Árpádházi Szent Erzsébet emléke német földön – és Bogotában
II. András királyunk leánya, Erzsébet, a türingiai Eisenach városa melletti Wartburg várában töltötte rövid életének javát. Személyéhez több legenda is fűződik, halála után négy évvel IX. Gergely pápa szentté avatta.
Erzsébet (1207-1231) II. András és a később meggyilkolt merániai Gertrúd lányaként Sárospatakon született. Négyévesen elküldték Creuzburg várába, ahol együtt nevelkedett hét esztendővel idősebb jövendőbelijével, IV. Lajos türingiai őrgróffal. Tizennégy évesen férjhez is adták hozzá. A legenda szerint a vallásos, jótékonykodó Erzsébetnek férje családja megtiltotta, hogy alamizsnát vigyen a szegényeknek, és midőn egy hideg reggelen kenyérrel teli köténnyel osont volna ki a várból, férje kérdőre vonta – ám a kenyérdarabok hirtelen piros rózsákká változtak. A csodát számos képzőművészeti alkotás megörökítette. Lajos keresztes hadjáratban halt meg, bátyja, IV. Henrik került a trónra, aki földönfutóvá tette Erzsébetet: három kis gyermekével elűzte az udvarból. Az asszony anyai nagybátyjához, Egbert bambergi püspökhöz menekült, majd Marburgban ferencesként betegeket, koldusokat ápolt, kórházakat alapított. Ott is halt meg 24 éves korában.
Emlékét a marburgi templom mellett elsősorban Wartburg vára őrzi, az ott látható mozaikképekkel és szobrával. A történelmi vár – amelyben később Luther Márton lefordította németre a Bibliát – az UNESCO Világörökség része. Szent Erzsébet anyja, a Bánk bánból ismert Gertrúd családi gyökerei a felső -bajorországi Andechsbe nyúlnak vissza. Andechs Németország, de különösen a bajorok egyik legnépszerűbb búcsújáró helye, az Erzsébet-kultusz – a családi kötődés okán is – itt talán még nagyobb, mint általában német földön. A kolostorban őrzik Erzsébet menyasszonyi ruháját.
Az andechsi templom mellett szobor örökíti meg a “rózsa-csodát” a koldussal, de a magyar szent nevét még egy forrás is viseli itt, amelynek vize állítólag csodatévő: gyógyhatást tulajdonítanak neki, főleg szembetegségekre... Az Erzsébet kultusz messze szállt a német fejedelemségek határain túl is. Bolíviában például türingiai szerzetesek terjesztették a kereszténységet az indiánok között, az ő tevékenységük nyomán viseli ma Bogotá székesegyháza a Santa Isabel de Hungria nevet.
Farkas József György
