Darabolós gyilkosból diplomás teológus
Az angyalarcú filmes, aki 1992-ben magyar származású cinkosával megölte, feldarabolta, majd Budapesten kukákba rejtette riválisát, a stúdiótulajdonos Fritz Köberlt, már nem angyalarcú. Helmut Frodl megőszülve, aranykeretes szemüveget viselve pontosan úgy néz ki, mint ami: egy teológiát végzett középkorú férfiú. A diploma elérhető közelségben, már csak a disszertációt kell befejezni és megvédeni, és jöhet az új élet.
A felső-ausztriai Garsten börtönkapuja hajnali ötkor nyílt ki, csaknem pontosan 17 évvel azután, hogy Helmut Frodlt letartóztatták. Az életfogytiglani büntetést kivételesen példás magatartása miatt csökkentették, sőt még a bírósági döntéssel meghatározott szabadon bocsátási dátumot is megkurtították egy hétvégével: vasárnap helyett már pénteken vihette újdonsült kedvesét az ifjú hölgy, aki a börtönkapuban várt reá.
A szörnyű tettet elkövető férfiú, akkor, 35 évesen igazi híresség volt. A közszolgálati televízió népszerű ifjúsági műsorvezetője, később jól menő filmproducer és rendező aranyifjakhoz méltó életet vitt: Jaguáron száguldozott, az elegáns bécsi kertvárosban saját házában lakott, habzsolta az élvezeteket. Fritz Köberl, egy hangstúdió tulajdonosa valahogyan útjában volt, így ördögi tervet kovácsolt, egy mit sem sejtő fiatal nő segítéségével Budapestre csalta a riválist, ahol adótanácsadójával, a magyar származású Pesti Gáborral meggyilkolta a férfit. A tizenhét darabra fűrészelt hullát azután kukákba rejtették.
Alig három hét múlva letartóztatták őket – nem volt nehéz, Frodl a brutális tett elkövetésétől kezdve kokainbódulatban lebegett, konspirálni már nemigen tudott. Az előzetes letartóztatás kijózanította, leszokott a kábítószerről, és miután 1993 karácsonyán bevonult a börtönbe, rögtön elkezdte írni emlékiratait. Nem érte be ennyivel: engedélyt kér és kapott, hogy a börtönön kívül egyetemi tanulmányokat folytasson. A teológiát választotta, a közeli, negyven kilométerre lévő Linzben. Minden egyes eltávozása igazi kihívás volt, minden lépését őr kísérte. Nem véletlenül: egy másik, korábbi eset indokolta a szigort: Tibor Foco, a szintén gyilkosság miatt elítélt magyar származású rab, a joghallgató, az egyetemi folyosói kavarodást szökésre használta. Máig sem találják.
Frodl nem is próbálkozott ilyesmivel. Amikor nem tanult, leveleket írt ügyvédjének és a börtönéletet szervezte. Ügyesen. Saját cellacsere-kérelmét is elintézte: pár év után egyágyas, televízióval, számítógéppel felszerelt zárkalakosztályba költözhetett.
Rabtársainak is juttatott örömet: a börtön nagytermében rendezett színi előadásokon szerepelt, majd később, amikor előrehaladt tanulmányaival, ismereteit továbbadta az érdeklődőknek. Egy-egy, vallási témáról tartott előadásán megtelt a nagyterem.
Közben fáradhatatlanul harcolt a jó magaviselet jutalmazási rendszeréért, az „intim látogatások” megvalósításáért. Utóbbi terén nem sok sikert ért el, pedig van paragrafus „a házastársi kapcsolat fenntartását szolgáló diszkrét együttlét” engedélyezésére, de sehol sem tartják be. Pedig – érvelt – a szexuális béke a rabság elviselésének és a jó magaviseletnek fontos eleme lehet.
Mindez hozzájárult, hogy amikor a büntetés enyhítésének kérelmével ügyvédje előállt, az meghallgatásra talált. Közben Frodl új szerelemre lelt: egy régi ismerős házaspár leánya bukkant fel a beszélőkön. Vele kezd most új életet. Bár az első út Bécsbe vezetett, véglegesen valamelyik kisváros nyújt majd otthont, ha ugyan nem az egyik felső-ausztriai kolostor, amely tanulmányaiban is segítette. Ahol talán kevesebben hallottak a 17 évvel ezelőtti brutális tettről.
Garstenben hiányozni fog a derék rab. Neki azonban az elmúlt 17 év lidérces álomként marad meg. Első nyilatkozataiban úgy fogalmazott, hogy úgy érzi, mintha ez elmúlt 17 évet egy mélyhűtőben töltötte volna.
Egyébként egykori cinkosa, Pesti Gábor szintén előbb szabadult: ő csak húsz évet kapott, de tavaly nyár óta már új életét éli. Szintén a börtönévek alatt talált új szerelemmel.
