Annyi év után: a törökök újra betörtek a Balkánra

Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Törökország külügyminiszterei széles mosollyal rázták egymás kezét szerdán a kamerák kereszttüzében Ankarában, ahol megállapodtak a két balkáni állam között létrejövő legmagasabb szintű diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy sikerült felszámolni az összes akadályt, mely eddig e lépés útjában állt, és Bosznia hamarosan nagykövetet küldhet Belgrádba. Davutoglu hozzátette, hogy a Balkánon még fennálló összes problémát diplomáciai úton kell rendezni, hogy "minél nagyobb prosperitást és stabilitást érjünk el."

A B92 szerb hírrádó jelentése szerint Vuk Jeremics szerb külügyminiszter is megerősítette a megállapodás tényét, Szerbia áldását adta a boszniai nagykövet Belgrádba küldésére. Jeremics kijelentette, hogy a megállapodás áttörést jelent a két állam diplomáciai viszonyában. Sven Alkalaj boszniai külügyminiszter is elégedettségének adott hangot, a mostani döntés hatalmas előrelépést jelent Bosznia és Szerbia viszonyában, és ez az egész térségre is hatással van. Alkalaj szerint a megállapodással jó pontokat szerezhettek Brüsszelnél, és a lépés a balkáni államok uniós integrációjának elérésének érdekében is kiemelkedő jelentőséggel bír.

A Southeast European Times hírportál tudósítása szerint Szerbia a közelmúltban többször is visszautasította a Bosznia által küldeni kívánt nagyköveteket, a két ország ugyan rendelkezik nagykövetséggel a másik államban, de Boszniát 2007 óta csak ideiglenes ügyvivő képviselte Belgrádban a probléma megoldatlansága miatt.

A két ország diplomáciai helyzetének teljes rendezése elég érzékeny téma manapság - írta a

Kitekintő. A nemzetközi közösség többször is aggodalmát fejezte ki Bosznia területi integritásával kapcsolatban, mivel az államszövetség etnikailag is megosztott politikai erői szinte képtelenek az együttműködésre, és egymás hatalomból való kitúrásán fáradoznak. A szerb országrész igyekszik elmozdítani az akadályokat a népszavazás intézményének kialakítása elől, mely katasztrofális eredményekkel járhat az ország egységére nézve. A bosnyákok és horvátok lakta másik országrészben pedig nem csak a szerbek iránti bizalom van nagyon alacsony szinten, hanem az ezen a területen lakó két nép sem tud együttműködni egymással.

Davutoglu a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Bosznia területi integritása vitán felül áll, és bízik benne, hogy a mostani megállapodás békét és harmóniát hoz majd Boszniába. Jeremics Bosznia ingatag helyzetére úgy reagált, hogy országa az összes ENSZ-tagállam területi integritását tiszteletben tartja. Davutoglu szerint a trilaterális találkozók a probléma megoldásával nem zárulnak le, az egyéb vitás pontok rendezésére és a további fejlődés előmozdítására a tavasz folyamán többször is, legközelebb márciusban találkoznak majd az érintett felek.

Törökország szerepe

Törökország egyre egyértelműbben igyekszik "betörni" a Balkánra és mediátori szerepben fellépni az államok közötti vitás pontos rendezése körül. Ahogy arról már korábban írtunk, a török külpolitika törekvései a békés és stabil szomszédságpolitikára irányulnak, a vitás pontokat diplomáciai úton igyekeznek rendezni. A Kína és Oroszország érdeklődését is felkeltő régióban Törökország is egyre inkább jelen van. A Bosznia elkötelezettjeként számon tartott Törökország a térség többi államával is felettébb aktív külpolitikát folytat. A diplomáciai kapcsolatok javulása mellett, tavaly 23 év után látogatott török elnök Szerbiába, a törökök a gazdaság területén is intenzíven jelen vannak a balkáni államokban. Török vállalatok építenek autópályát Albániában és Koszovóban, a törökök a boszniai Szerb Köztársasággal is nemrég írtak alá építési munkálatokról szóló megállapodásokat. Az elmúlt egy évben legalább négy szerb miniszter látogatott Törökországba, hogy lehetséges gazdasági együttműködésekről tárgyaljanak. A Szerbia és Törökország közti kapcsolatok, a szerb nacionalisták ellenkezései ellenére rohamosan fejlődnek, a lendület nem látszik megtörni. Törökország, a balkáni államok mellett a már hosszú évek óta EU-tag Görögországgal is rendezni szeretné viszonyát. A török közeledésre a görög kormány is vevőnek mutatkozik.

A két kontinensen átívelő ország a balkáni államok NATO- és EU-csatlakozásának egyik legnagyobb támogatója - írta a Kitekintő.