Befagyasztott kondíciók
A magyarországi hitelezési gyakorlat egyik legnagyobb problémája évek óta a rendkívül magas kamatmarzs, azaz a betéti és a hitelkamatok közötti különbözet.
Ennek részbeni oka az a sok hitelfelvevő, aki már a hitel felvételekor tudja, hogy esze ágában nincs azt sohasem visszafizetni, egyféle nemzeti ajándékként tekint a kölcsönre. A bankok így a magas kamatokba a kockázataikat, a befagyott követeléseik leírásának fedezetét is beépítették.
Néhány éve elindult valami kis mocorgás a kamatmarzs csökkentése érdekében, de érdemi változás nem történt. Most a bankadó ezt is legalább három évre befagyasztotta.
A bankok ugyanis nem a nyereségük után fizetik a bankadót, hanem forgalmi mutatók figyelembevételével. Az óvatos kormányzat így kívánta elkerülni, hogy egyszer csak ne legyen adóalapul szolgáló nyereség. Az elvárt jövedelmet viszont csak a ma is meglévő kondíciók fenntartásával lehet kitermelni. Azaz továbbra is a betétesek és az adósok fizetnek, az egyik alacsonyabb kamatot kap, mint egyébként kaphatna, a másiknak pedig nem mérséklődik a kamatfizetési kötelezettsége.
A vége? Mint az egyszeri mondókában: s ez az icipici mind megette!
(Név és cím a szerkesztőségben)
