A szélsőjobb erősödését hozta a választás

A Kadima 28, az ellenzéki Likud pedig 27 mandátumra számíthat a 120 fős kneszetben. A Kadima így várhatóan eggyel kevesebb képviselővel rendelkezik majd, míg a Likud az eddigi 12 mandátumához képest jelentősen megerősödik. A harmadik legerősebb párt - a nem hivatalos eredmények szerint - a szélsőjobboldali Iszrael Béténu (Izrael az Otthonunk) lett 15 mandátummal, negyedik helyen pedig a Munkapárt végzett 13 képviselővel. Sasz szefárd ultraortodox vallási párt 11 törvényhozót delegálhat a parlamentbe.

A választási bizottság közlése szerint a választásra jogosultak részvételi aránya elérte a 65,5 százalékot – írta az MTI.

Ki alakít kormányt?

Hiába szerezte a Kadima a legtöbb mandátumot a választásokon, nem feltétlenül a legerősebb parlamenti frakció alakíthat majd kormányt. Simon Peresz államfő azt a politikust fogja megbízni a kormányalakítással, akinek a legnagyobb esélye van más pártokkal együttműködve többségi koalíciót létrehozni a parlamentben.

A jobboldali Likud 65 fős többségre tehet szert a szélsőjobboldal és a vallási pártok együttműködésével, míg a legtöbb szavazatot megszerző Kadima elvileg összesen csak 55 képviselő támogatását tudná biztosítani.

Az urnazárás után mind Livni, mind legfőbb riválisa, Netanjahu egyaránt saját magát kiáltotta ki győztesnek, és azt állította hívei előtt tartott beszédében, hogy ő lesz Izrael új miniszterelnöke.

A legnagyobb nyertes: a szélsőség

Az izraeli parlamenti választások egyik nagy nyertese Avigdor Liberman és ultranacionalista, szélsőjobboldali Iszrael Béténu (Izrael az Otthonunk) pártja. A szavazatok 99 százalékos feldolgozottsága alapján szerdán hajnalban közzétett részeredmények szerint pártja 14 képviselői helyet szerzett a választásokon, és ezzel a 120 tagú kneszet harmadik legerősebb frakcióját alakíthatja meg.

Az Iszrael Béténu pártnak minden bizonnyal döntő szerepe lesz a következő kormány megalakításában. A választások két legjobban szereplő pártja, a jobbközép Kadima és a jobboldali Likud vezetői - Cipi Livni, illetve Benjámin Netanjahu - közül várhatóan az tud majd kormányt alakítani, aki elnyeri Avigdor Liberman ultranacionalista világi pártjának támogatását.

"Libermanon múlik, hogy ki alakíthatja meg a következő kormánykoalíciót. Aki mellé odaáll, az lesz a következő miniszterelnök" - véli Menahém Hofnung, a jeruzsálemi Héber Egyetem politológia professzora.

Hogy lett ilyen népszerű?

Az ultranacionalista telepes politikai csillagának emelkedését az eredményezte, hogy az izraeli zsidók növekvő bizalmatlansággal néznek az ország arab kisebbségére. A távozó kormány nem ért el haladást a palesztinokkal folytatott megbékélés ügyében, s a lakosság egyes csoportjai áhítozni kezdtek egy keménykezűnek mutatkozó politikai vezető után. Liberman ilyennek mutatkozik. Követelte például azon izraeli arab törvényhozók kivégzését, akik találkoztak palesztin radikális szervezetek vezetőivel, és szorgalmazta Irán és Egyiptom bombázását.

Elképzelése szerint újra kellene rajzolni az ország határait úgy, hogy a nagyrészt arab lakta térségek a zsidó államon kívülre, palesztin fennhatósága alá kerüljenek. Azokat az arabokat, akik ezek után is a zsidó állam területén maradnának, hűségesküre kellene kötelezni, s aki nem lenne hajlandó letenni az esküt, azt megfosztanák szavazati jogától és eltiltanák minden közhivatal viselésétől.

Sokan rasszizmussal vádolják, de leperegnek róla a vádak. Habár aligha tudja érvényre juttatni minden elképzelését a majdani új kormány hivatali idejében, jó választási szereplése nyilván beleszólási lehetőségeket biztosít neki az ország külpolitikájába. Mivel hajlamos a vitákat kavaró, megosztó kijelentésekre, előretörése megterhelheti a zsidó állam és a nemzetközi közösség viszonyát.

A Szovjetunióból vándorolt ki

A most 50 éves politikus Benjámin Netanjahu Likud-vezető sikeres, 1996-os választási kampányának fő szervezőjeként, tervezőjeként "futott be" országos politikusként. Később Netanjahu kormányfői hivatalának vezetője lett. Főleg a színfalak mögötti politizálás az erőssége. Moldovai születésű, a volt Szovjetunió területéről bevándorolt be, még ma is erős orosz akcentussal beszéli az újhéber (ivrit) nyelvet. A ciszjordániai Nokdim településen él. 1999-ben hozta létre az Iszrael Béténu (Izrael az Otthonunk) pártját azzal a meghirdetett céllal, hogy legyen politikai képviselete a volt Szovjetunió területéről érkezett több mint egymillió bevándorlónak. Azóta pártjának parlamenti ereje csaknem megnégyszereződött, és már jócskán túlnyúlik befolyása a Szovjetunióból bevándoroltak közösségén.

"Minden háború után erősebb lesz a jobboldal" - magyarázta Liberman pártjának előretörését Zeév Sternhell professzor, a Héber Egyetem professzora, nyilván az izraeli hadsereg december végén és januárban lezajlott gázai övezeti hadműveletére utalva.

Aggodalom az arab világban a jobbratolódás miatt

Komoly aggodalmat váltott ki szerdán szerte az arab világban, hogy Izraelben az előző napi parlamenti választások eredménye alapján jobbratolódás várható, írta az MTI.

Noha Mahmúd Abbász palesztin elnök úgy nyilatkozott a La Repubblica című római lapnak, hogy ő nem aggódik, mert az új izraeli kormány is felelős, pragmatikus kormány lesz, az általános megítélés szerint veszély fenyegeti a közel-keleti békefolyamatot.

A palesztin vezetés felszólította Izraelt: küldjön egyértelmű jelzést, hogy elkötelezett a "két állam elvén" alapuló megoldás és a megszállás megszüntetése mellett. Száeb Erekát palesztin főtárgyaló ezenkívül követelte az új izraeli kormánytól, hogy tartsa be a palesztinokkal kötött korábbi megállapodásokat, és ne folytassa a zsidó telepek bővítését a palesztin területeken.

Oszama Hamdan, az iszlamista Hamász hármas számú vezetője azt mondta, az izraeliek Cipi Livni, Benjámin Netanjahu és Avigdor Liberman személyében "három terroristát" választottak meg, s szerinte ez egyértelműen annak a jele, hogy "folytatni akarják a háborút ellenünk".

Minden izraeli miniszterelnök egyforma

"A szélsőjobboldali pártok győzelme azt jelzi, hogy Izrael nem akar békét" - jelentette ki Szaad Haríri, a libanoni parlament többségi frakciójának vezetője. A zsidó állam, mint mondta, szándékosan akadályokat emel, azért, hogy ne kelljen folytatnia a békefolyamatot.

A szaúdi al-Vatan napilap szerint "nem kívánt, veszélyes következményekkel járhat a közel-keleti béke szempontjából, hogy jelentősen megnőtt az izraeli radikális jobboldalra leadott szavazatok száma". A lap álláspontja szerint különösen "aggodalmat keltő" az Avigdor Liberman vezette szélsőjobboldali Iszrael Béténu párt támogatottsága.

Az asz-Szafir című libanoni újság úgy értékelte, hogy radikalizálódott az izraeli társadalom. A választási eredmény azt mutatja a lap szerint, hogy "az izraeliek túlnyomó többsége egyszerűen nem akar békét az arabokkal". A balközép pártok gyenge eredménye azt bizonyítja, hogy az izraeli választók a Hezbollah síita szervezet ellen 2006-ban, Libanonban vívott háború és az idei gázai övezeti offenzíva után nem akarnak "gyenge kormányt".

A Hezbollah közölte: a mozgalom számára minden izraeli miniszterelnök egyforma.

A többségtől eltérő álláspontra helyezkedett Haszan Aszfur, a palesztin kormány egykori minisztere. A MENA egyiptomi hírügynökség jelentése szerint egy kairói konferencián arról beszélt, hogy a keddi izraeli parlamenti választások eredménye akár azt is eredményezheti, hogy az Egyesült Államok a palesztinok számára előnyös megoldást kényszerít ki.