövőjét. A napokban nyilvánosságra hozott, több mint 25.000 ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló felmérésük alapján 2,3 százalékos GDP-növekedést feltételeznek 2010-re, szemben a szövetségi kormány 1,4 százalékos előrejelzésével.
A német bruttó hazai termék tavalyi 5 százalékos csökkenése jórészt a világgazdasági válságból és a nemzetközi kereskedelem abból fakadó visszaeséséből adódott. 2010 beköszöntével fordulni látszik a helyzet: a vállalati jelzések szerint megalapozott remény van arra, hogy az idén – ahogy az a korábbi években oly gyakran jellemző volt – ismét az export váljon a német konjunktúra első számú hajtóerejévé. Tavaly 14,7 százalékkal csökkent a német kivitel, csaknem 9 százalékkal a behozatal. A bizakodást tükröző vállalati előrejelzések alapján 2010-re a kamarai szövetség szakértői 8,5 százalékos export- és 6,0 százalékos import-növekedést prognosztizálnak.
A gazdasági növekedés beindulása a foglalkoztatásra is jótékony hatást gyakorol. A múlt évi konjunktúra-élénkítő program részeként sokhelyütt bevezetett rövidített munkaidő meghatározó szerepet játszott abban, hogy a visszaesés „csupán” alig több mint 400.000 munkahely elvesztésébe került. A kamarai szövetség idén éves átlagban 3,6 millió munkanélkülivel számol. Ez ugyan 200.000 fővel meghaladja a múlt évit, de az így is stabilnak nevezhető foglalkoztatási helyzet nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magánfogyasztás az idén csak fél százalékkal mérséklődjön.
Élénkülést sejtetnek a vállalatok beruházási szándékai is. A múlt év őszén a cégeknek csupán 16 százaléka számolt beruházásainak emelkedésével, néhány hónap elteltével ez az arány 21 százalékra emelkedett. Ezen belül élenjáró a vegyipar, a gyógyszeripar, az energetika és az autóipar. Igaz, eközben a vállalatok 27 százaléka még mindig beruházásainak csökkenését jelzi. A nagyvállalkozások közül többen számolnak emelkedő beruházási volumennel, mint a kicsik és a közepesek, ami a nemzetközileg jegyzettebb vállalatok kedvezőbb tőkepiaci pozícióiból adódik.
Javuló feltételek a magyar kivitel számára
Közismert, hogy Németország egyes térségei egymástól nagyon eltérő gazdasági feltételekkel és világpiaci kötődéssel rendelkeznek. Míg a világgazdasági válság legsúlyosabban a leginkább exportorientált, (egyben a Németországba irányuló magyar kivitelnek hagyományosan mintegy a felét felvevő két dél-német tartományt, azaz Bajorországot és Baden-Württemberget sújtotta, addig most, a válság elmúltával, e két tartomány vállalatai tűnnek a legbizakodóbbnak.
A finanszírozási feltételek a válság kitörése óta szenvedélyes viták tárgyát képezik. A kamarai szakértők az összességében kedvező fejlődési kilátások mellett ezt nevezik az élénkülés Achilles-sarkának, mert a bejövő exportrendelések előfinanszírozása továbbra is nehézségekbe ütközik. A gazdaság egészét sújtó általános hitel-szűkétől azonban mégsem kell tartani, mert a pénzintézetekhez benyújtott hitelkérelmeknek csak 3 százaléka talál elutasításra.
Térségünkben, főként az EU új tagországaiban, fontosak a német vállalatok beruházási szándékai. A válság időszakában ezek a szándékok nagyon visszafogottá váltak, míg a krízis elmúltával újra élénkülés várható a német tőke külföldi mozgásában.
Juhász Imre, Berlin
