Bajban az osztrák közszolgálati televízió

Csaknem 54 millió euró hiányzik a mostani számítások szerint az ORF idei kasszájából. A legnagyobb a visszaesés a reklámbevételek terén: 24,9 millió euróval, 13 százalékkal lesz kisebb az év végéig ez az összeg. (A költségvetésben még 245 millió euró szerepelt, ami a pár év előtti 300 millióhoz képest amúgy is jókora veszteség.)

Ez sem öröm, az igazi nagy baj azonban – ami persze nem függetleníthetően a hirdetők elpártolásától -, hogy például októberben ismét 3,5 százalékkal esett vissza a nézettség a kábellel rendelkező háztartások körében, ami mindössze 35,8 százalékos piaci részesedést jelent. Igaz, az összehasonlítás a tavaly októberrel nem reális: akkor Jörg Haider halálos balesete és temetése, a híradás és a közvetítés alaposan növelte az érdeklődést.

Alexander Wrabetz, az ORF 2007-ben az igazgatói székbe került vezére hivatalba lépése óta szinte megállás nélkül a túlélésért küzd. Tavaly a műsorszerkezet reformnak nevezett megváltoztatásával bukott kis híján, azóta pedig egyfolytában a pénzügyi gondok szorítják. A program reformja is belekerült néhány millióba – legyártottak például az egyes csatornán nagyon hamar megbukott hazai sorozatból jó néhány folytatást. További veszteség, hogy a csatornához nem sikerült odaédesgetni az oly áhított fiatalokat, viszont az este hét és nyolc óra közötti idősávban végképp elvesztették azokat, akik régen a második csatornával egy időben sugárzott híradó miatt váltottak erre az adóra.

Az ORF bevételeinek 51 százalékát az előfizetési díj teszi ki, és bizony ezzel is baj van az utóbbi időben. A díj alól ugyanis egyre többen kapnak valamilyen okból felmentést, márpedig a központi költségvetés ezt a kieső bevételt nem pótolja. A díj emelése kényes kérdés, a köztelevízió tavaly mégis keresztülvitte. Az összeg tartományonként változó, számos kisebb tételből – kultúratámogatási, helyi adó, rádió- és tévéelőfizetés, stb. – áll össze. Bécsben havi 21,88 euró a díj (ebben nincs benne a kábel, illetve a digitális szolgáltatás díja).

A magántévéknek is jut az előfizetési díjakból

A közszolgálati televízió legnagyobb bánatára a felmentésekkel csökkenő összegen jövő évtől osztoznia kell. Ez persze ünnep azoknak, akik kapnak a bevételből - az Ausztriában igen későn és nehezen beindult magántelevíziók és -rádiók. Ezek közül a legnépszerűbb, az ATV az utóbbi időben azzal fenyegetőzött, hogy ha nem kap a médiatámogatásból, s a kormány nem teremt legalább nagyjából azonos feltételeket a csatornáknak, elköltözik Münchenbe, ami számos ausztriai munkahely megszűnését jelentené.

A magántévék támogatása nem csökkenti az ORF bevételét, de mindenképpen erősíti az egyre izmosodó konkurenciát, ami érthetően csekély lelkesedést vált ki.

Tavaly kereken 740 millió euró volt az előfizetési díjbevétel, ebből az ORF 500 milliót kapott, a fennmaradó összeg a Szövetségnél, illetve a tartományoknál maradt. A központi maradványból kapnak most a magánadók összesen 6 millió eurót – ami meg sem közelíti követeléseiket, ám a döntés bírálói közül sokaknak még így is indokolatlanul magas összeg. Ők arra hivatkoznak, hogy a közpénz nem a kereskedelmi tevékenység támogatására való, s ha már a segítséget fontolgatják, akkor Svájchoz hasonlóan azt a kulturális-, oktatási-, ismeretterjesztési teljesítésének arányában kellene nyújtani.

A súlyos anyagi gondokat az ORF vezetése igyekszik takarékoskodással ellensúlyozni. A nézők nem örülnek, igen sok kedvelt személyiségről kell a jövő évtől lemondani. Sokan korkedvezményes nyugdíjba vonulnak, de népszerűnek bizonyult az „arany kézfogás” projektje is. Ez annyit jelent, hogy az önként távozó szerződése lejártáig megkapja bruttó fizetése 55 százalékát, majd még háromhavi bért. Egyelőre 150-en veszik igénybe a lehetőséget, de a projekt 350 főre szól, lépcsőzetesen. Hosszabb távú a hatás – jelenleg 25 millió euróba kerül a feltételek teljesítése, a pénz tartalékalapból rendelkezésre áll.
A kiadások lefaragása csak egy ideig jelent segítséget, bár az idén csaknem 10 millióval alacsonyabb volt a tárgyi eszközökre fordított költség. Elképzelés, terv van elég, szóba került már az is, hogy szükség van-e két közszolgálati csatornára. A téma nyilván óriási vitát vált ki. Az előfizetési díjon és a reklámbevételen túl a legtöbbet az ORF2 „hozza”: nagyszerű operaközvetítéseinek joga kurrens árucikk a nemzetközi piacon.

Az anyagi gondok megoldása elég sok energiát leköt, a műsor javítása, a nézőszám és a piaci részesedés növelése azonban nem szorulhat háttérbe, hiszen ez szorosan összefügg a reklámbevétellel. Persze, közszolgálati televízióról, rádióról lévén szó, korlátozott a lehetőség, az engedélyezett reklámidő.. Tarifaemelésre sincs kilátás – mostanában éppen kényszerű csökkentésre volt példa. Kivéve persze, ha a műsor kiemelkedően javul, és csak úgy vonzza a nézőket. Utóbbiak csak nyerhetnek.