Az értekezés-hamisítók nyomában
Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter, a CSU nagy reménysége volt az első,aki lemondásra kényszerült. Követte Silvana Koch-Merin, az FDP ismert politikusa, a Bundestag alelnöke,majd Annette Schavan, a CDU-kormány hét éven át volt oktatási minisztere. Kolléganője a Merkel-kormányban, Ursula von der Leyen ugyancsak szembesült a váddal, hogy doktori értekezésében ollózott. A leleplezések mögött civilek állnak, akik önkéntes munkában, az elektronika vívmányait felhasználva vizsgálják az Interneten hozzáférhető disszertációkat.
Web oldaluk, a Vroniplag, pontosan jelzi, hány vizsgált, gyanús értekezés szerepel a portálon és példákat is mutatnak a szellemi lopás különböző formáira, szövegben, képben, fordításban. A tettenérést a korszerű elektronika biztosítja: a kutató párosával megnyitja például az adott egyetemi fakultáson beadott értekezéseket. A szoftver összeveti a szövegeket s bizonyos, betáplált mutatók alapján jelez. Nem csak akkor, ha többé-kevésbé azonos a szöveg, az ábra, a táblázat – de akkor is például, ha rossz németség jelentkezik: az arra utal, hogy angol eredetiből másoltak. Kitűnik az is, ha a szöveg csak annyiban módosult, hogy szavakat, kifejezéseket másokkal helyettesítettek. Gyanús továbbá, ha valamennyi megadott forrás pl. legalább öt éves – aztán a végén szerepel két friss. Ez arra enged következtetni, hogy régebbi szövegből másoltak – azután még hozzátettek valami újabbat.
A munkát mindig két, megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy (köztük egyetemi tanárok, oktatók) végzik, egymástól függetlenül. A csalással készült értekezések közül csak azokat hozzák nyilvánosságra, ahol a csalás elér bizonyos mértéket. A kezdeteknél, ezt 10 százalékban határozták meg, napjainkban jó húsz százaléknál húzódik a határ. Megfontolják a hamisítás formáját is: fennmaradt-e a jelzés az eredeti forrásra s csak annak mondanivalóját írta át a szerző – vagy pedig a disszertáció lényegét állította be saját munkájának? Ügyelnek arra is, hogy csak olyan anyagok kerüljenek fel a portálra, amelyek egyértelműen lehetővé teszik, hogy beadóját megfosszák doktori címétől.
Ludasak lehetnek a professzorok is
Figyelemreméltó megállapításuk, hogy nem egyszer az értekezések szerzőinek tanárai, konzultánsaik is ludasak, mert elfogadnak értekezéseket, amelyek nyilvánvalóan nem felelnek meg a követelményeknek – ennek nyomán kaptak is már fegyelmiket professzorok. Ők persze pontosan tudják: minden forrást kötelező ott megjelölni, ahol idézik. Az idézett szövegeket, az átvett ábrákat, táblázatokat ugyancsak forrásuk alapján kell megjelölni – valamint mindazoknál a szövegrészeknél, amelyeket a szerző nem tudott ellenőrizni, ugyancsak kötelező feltüntetni, honnan, kitől vették azokat.
Az üggyel kapcsolatos vitákban a jogászok rámutatnak, hogy nem elég a szerzői jog szigorú előírásait megtartani. Természetesen sok forrás van, amelyek a szerzői jog lejártával szabadon idézhetők – de a tudomány itt is megköveteli az eredeti jelzését hiszen a disszertáció lényege az önálló tudományos teljesítmény. Ebből eredően a doktori cm megvonásához vezethet az is, ha kiderül, hogy a szerző mással íratta meg tanulmányát.
Ursula von der Leyen esetében, akinek orvosi diplomája van, a Vroniplag a disszertációban nagy számban talált a forrás megjelölése nélkül átvett szövegrészeket. A politikusnő a hírre jelezte: kérte a hannoveri főiskolát, ahol doktori címét szerezte, az ügy haladéktalan kivizsgálására. A vizsgálat még folyik. A miniszter, aki régen tagja a kormánynak, Merkel asszony egyik bizalmasának számít, esetleges elmarasztalása igen kínos volna pártja számára. Még ha kezét feltehetően nem is engednék el: Annette Schavan lemondása óta Németország vatikáni nagykövete . míg a CSU-ban egyre többet beszélnek a szégyenében az Egyesült Államokba települt von Guttenberg visszatéréséről a politikába.
Németországról további írásokat
