Balpárti kormányfő Türingiában
A Balpárt jelöltjét, Bodo Ramelowot választották pénteken Türingia tartomány miniszterelnökévé. Ramelow az SPD-vel és a Zöldekkel koalícióban, minimális többséggel kormányoz. Az NDK állampártjának utóda először ért el ilyen sikert – ami idővel utat nyithat számára az országos politikában is.
A rendhagyó kormányalakítást heves viták előzték meg. Többek mellett Joachim Gauck államfő (egykor polgárjogi harcos az NDK-ban) minősítette azt legalábbis korainak.
Bodo Ramelow egyébként Nyugat-Németországból származik, szakszervezeti funkcionárius volt, aki csak a 90-es években került a türingiai politikába. Ő és párttársai szívesen emlékeztetnek: míg az SPD nem kívánta felvenni az NSZEP volt tagjait, a CDU soraiba vezető posztokra is bekerültek az NSZEP csatlós szellem-pártja, a kelet-német CDU emberei.
A tartományban eddig a CDU vezette koalícióban az SPD volt partner. Az idei választáson a CDU ugyan erősödött és 33.5 százalékot ért el, az SPD azonban több, mint 18-ról jó 12 százalékra esett vissza, míg az FDP kiesett a helyi parlamentből. Ezek után született a terv Balpárti-SPD kormány alakítására, a közel 6 százalékot szerzett Zöldeket is bevonva. Az SPD vezetése a helyiekre bízta a döntést, s a kérdésben a párttagok szavaztak. Kereken 70 százalékuk támogatta a Balpárt-vezette koalíciót.
A Balpárt hosszú menetelése
Az egykori állampárt bázisán alakult szociáldemokrata pártok a rendszerváltás óta már valamennyi közép-kelet-európai országban részesedtek a kormányhatalomból. Kivétel Németország, ahol az NSZEP egykori tagjai által alapított PDS-nek, új nevén Balpártnak, erre eddig nem nyílt módja. Holott az új név is jelzi, hogy nem igazán lehet a hírhedt SED utódjáról beszélni: a PDS 2007-ben összeolvadt a nyugati tartományokban alakult, az SPD-től balra álló, WASG nevű alternatív tömörüléssel, amelyet Oscar Lafontaine, egykori SPD-elnök és kancellár-jelölt neve fémjelez.
A jó 60.000 tagot számláló Balpárt a „demokratikus szocializmus” megteremtésének ígéretével a 90-es évektől több tartományi parlamentbe bekerült. A 2013-ban választott szövetségi parlamentben 64 képviselője van a 630 tagú házban s az idei európai választáson elért 7.4 százalékos eredménnyel hét képviselőt küldhettek Strasburgba. A Balpárt elleni támadások, bírálatok gyakran felemlegetik, hogy helyi és országos képviselőik között megtalálható az NDK egykori állambiztonsági szervezete, a Stasi néhány volt hivatásos munkatársa is. Egyébként az Alkotmányvédelmi Hivatal kezdettől megfigyelés alatt tartott a pártot – újabban már csak annak radikálisnak tekintett csoportjait. A képhez tartozik, hogy a Balpárt tagságának átlag-életkora 60 év.
2017 után összefoghat a baloldal
A balpárti vezetőt mérsékeltnek tartják, de megválasztásának jelzés-értéke lehet. Az SPD vezetése mindeddig kizárta a lehetőséget, hogy országos szinten szövetkezzék a Balpárttal, bár nem gátolta az együttműködést a tartományi parlamentekben. Ugyanakkor a párt főtitkára újabban jelezte, hogy országos együttműködés 2017 után már elképzelhető. SPD, Balpárt és Zöldek ma is többséget alkotnak a Bundestagban. Jövendő szövetkezésük reális veszély a kereszténydemokraták számára, akik elvesztették liberális partnerüket, a Bundestagból is kiesett FDP-t. E helyzetben figyelem irányul az CDU/CSU-tól jobbra álló új pártra: az AfD (Alternatíva Németországért) kis híján nem került csak be a Bundestagba, de Türingiában például több, mint 10 százalékot szerzett.
A németek többsége egyébként nem kis fenntartásokkal viseltetik a Balpárttal szemben. Egy friss felmérés szerint 57 százalékuk gondolja úgy, hogy korai még kormányfőt adniuk s 59 százalék véli, hogy a párt nem szabadult még meg a múlt örökségétől. Mindenesetre az egykori NDK területén (ahol Türingia fekszik) a párt jóval népszerűbb, mint a nyugati tartományokban.
