Álmok a „Made in Russia”-ról
A Moszkva környékére tervezett oroszországi szilícium-völgy, munkanevén körül zajlik az élet és folytatódik a polémia. Az építésre kijelölt területen megkezdődtek az előkészítő munkák. Egy orosz és egy amerikai Nobel-díjas tudós elnökletével megalakult a tudományos tanács. Dmitrij Medvegyev, aki a Szkolkovo-projektet felügyelő testület elnöke, a nyári német-orosz csúcs alkalmából bejelentette, hogy a technológiafejlesztő innovációs központra összesen 170 milliárd költségvetési rubelt szánnak.
„Ez oroszországi viszonyok között is nagyon komoly összeg”, mondta az elnök, a többit a magánszférának kell állnia. Az az elvárás, hogy öt éven belül 50-50% legyen az állami és a magán finanszírozás aránya. 2011-2013-ban 60 állami milliárdot kap csak maga az építkezés. Medvegyev modernizációs találmányának megvalósulását vadonatúj törvények segítik: júliusban lépett életbe az a – Szkolkovo-projekt ihlette - jogszabály, amelynek alkalmazásával az innovációs központ térítésmentesen jut területhez a lakásépítést támogató állami alaptól. Egy parlamenti jóváhagyásra váró törvénymódosítás lényegesen megkönnyíti magasan kvalifikált külföldi szakemberek oroszországi munkavállalását.
Az elmúlt hónapokban a csúcstechnológia több óriása jelezte, hogy vállalat, kutatóbázis, oktatási intézmény létrehozásával vagy egyelőre csak elvi támogatással, a szervezésben való közreműködéssel részt vesz az innováros kialakításában. Jön a Cisco, a Boeing, a Philips. Nem ígér pénzt, de különböző szinteken együttműködik a Siemens, a Microsoft, a Google, a Nokia, az Intel. A multikat érdekli az oroszországi modernizációban való részvétel.
A projekt megfogalmazói és támogatói azt várják, hogy Szkolkovo afféle vérátömlesztésben részesítse az orosz ipart, adjon lökést az oroszországi gazdaságnak. Szkolkovo lesz a legmodernebb technológiák „keltetője”, és megmutatja, hogyan kell ezeket gyorsan és hatékonyan bevezetni a gyakorlatban. „Évente egy Google!” – jelölte meg egyik kortes beszédében az innováros feladatát
Viktor Vekszelberg, a technológiai és innovációs központ főkoordinátora. Mások ezt úgy fogalmazzák meg, hogy a világpiacon lényegében csak nyersanyagaival megjelenő orosz gazdaság menthetetlenül elsüllyed, ha belátható időn belül nem jelentkezik versenyképes késztermékekkel. Szkolkovónak szerepet kell vállalnia abban, hogy a világ megismerje és megszeresse a „Made in Russia” márkanevet.A nagy remények beteljesülését a Szkolkovo Innovációs Központról alkotott törvény alapozza meg, amelyet valószínűleg már szeptemberben jóvá hagy a parlament. A törvény különleges státust biztosít az innovárosnak: a rezidensek tíz évre szóló adó-, járulék- és vámfizetési kedvezményeket kapnak, egyszerűsített könyvelést vezethetnek, s rengeteg bürokratikus kötelemtől szabadulnak meg. Ez utóbbi talán a legfontosabb ígéret és egyben csalétek.
Ugyanis a Szkolkovo-projekttel szemben szkeptikus orosz elemzők elsősorban a modernizációt fékező bürokráciát és a mindenütt jelenlévő korrupciót nevezik meg a siker fő akadályaként. A példanélküli kedvezmények és könnyítések kapcsán rámutatnak, hogy más technoparkokban a – Szkolkovóénál szerényebb - kedvezménycsalétek nem vált be. Kevés a világszínvonalú betelepülő vállalkozás, a valóban átütő megoldásokat kínáló társaság. A 2006 óta létesített négy különleges gazdasági övezetben: Dubnában, Szentpéterváron, Tomszkban és Zelenográdban nincs figyelemreméltó fejlődés – írta a
Finansz Magazin.Azt is felvetik, hogy nem a szellemi kapacitás hiánya miatt született meg másutt, s nem Oroszországban az Apple, a Google, hanem a fogékony, törekvő, gyors kereskedelmi szemlélet és tudás hiánya miatt. Oroszország évszázadokra visszamenően híján volt a megfelelő kereskedelmi szemléletnek és tudásnak olyannyira, hogy mindezen egy vagy több Szkolkovo sem segíthet. De próbálkozni persze kell, mondják a kételkedők is, s meglehet Szkolkovo valóban más lesz az elnök személyes párfogása és felügyelete miatt, mert a bürokratikus akadályokat csak ő tudja eltakarítani.
A projekt sikerének van néhány feltétele - írta a
pravda.ru gazdasági kommentátora. Szkolkovót az állam kezelje: nem mint a nyersanyag businessnek alárendelt vállalkozást, hanem mint annak ellenében ható vállalkozást; nem mint orosz, de tehetségtelen projektek pénzeszsákját, hanem mint a világra nyitott ablakot; nem mint könnyen és gyorsan jött pénzek elköltőjét, hanem mint valóságos venture-projektet; s végül nem mint varázslatot, ami a nyersanyag-vágányról az innováció vágányára tereli át Oroszországot, hanem mint a nagy úton megtett első lépést. Egyik sem bonyolult feltétel, s mindegyik megvalósítható.
