Balra át? – Spanyolországban már sikerült
- Ha őszinték akarunk lenni, Spanyolországban nem a baloldal nyert, hanem a jobboldal vesztett. Vagy lehet beszélni mégis a spanyol baloldal újraéledéséről?
- Kétségtelen, a Néppárt vesszőfutása nélkül a Spanyol Szocialista Munkáspárt nem tudott volna győzni. Tavaly nyáron sikeres bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a Néppárt ellen a parlamentben, miután a jobboldal egykor meghatározó pártja belebukott a korrupciós botrányokba, illetve abba, ahogy a katalán válságot kezelte. A baloldal így választások nélkül megmutathatta, mire képes, ha újra hatalomra kerül. Erre a februári átmeneti bukásukig volt majdnem egy évük. Úgy is mondhatnánk, hogy kaptak egy biankó csekket, egy lehetőséget, hogy meggyőzzék a választókat, más politikát képviselnek, mint régen. Ez még úgy is sikerült nekik, hogy kisebbségi kormányként nem tudták keresztülvinni költségvetésüket a spanyol törvényhozáson, és új választást kellett kiírniuk.
- Volt miről meggyőzni a választókat. 2010-ben a szocialista kormányzópárt súlyos, bércsökkentéssel is járó megszorító csomagot kényszerült elfogadni a nemzetközi pénzügyi válság miatt. Azóta sem tudott labdába rúgni a választásokon.
- És most sem boldogultak volna az újbaloldali párt, a Podemos nélkül, amely néhány éve igencsak felkavarta az állóvizet a spanyol baloldalon. A szocialisták a néhány hónapos „ajándékkormányzásuk” alatt végig együttműködtek az új baloldali párttal, még ha a Podemos csak kívülről támogatta is a szocialistákat. A de facto közös kormányzás során sokszor a szocialisták aratták le a babérokat a Podemos ötleteinek végrehajtásával. Január elsejétől például a Podemos kezdeményezésére huszonkét százalékkal emelték a minimálbéreket. Ekkora emelést negyven éve nem látott Spanyolország. Az Ibériai-félszigetet egyébként is nagyon súlyosan érintette a válság, a munkanélküliség elérte az akkori görögországi szintet. Tehát sok szempontból is ez nagyon fontos lépés volt.
- De az új baloldali pártok, így a Podemos is, épp a megszorítások elleni tiltakozásokból tudtak erőre kapni a nemzetközi pénzügyi válság idején. Ehhez képest a Podemos és a szocialisták együttműködése meglepően harmonikus lett.
- A Podemos valóban a régi elittel szemben határozta meg magát, amelybe beletartozik a szocialista párt is. Szervezeti hálót is így épített. 2011-ben országos mozgalom indult a szocialisták megszorító csomagja ellen, a tiltakozók kiköltöztek közterekre. A párt megalakulásakor, 2014-ben a Podemos ezekből a helyi csoportokból építkezett. De mára a hagyományos szociáldemokrata pártoknak és az új baloldalnak is megvan a helye mindenhol Európában. A kérdés, hogy milyen mértékben tud együttműködni a kettő, és ez nyilvánvalóan országonként eltérő lehet. A spanyol esetben az ország hagyományosan erős bal-jobb megosztottsága egymás mellé terelte a régi és az új balt. Amúgy valójában Spanyolországban sem beszélhetünk általánosságban a baloldal előretöréséről. Inkább arról van szó, hogy a két baloldali párt aránya változott, körülbelül annyival nőtt a szocialisták népszerűsége, amennyivel a Podemosé csökkent.
- A választási eredményekből valóban az látszik, hogy a kiábrándult jobboldali szavazók nem balra, hanem a szélsőjobboldalra mentek. Pedig Spanyolországban Franco halála óta nem jutott be a parlamentbe egyértelműen szélsőjobboldali párt. Mitől szerepelt most ennyire jól a Vox?
- A jobboldal háromfelé tört, a legtöbb médiafigyelmet kapó szélsőjobb Vox mellett meg kell említeni a konzervatív-liberális Ciudadanos pártot is, amely 15 százalékot kapott. A szélsőjobb újraéledésében több téma is szerepet játszott. Az egyik a migráció, még ha ez Spanyolországban nem tartozik is a legfontosabb ügyek közé.
- Nemrég jelent meg a European Social Survey összeurópai társadalmi felmérés, amelyből ugyanez derült ki. A spanyolok az elfogadóbb nemzetek közé tartoznak a migráció kérdésében. Meglepő, hogy egyáltalán hatékony lehet a migránsozás náluk.
- Korábban tényleg nem foglalkoztak kiemelten a migrációval, mostanra viszont a téma valamelyest előrébb lépett a fontossági sorrendben. A kelet-mediterrán útvonal lezárásával a spanyol útvonal felértékelődött, ezáltal a bevándorlók egy része közvetlenül Spanyolországba érkezett meg. Nem véletlen, hogy a Vox először az egyik leginkább érintett régióban, Andalúziában tört át. A tavaly őszi andalúziai regionális választásokon a három jobboldali párt, a konzervatív liberálisok, a hagyományos jobboldal és a szélsőjobb összefogott a győzelemért, és le is tudták váltani a szocialistákat a hagyományosan baloldali régióban. Ez egyébként kapóra jött a baloldalnak, mert így tudott az országos választáson az erősödő szélsőjobboldali veszéllyel riogatni. De ismétlem, ott nem ez a közélet fő ügye, nem a migráció köré szerveződik a politikai közbeszéd.
- A Vox a kampányszövegeiben elsősorban nőügyekkel foglalkozott, olyan hangnemben, amilyet Európában rajtuk kívül legfeljebb Orbán Viktor üt meg. Ez lenne a fő témájuk?
- Igen. A Vox markánsan ellene megy mindennek, ami progresszív, és a gender ennek tökéletes terepe. A spanyolok erősen polarizáltak a nők szerepének a megítélésében, a gendertéren folytatott kultúrharc meghatározó kérdés a társadalom progresszívabb és konzervatívabb rétegei között. A Vox visszavonta volna azt az egyébként épp a szocialisták által bevezetett törvényt, amely a családon belüli erőszakot bünteti. Velük szemben tudott progresszív politikával előjönni a baloldal. Apasági szabadság, a családon belüli erőszak elleni törvény további szigorítása, női és férfi bérek kiegyenlítése, ezeket mind beemelték a témáik közé. Emellett a fenntarthatóság is megjelent a baloldali témák között, így tudtak a szélsőjobboldallal szemben progresszív szavazókat megnyerni.
- Azért Magyarországon ezekkel a témákkal, főleg az utóbbival, a klímaváltozás elleni küzdelemmel – ironikusan szólva – kampányolhatna napestig a baloldal, még csak nem is súrolnák sokak ingerküszöbét.
- Pedig a modern, 21. századi baloldali programnak elengedhetetlen része a társadalmi szolidaritás és igazságosság mellett a fenntarthatóság is. Nálunk is megjelent már az új baloldal, jelenleg a Párbeszéd próbálja behozni ezeket a témákat az MSZP-vel közös listán. És láthatóan hatással vannak ezek a gondolatok az MSZP politikájára is. De igen, valóban, a fenntarthatóságra összpontosító kampánnyal egyelőre nehéz lenne választást nyerni. Nemrégiben, Magyarország 15 éves uniós tagságának évfordulóján, bemutattam egy kutatást, amelyben azt vizsgáltuk, hogy a magyar társadalom milyen értékeket, EU-s célkitűzéseket tart fontosnak. A klímaváltozás elleni küzdelem az utolsó előtti helyen szerepelt a magyarok prioritáslistáján, a kulturális sokszínűséget előzte csak meg. A legfontosabb témáknak pedig az életszínvonalat és a gazdasági prosperitás elősegítését tartották.
- Amelyek hagyományos baloldali értékek. Vagyis a hazai ellenzéknek egyszerűen nagyobb hangsúlyt kéne fektetnie ezekre a kampányban, nem?
- Itthon ez nem ennyire egyszerű. Egyrészt könnyű megadni Magyarországon is a jobboldali kormányzás szociális kritikáját, de nehéz úgy hitelesen képviselni és kisajátítani ezeket az értékeket, hogy némely jellegzetesen baloldali intézkedést az elmúlt években épp a Fidesz hozott meg, és ezzel a baloldali szavazók egy részének szimpátiáját is elnyerték. Ilyen a rezsicsökkentés, amely Spanyolországban a Podemos programjában szerepelt, vagy a bankok és a multik megadóztatása. Persze tudható, hogy ezek kampányfogások, valójában a Fidesz politikája a felsőbb rétegeknek kedvez, és a multik és a bankok is kivételezett helyzetben vannak, de tény, hogy a magyar lakosság szemében ezek az alapvetően baloldali intézkedések a Fideszhez köthetők. Nagyon megnehezíti a hitelesség visszanyerését, hogy egyes baloldali területeken félig-meddig ott van a Fidesz is.
- Az sem egyszerű, hogy míg a spanyoloknál a Néppárt meg tudott bukni korrupciós ügyek miatt, addig nálunk szakmányban hordják el a közpénzt, miközben a Fidesz szavazóit ez sem ingatja meg. Ön szerint miért?
Pedro Sánchez miniszterelnök, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára beszél támogatóihoz- Spanyolországban is évtizedek óta tudott volt, hogy a Néppárt súlyosan érintett korrupciós ügyekben. Csakhogy ott végigment egy konkrét ügy, az, hogy a Néppártban kettős könyvelést vezettek, tiltott pártfinanszírozási rendszert működtettek, és ez bírósági döntéssel, illetve néppárti politikusok bebörtönzésével végződött. A Néppárt volt pártpénztárnoka például 33 év börtönt kapott.
- Ami a NER-ben elképzelhetetlen lenne.
- Nehéz elképzelni. Hosszasan lehetne sorolni, hogy még milyen akadályokkal kell szembenéznie a hazai baloldalnak, hiszen ismerjük a szervezeti és forráskülönbségeket, a kormánypárti és ellenzéki média erőviszonyait. De ettől még a baloldalnak igenis minél erősebben és hangosabban kell képviselnie azokat a témákat, amelyekben hagyományosan jól kellene szerepelnie. Ez persze a nulladik lépés, sok minden szükséges még az építkezéshez, például országos szervezeti háló. A problémák régóta ismertek, de erőforrások hiányában persze nehéz előrelépést elérni. Olyan modern szociáldemokrata profilt építeni, amelyben hisznek is az emberek, nem könnyű, és nem is lesz rövid menet. Ez egy hosszú távú, többéves feladat.
- És vannak még évei a baloldalnak az építkezésre? Vagy hamarabb bedarálja az ellenzéket a NER?
- A kormánnyal elégedetlen szavazók nem tűnnek el, és mindig keresni fogják azokat az erőket, amelyeken keresztül megjeleníthető az elégedetlenségük. A baloldal számára az őszi önkormányzati választás egy 2022-ig vissza nem térő lehetőség. Ha át tudnák venni a hatalmat több nagyvárosban és a fővárosi kerületek nagy részében, akkor ezek a városok a baloldali kormányzás kísérleti laboratóriumai lehetnek. Ez hasonló lehetőség lenne a baloldali vezetői potenciál demonstrálására, mint amilyet a spanyol szocialisták kaptak. És az már most is tudható, hogy abban a néhány budapesti kerületben és városban, ahol a baloldal 2010 után is meg tudott maradni, az ellenzék az országos választásokon is jobban szerepel.
