A rossz hatalomról, a bizalmatlanságról, Putyin személyi kultuszáról
A hatalom és a társadalom érdekei nem esnek egybe – ezt gondolja az oroszországi lakósok kétharmada röviddel a parlamenti választások előtt, derül ki a Levada Központ független közvéleménykutató intézet legutóbbi, végzett felméréséből. A „nem”-mel válaszolók egyharmada szerint a hatalom az emberekből él, ezért kénytelen becsapni őket, egy kicsivel többen gondolják azt, hogy az emberek és a hatalom érdekei soha nem egyeznek, valamennyivel kevesebben pedig azt válaszolták, hogy hiányzik a visszacsatolás a döntéshozó felső hatalmi szféra és a lakosság között.
Hetvenhárom százalék válaszolta azt, hogy ki van szolgáltatva a hivatalok, a rendőrség, az adóhatóságok, a bíróságok és minden más hatalmi struktúra önkényének, és még ennél is többen állítják, hogy az állami hivatalnokok zöme gyakorlatilag nem tartja be a törvényeket. Ami a politikusokat illeti, róluk elsöprő többség, a megkérdezettek nyolcvanöt százaléka mondta azt, hogy kizárólag egyéni haszonszerzésből foglalkozik politikával.
Csupán a válaszadók huszonöt százaléka hiszi azt, hogy sérelem esetén meg tudja védeni jogait és érdekeit, míg több mint hatvan százalék meg van győződve ennek lehetetlenségéről. Arra a kérdésre pedig, hogyan kell viszonyulni a mai oroszországi problémákhoz a válaszadók egyharmada a türelmet és a kitartást ajánlotta addig, míg a dolgok jobbra nem fordulnak, egy harmada javasolta a hatalomgyakorlók leváltását a közelgő választásokon és az országot jobban kormányzó vezetők megválasztását, és mintegy húsz százalék állt ki figyelemfelhívó tiltakozó akciók és tüntetések mellett.
Az oroszországi demokráciáról és Vlagyimir Putyin személyi kultuszáról végzett másik Levada-felmérés szerint a megkérdezettek egy harmada úgy véli, hogy önkény, korrupció és visszaélések erősödése fakad abból, ha hosszú évekig egy kézben koncentrálódik a hatalom. Huszonöt százalék szerint ugyanezek a hatalmi állapotok a rendet és a stabilitást szolgálják, és csaknem ugyanennyien azt válaszolták, hogy ebből csak pangás és más országoktól való elmaradás származik. A megkérdezettek huszonöt százaléka ért egyet azzal, hogy az oroszországi politikai rendszer egyre inkább emlékeztet a szovjet rendszerre, míg hatvan százalék nem lát és nem is akar hasonlóságot látni, viszont harmincöt százaléknyian nem bánnák, ha mégis így lenne.Októberben, amikor a felmérés készült, a megkérdezettek hatvanegy százaléka válaszolta azt, hogy Oroszországnak bizony kell a demokrácia, egy negyede számára viszont a demokrácia nem megfelelő kormányzási forma. A demokrácia fajtáját illetően a megkérdezettek fele egy sajátos, az oroszországi nemzeti hagyományoknak és sajátosságoknak megfelelő demokráciáról álmodik, húsz százalékuknak megfelelne az európai vagy amerikai demokrácia, és tizennégy százalék elfogadná a Szovjetunió gyakorlatát.
A válaszadók egy negyede szerint van Putyin személyi kultusz Oroszországban, harminc százaléka azt gondolja, hogy még nincs, de minden feltétel megvan hozzá. Ugyanakkor egy harmad semmi rosszat nem tud mondani Putyinról, egy negyed szimpátiát érez iránta, tizenhét százalék semleges közönyről, három százalék csodálatról számolt be, semmi jót kilenc százalék nem tud mondani a miniszterelnökről és az elnöki poszt várományosáról, óvatosan kivár hét százalék, és utálja három százalék.
A Levada felmérte azt is, hogy a december 4-ki parlamenti választások előtt mi izgatja legjobban Oroszország lakosságát. Eszerint az embereket első sorban az áremelkedés (62 százalék) és a munkanélküliség (42 százalék) aggasztja (októberben az aktív lakosság 6,4 százaléka – 4,8 millió volt munkanélküli), de nagyon sokan félnek a bűnözéstől, a hatalmi önkénytől, a kiszolgáltatottságtól. Az általános hangulatot a bizalmatlanság jellemzi: a válaszadók nyolcvan százaléka szerint résen kell lenni másokkal.
