Az ukrán tüntetők körbezárták a kormánynegyedet

A csütörtöki ülésen második nekifutásra végre sikerült elfogadniuk a képviselőknek a jelenlegi ülésszak naptári tervét. Ezen túlmenően azonban semmilyen határozatot nem hoztak. Volodimir Ribak házelnök közölte, hogy nem szavaznak a kormányoldal által javasolt alkotmánymódosítást előkészítő különbizottság létrehozásáról, mivel az ellenzék közölte, hogy nem delegál tagokat a testületbe. Az ellenzék olyan alkotmánymódosítás elérésére törekszik, amely jelentősen szűkíti az államfői jogköröket a parlament javára, gyakorlatilag addig, hogy az államfő hatásköre kimerül Ukrajna nemzetközi képviseletében. Az ellenzék az erős elnöki hatalomról a parlamentáris demokráciára kíván áttérni – írja az MTI.

A házelnök az ülés lezárása után kijelentette, hogy a héten már nem lesz több plenáris ülés. A jövő hét a bizottsági üléseké, ugyanakkor Ribak nem zárta ki, hogy rendkívüli plenáris ülést tartsanak. A képviselők előző nap nem fogadták el azt az indítványt, hogy a jövő héten is plenáris ülést tartsanak.

Helyi beszámolók szerint 3-4 ezer ellenzéki tüntető körülzárta a parlament, a kormány és az elnöki hivatal épületeinek környékét, az úgynevezett kormánynegyedet. A tüntetők gyűrűjén belül maradtak a törvényhozás épületével szembeni parkban demonstráló kormánypárti szimpatizánsok és a negyedet védő rohamrendőrök. Összetűzésről egyelőre nem érkezett hír.

Közben Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes Kijevben találkozott az ellenzék vezetőivel, áttekintették az ukrajnai belpolitikai helyzetet és az alkotmánymódosítás perspektíváit. A találkozón jelen volt Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina), Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnibok, a Szabadság (Szvoboda) vezetője, továbbá Petro Porosenko volt gazdasági miniszter, független parlamenti képviselő. A felek egyetértetek az ukrán válság mihamarabbi rendezésének szükségességében.

Orosz lapok: Kelet-Ukrajna a Majdan ellen szervezkedik

A kijevi kormányellenes tüntetők ellen szervezkednek Kelet-Ukrajnában – erről számolt be csütörtökön a Rosszijszkaja Gazeta című orosz lap. Az Izvesztyijában megjelent cikk szerzője pedig azt feltételezi, hogy a Fekete-tengerre érkezett amerikai hadihajóknak az ukrajnai válságban szántak szerepet.

A Rosszijszkaja Gazeta című kormánylap tudósítója a kelet-ukrajnai Harkivban járt, ahol nemrég megalakult az úgynevezett Ukrán front. Célja „az ukrán föld megtisztítása azoktól, akik azzal a szándékkal érkeztek oda, hogy megszállják azt”. A Viktor Janukovics vezette ukrán hatalom ellenfelei a mozgalomban a Kreml meghosszabbított kezét, Vjacseszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadó projektjét látják.
A tudósítónak Harkivban elmondták, nem akarják, hogy az ellenzék, amely a nyolc, Kelet-Ukrajna által „eltartott nyugat-ukrajnai régiót” képviseli, ráerőltesse akaratát a keleti régiókra.

Alekszej Szelivanov, a Hűséges kozákok nevű kelet-ukrán szervezet vezetője elmondta, „magas szinten döntöttek arról, hogy mobilizálják és aktivizálják erőiket”. Oroszországtól sokat várnak, és ha csak szóban is, de szükségük van Moszkva segítségére. Attól tartanak, hogy „az ukrán vezetés megegyezik az ellenzékkel és az ország illuzórikus stabilitásának helyreállításáért cserébe több posztot is átad neki (a hatalomban)”.

Szakértő: az amerikai hajó nem a téli olimpia miatt jelent meg a Fekete-tengeren

Kirill Benediktov politológus az Izvesztyija című, hatalomhoz közeli napilapnak írt elemzésében úgy vélte, hogy a Ramage amerikai rakétahordozó romboló és az amerikai 6. flotta Mount Whitney nevű zászlóshajója megjelenésével a Fekete-tengeren „újabb adu ászt dobtak arra az asztalra, amelyen az Ukrajna sorsával kapcsolatos bonyolult kártyapartit játsszák”.

A szakértő szerint Washingtonban ugyan a két hadihajó Szocsi térségébe küldését a téli olimpia veszélyeztetettségével, a terrorista fenyegetésekkel indokolták, ám Oroszország nem kérte ezt a segítséget. Emlékeztetett arra, hogy a Mount Whitney 2008 szeptemberében a hivatalos bejelentések szerint humanitárius segélyszállítmányt vitt a grúziai Poti kikötőjébe, de mind a mai napig senki sem tudja, mi volt valójában az amerikai hajó rakománya. Az orosz szakértő azt feltételezi: az amerikai hadihajók Fekete-tengeren állomásoztatásának célja korántsem az, hogy vészhelyzetben kimenekítsék az Egyesült Államoknak a szocsi téli olimpiára érkezett küldöttségét. Inkább az, hogy ellensúlyozzák a Moszkvához húzó Krímben állomásozó orosz hadiflottát.

Benediktov úgy látja, hogy „Ukrajnában az államirányítás szemmel láthatóan szétporladóban van, és az nagyon nagy valószínűséggel az ország balkanizálódásához, az ország területén több független állam létrejöttéhez vezet”. Szerinte az is bizonyos, hogy két ilyen új államalakulat Oroszország geopolitikai vonzáskörébe kerül és az általa felvázolt forgatókönyvnek a megvalósulását igazolja az, hogy a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének elnöksége Moszkva védelmét keresi.

A szakértő ugyanakkor azt is nyilvánvalónak tartja, sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok nem engedi meg, Oroszország annyira megerősödjön, hogy visszavegye Délkelet-Ukrajnát és különösen nem a Krím-félszigetet. Szerinte Oroszország a Nyugat kemény fellépésével találhatja magát szembe nem messze határaitól, a Fekete-tenger térségében.