Borzalmas kivégzések Afganisztánban

Könnyen lehet, hogy a New York Times nemrégiben keltezett tudósításai adhatnak magyarázatot arra, hogy tudósítónk pontosan mit látott 2010 januárjában a békéscsabai menekülttáborban. Akkor a táborvezető, Székely Béla afgán menekültek mobiltelefonjairól letöltött háromperces videót mutatott, amely borzalmas kivégzésekről tudósított. Egy évvel ezelőtt nem született válasz, hogy a minden valószínűség szerint nem manipulált felvételek hol és mikor készülhettek. Lehet, hogy a világlap közlése nyomán közelebb jutottunk a megoldáshoz.

2011. február 26., 20:04

„Milyenek az idegei?” – lepte meg jó egy évvel ezelőtt Székely Béla, a békéscsabai menekülttábor vezetője kérdésével tudósítónkat. Erre a „majd kiderül, milyen” formális válasz hangzott el. Majd belekezdtünk az afgán menekültek mobiltelefonjairól letöltött videó megtekintésébe. Ám mielőtt ezt részleteznénk, engedjenek meg egy rövid visszatekintést.

Mint korábban beszámoltunk róla, a békési megyeszékhelyen működő menekülttábor nemrégiben szűrő szerepet kapott a honi migránsügyben. Ennek értelmében minden Magyarországra érkezett menekült elsőként Békéscsabára kerül. A zárt táborban 15-30 napig maradnak, ahol menekülésük okairól kérdezik ki őket, emellett szociális ügyekben kapnak felvilágosítást, s elvégeznek rajtuk minden szükséges egészségügyi vizsgálatot.

Utána Debrecenbe kerül(het)nek a migránsok, ahol 60 nap alatt eldől: megkapják vagy sem a menekült státuszt, s ezt követően még egy évig lehetnek a bicskei tábor lakói a világ minden tájáról érkező menekültek.

Az elmúlt években a legtöbben az akkor háború sújtotta Koszovóból és a folyamatosan háborús övezetnek számító Afganisztánból érkeztek Magyarországra. Időközben az önállóvá vált délszláv államból érkezők száma lecsökkent, míg az afgánoké nem. 2008-ban 3, míg 2009-ben 4 ezer menekült fordult meg a békéscsabai táborban, számuk tavaly sem csökkent.

Valamivel több, mint egy évvel ezelőtt Székely Béla, a békéscsabai menekülttábor vezetője egy, az afgán menekültek mobiltelefonjairól letöltött, szigorúan 18 éven felülieknek szóló háromperces felvételt mutatott tudósítónknak. „Ezen rémült arcú és megkötött kezű, szakállas, bajszos férfiak néznek ránk. Hatan, nyolcan lehetnek. Majd markos, feltehetően tálib harcos megfogja, és egyenként felemeli őket.

Ekkor válik világossá, hogy nemcsak a kezüket, hanem a lábukat is szorosan megkötötték. A földdel párhuzamosan, mintegy egy méter magasban tartják őket, arccal lefelé. Eztán odamegy hozzájuk egy harmadik férfi, és egy közepes méretű késsel elvágja a megkötözött emberek torkát, majd a mozdulatsort folytatva, szakszerűen, levágja fejüket. Földöntúli, férfi sikítást hallani közben. Fröcsköl, ömlik a vér. A kegyetlen kivégzés végén a megcsonkolt testet a hóhérok nagy nyugalommal a hátára fektetve teszik a földre, a levágott fejet pedig erre helyezik rá. Itt látszik, hogy a borzalmas kínok között kivégzettek egy részének fennakadt a szeme, másokét lehunyva látjuk” – írtuk egy évvel ezelőtt a felvételekről itt, a 168Óra Online-on.

Mint annak idején megtudtuk, erre a felvételre a menekültügyi eljárásban nem hivatkoztak azok az afgánok, akiknek mobiltelefonjairól letöltötték a békéscsabai menekülttábor vezetői. Ahogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) vezetői sem tudtak érdemi felvilágosítással szolgálni a felvételről és az azon szereplő kivégzésekről. A BÁH akkori nyilatkozata szerint maguk az afgán menekültek sem szolgáltak érdemi információval arról, hogy mikor és hol készült a felvétel, s arról sem, hogy vélhetően Afganisztán melyik részéhez köthető.

A BÁH illetékesei megjegyezték, a menekültügyi hatóságnak a hivatalban működő dokumentációs központ szolgáltat hiteles országinformációt. Ezek forrása a brit Belügyminisztérium és az amerikai Külügyminisztérium országjelentése, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság anyagai, Amnesty International-, Human Rights Watch-jelentések, a magyar Külügyminisztérium, valamint a tagállamok által lefolytatott tényfeltáró missziók anyagai. Ehhez hozzátették: az internetes videómegosztó portálokon számos ilyen anyag hozzáférhető. Mi azonban csak ezen felvételek törölt tárhelyeire bukkantunk.

A New York Times ez év január végi és február eleji dátummal megjelent írásai azonban lehet, hogy közelebb visznek a megoldáshoz. Ugyanis katonai forrásokra hivatkozva a világlap azt állítja, hogy a tálibok az ország keleti részén gyakorlatilag államként működnek. Ezt bizonyítja, hogy polgári kormányzatot és szervezett fegyveres erőket hoztak létre és ezeket működtetik is. A New York Times Gazni (vagy angolos átírással: Ghazni) tartományról szól, ahol a Tálibán az „Afganisztáni Iszlám Emirátus” nevében adót szed, valamint üldözi és megbünteti az úgynevezett kollaboránsokat. Minderről, ha röviden is, de nemrégiben hírt adott a HVG is.

Egy, az afgán menekülthelyzetet ismerő, név nélkül nyilatkozó szakember kérdésünkre azt mondta, ha bárki zsebében egy dollárt találnak a tálibok, vagy egyszerűen csak feltételezik, hogy együttműködik az amerikaiakkal vagy a külföldi csapatok bármelyikével, akkor könnyen halállal lakolhat.


Gazni tartományban a tálibok iskolát működtetnek, és kizárólag vallási alapon létrehozott bíróságaik különböző tulajdoni ügyekben hoznak ítéletet. Az amerikai tisztek szerint az utóbbi időszakban az Afganisztán keleti részén feltérképezett szervezett adminisztrációra és fegyveres erőkre épülő tálib államalakulat évek óta létezik. Ennek – mások mellett – az is az oka, hogy központi hatalom ezekben a térségekben nem tud semmilyen befolyást szerezni.

Az sem zárható ki, hogy a Gazni tartományban létrejött tálib államalakulat gerillacsapatokat is életre hívott, amelyek adott esetben az ország más részein a külföldi csapatokon hajtanak végre rajtaütés. Emellett az öngyilkos merényletek megszervezésével és végrehajtásával is foglalkozik.

Mindezek nyomán könnyen lehet, hogy a New York Timesban felvázolt Tálibán államalakulat és annak brutális működése a magyarázat mindarra, amit a békéscsabai menekülttáborba érkezett afgán menekültek mobiltelefonjairól a magyar illetékesek letöltöttek. A megoldást pedig úgy hívhatják: Gazni tartomány.

Ez csak egy lehetséges válasz a történtekre. Ugyanis sem a magyar, sem a nemzetközi menekültügyi hatóságok nem tudnak válaszolni arra a kérdésre, hol vannak azok az afgán menekültek, akiknek jó egy évvel ezelőtt a mobiltelefonjairól letöltötték a borzalmas kivégzésekről szóló felvételeket. Ugyanis már régen elkerültek Békéscsabáról, sőt Magyarországról is. Így nem tudjuk megkérdezni őket. Bár nem biztos, hogy érdemi választ tudnának adni.

A témával kapcsolatos további anyagok az alábbi linkeken tekinthetők meg:

New York Times 1, New York Times 2, New York Times 3, 168 Óra online