Büszkeség és szégyen Lengyelországban

Kezdjük a végén: „Lengyelország feltámadt!” – írták a lengyel lapok, és egyetértettek ezzel a szakemberek és a szurkolók is, mert az Európa-bajnokság során annyi csalódást okozott nemzeti csapat egészen kiváló játékkal rendkívül értékes egy pontot vett el az angoloktól. Az új szövetségi kapitány, Waldemar Fornalik olyan játékosokat is betett a csapatba, akiket az előző kihagyott a nyáron az Euro 2012 meccsein, és azok nem okoztak csalódást. Egyöntetű vélemények szerint a lengyelek mellé csak a szerencse nem szegődött, mert jóval többször volt gólhelyzetük, mint ellenfelüknek, s nem túlzó az a megállapítás, hogy akár 4:1-re is nyerhettek volna az 1:1-es döntetlen helyett. A kibicek azóta is azon vitatkoznak pl. a Facebook oldalakon, mennyire lett volna esélye a lengyel csapatnak a nyerésre, ha Fortuna istenasszony kegyelmét élvezhették volna. Akárhogyan is alakult, Lengyelország 1999 óta csak kikapott az angolokkal való futball meccseken.

A csapat vezetői és játékosai a mérkőzés után úgy nyilatkoztak, elsősorban a lelkesítő szurkolók segítették játékukat és hálásan köszönte meg mindegyikük a támogatást. A hatvanezres szurkolói tömeg meg is érdemelte a dícséretet: a meccset ugyanis nem akkor játszották le, mint amikorra meghirdették, s amikorra jegyek érvényesek voltak. Kedden este ugyanis a lengyel fővárosban olyan árvízszerű eső ért mindenkit, hogy a játékot el kellett halasztani.

A baj csak az, hogy az időjárás nem csak este volt kegyetlen – Varsóban egész nap zuhogott, s fel lehetett volna készülni a történtekre. A varsói Nemzeti Stadion az EB előtt egy vagyonért készült, és természetesen van teteje. Ezt a tetőt azonban – ki tudja miért – nem zárták be, a fedett aréna helyett tehát a nyitott pálya a Nemzeti Stadiont Nemzeti Uszodává változtatta.

A pálya olyanná változott, hogy a víz a gyepen állóknak jószerével a lábszárközépig ért, a zöld fű tényleg szabályos medencévé változott. Az adott helyzetben hiába futottak ki a csapatok, nem lehetett mást tenni, mint elhalasztani a mérkőzést. Amikor ezt hangosan is bejelentették, a stadionban kitört a botrány. Két néző befutott a pályára, hogy megmutassák, tempózni is lehet a focipályán, a többiek azonban totálisan kiborultak. Lengyelország minden részéből érkeztek erre a várva várt találkozóra a szurkolók, sokuknak nemcsak tisztességes összegbe került az út, de szabadnapjába is. És azt is biztosan lehetett tudni, hogy Varsóban a vidékiek aligha, vagy csak komoly pénzért találhatnak szállást, hogy a másnapra áttett találkozót esetleg megnézhessék, ha amúgy idejük engedi. A 60 ezres nézők között mintegy 3000 angol kibic is ült, ők is arra számítottak, hogy még aznap este elutaznak.

A helyzet kompromittáló volt – a szervezőkre nézve. Akik persze egymásra mutogatnak a szégyen miatt azóta is. A Sportminisztérium, a Nemzeti Sport Centrum, és a Lengyel Labdarúgó Szövetség (PZPN). Előző kettőben már megindultak a vizsgálatok, a sportminiszter asszony, Joanna Mucha (akinek széke már amúgyis inog az elemzők szerint) nem is nyilatkozik, maga helyett csak szóvivőjét küldi, aki igen szűkszavú, szerinte meg kell várni a vizsgálatok eredményét, amely reményei szerint bebizonyítja, hogy ők semmilyen írott és íratlan szabályt nem sértettek meg.

A Nemzeti Sport Centrum egyik vezetője részben a minisztériumot hibáztatja, éles szavakkal bírálva a minisztert – azóta egyébként kelletlen mondatai miatt elnézést is kért –, másrészt a szövetséget, mondván, hogy ők csak a megrendelő kívánsága szerint jártak el. Ugyanakkor pökhendien nyilatkozott saját szerepéről mondván, ő szerződéssel dolgozik e helyen, el lehet bocsátani, de mit változtat az a helyzeten?

A legelképesztőbb a PZPN állásfoglalása. Semmiféle felelősséget nem éreznek, sőt, mindenki mást vádolnak és kártérítést kérnek a minisztériumtól, részben konkrét anyagi veszteségeik megtérítését (hiszen a stadiont is kétszer kellett kibérelniük), részben jó hírnevük megsértéséért. Az egykor legendás labdarúgó, Grzegorz Lato helyzete már hónapok óta így is bizonytalan a szövetség élén, most azonban még ellenszenvesebbé vált a szurkolók előtt nagyképű nyilatkozataival, amelyekben durván visszautasította az újságírók legegyszerűbb kérdéseit is.

A szövetség ráadásul egy olyan nyilatkozatot is kiadott, amelyben a FIFA szabályzatára hivatkozva a meccs vezető bíróját teszi felelőssé, hogy az nem záratta be a stadion tetejét. Mellesleg este 8-kor az megtette ezt – mint kiderült, addigra már annyira esett az eső, hogy éppen emiatt nem lehetett a tetőt becsukni! A kiadott dokumentum felháborodását fejezte ki a lengyel közszolgálati televízió közvetítése miatt is, mondván, hogy az adás során sok hamis, a PZPN-re sértő információt adtak közre.

A botrány akkora hullámokat vetett Lengyelországban, hogy maga a miniszterelnök, Donald Tusk is megszólalt. Közölte: mind a sportért felelős minisztériumban, mind a Nemzeti Sport Centrumban a Lengyelország-Anglia meccs kapcsán vizsgálatot fognak folytatni és a jövő héten már az ő kezében lesz ennek a vizsgálatnak az eredménye, amelyből meg lehet majd állapítani a felelős vagy felelősök nevét is. Ezek számára nem lesz kegyelem – jelentette ki, ugyanakkor azt is elmondta: ő nem oszlatja fel a labdarúgó szövetséget, de reméli, hogy „az, ami történt, elegendő ok lesz arra, hogy a társaságot szétszórják”.

– Ne hagyjuk azt bemesélni magunknak, hogy a felelős az időjárás, vagy éppen a stadion, mert az emberek a felelősek! – mondta a kormányfő. Támogatja azokat a szurkolókat is, akiket gyorsított eljárásban állítottak bíróság elé, mert berohantak a pályára. Az ő ügyükben az a döntés született, hogy egy évig nem mehetnek focimeccsekre és az eljárás költségeit is meg kell téríteniük. Jellemző a közhangulatra, hogy azonnal ezeket a férfiakat támogató csoport jött létre a neten, „A Nemzeti Uszoda Hősei” címen, s maga Donald Tusk is beállt azok sorába, akik szerint nem kellett volna elítélni ezeket az embereket.