Az NDK területe 22 év után is elmarad
Kelet-Németország még mindig messze van attól, hogy utolérje a nyugati országrészt – gazdasági teljesítőképessége tekintetében pedig vissza is esett. Többek között ez derül ki a német egység helyzetéről kiadott idei jelentésből. Keleten 22 év és kétezer milliárd euró ráfordítás után is jóval alacsonyabb a termelékenység és kétszer olyan magas a munkanélküliség, mint nyugaton, ugyanakkor alacsonyabbak mind a bérek, mind a nyugdíjak. Az 1997 óta évente megjelenő dokumentum a kelet- és nyugat-német gazdasági és társadalmi helyzet áttekintő összefoglalását adja, a pozitív változások mellett számba veszi a még megoldást sürgető problémákat is.
Kormánymegbízott, jelenleg Christoph Bergner feladata a munka koordinálása az egykori kelet-német tartományok felzárkóztatásában, az ún. „Aufbau Ost” program végrehajtásában. Annak célja e tartományok gazdasági elmaradásának és a térséget erősen sújtó munkanélküliségnek a csökkentése, a növekedés feltételeinek javítása. Pénzügyi hátterét az 1993-ban létrehozott és 2001-ben megújított Szolidaritási Paktum jelenti, melynek alapján a szövetségi költségvetés (többek között különadóból) sokszáz milliárd eurót biztosít ezekre a célokra. A programot akkor nyilvánítják majd befejezettnek, ha a kelet-német életszínvonal minden szempontból a nyugat-német szintre emelkedik. Ezt 2019-re tervezik elérni.
Tovább csökken a lélekszám keleten
A felzárkóztatási folyamatot az idő múlásával újfajta kihívások érik: míg a kilencvenes években elsősorban az infrastrukturális hátrányok csökkentése jelentette a legfontosabb feladatot, napjainkban a munkaerőpiac nehéz helyzete, valamint a negatív demográfiai változások, az alacsony születési szám, a lakossáűg elöregedése, valamint a máig tartó nyugatra vándorlás képezik a legégetőbb problémákat. Az elöregedés elsősorban Türingiát és Szász-Anhalt tartományt érinti; az előrejelzések szerint ezekben az országrészekben 2030-ig mintegy harmadával fog csökkenni a születések száma és minden harmadik lakos 65 éven felüli lesz. A keleti tartományok lakossága már 1990-2008 között csaknem 12 százalékkal csökkent.
Az idei jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy Kelet-Németország – egyébként nemzetközileg egyre versenyképesebb – gazdasága ismét visszaesőben van. A csökkenés ugyan nem drámai, de mérhető: az egy főre eső GDP a nyugat-német szint 71 százalékára esett, annak tavalyi 73 százalékáról. Ennek egyik oka, hogy a nagy német konszernek közül kevés jelent meg keleten, így kisebb az igény magasan kvalifikált munkaerőre is. A gazdasági növekedés az idei első félévben csupán fél százalékos volt, míg a nyugati országrészben átlagosan 1,2 százalék. A termelékenység a nyugat-német szint 79 százalékát éri el. Jó hír viszont, hogy a munkanélküliségi ráta 11, 3 százalékos mértéke az újraegyesítés óta most a legalacsonyabb Kelet-Németországban – ám még így is a duplája a nyugat-németnek. A várható élettartam tekintetében kiegyenlítődés mutatkozik, a nőknél 82, a férfiaknál 76 év. Ezek az értékek nagyjából megegyeznek a nyugatiakkal.
A diktatúra öröksége
A jelentés a gazdasági szempontok mellett rámutat a társadalmi összetartásnak, valamint az egykori pártállami diktatúra feldolgozásának fontosságára is. A kormánymegbízott által életre hívott program a szélsőséges politikai ideológiák elleni, a demokratikus részvételre alapozó projekteket támogat: a kedvezményezettek lehetnek civil szervezetek, különféle társulások, de akár önkormányzatok is.
A jelentés 50 oldalon sorolja a szövetségi kormánynak a kelet-német tartományokat érintő intézkedéseit, kezdeményezéseit, illetve programjait, köztük a különféle képzési, átképzési, a beruházásokat ösztönző, támogató projekteket.
A kelet-német tartományok ugyanakkor elégedetlenségüknek adtak hangot a felzárkóztatási program végrehajtását illtően. Mecklenburg-Előpomeránia miniszterelnöke, a szociáldemokrata Erwin Sellering arra szólította fel a szövetségi kormányt, törődjék többet a keleti tartományokkal. Kiemelte a nyugdíjak kiegyenlítésének ügyét, amelynek megoldása még mindig várat magára – miközben Hans-Peter Friedrich belügyminiszter közölte: bár e vállalás bekerült a koalíciós szerződésbe, teljesítésére a jövő őszi választások előtt már nem lesz mód. Többek között azért, mert nincs javaslat, amely konszenzust élvezne, és amely a kelet-német adófizetők számára nem jelentene tehertételt. Álláspontja szerint a nyugdíjkiegyenlítést a bérekével párhuzamosan kell majd elvégezni.
A szövetségi kormány mindenesetre kizárja az évről-évre csökkenő pénzügyi támogatások 2019 utáni folyósítását – a jelentésben foglaltak szerint az „Aufbau Ost” anyagi keretei végesek, így az új tartományok hét év múlva nem számíthatnak további segítségre. További gondot jelent, hogy ezek a régiók – tekintettel viszonylagos fejlettségükre – kevésbé számíthatnak az eddig élvezett EU-támogatásokra. Friedrich belügyminiszter azt reméli, hogy a következő hét éves periódusban a korábbi pénzek kétharmadát azért megszerezhetik. (Mészáros Szilárd)
