A repülőtábornok berepülése – teljes fordulat Bulgáriában
Cacseva a tarka koalíció élén kormányzó jobbközép GERB párt (meglehetősen érdektelen) jelöltje volt. Bojko Boriszov miniszterelnök, a GERB alapító elnöke korábban azt mondta, kormányával együtt lemond, ha Cacsevát nem választják meg. Ezt megtette, s nem vállalt új kormányalakítást. Elutasította ezt a második legnagyobb parlamenti erő a BSZP is. A hivatalban lévő elnök még egy harmadik megbízást is kiadhat – kevés eséllyel. Bulgáriának eszerint ideiglenes, kormánya lesz míg Radev hivatalba nem lép január végén. Neki lesz csak joga a parlament feloszlatására – ezt a lelépő elnöknek tiltja az alkotmány.
Az elemzők zaklatott telet jósolnak a legszegényebb EU-tagállamnak. Ehhez nem kell nagy elmének lenni, eddig is ebben az évszakban robbantak ki a sokszor erőszakos tüntetések, amelyek kiváltója nem egyszer az égbe szökő energiaárak voltak. Ha mindez egy választás előtti, amúgy is felbolydult időben történik, amikor esetleg eléri az országot egy menekülthullám – nos akkor sok rosszra lehet számítani – vélik a bolgár viszonyok ismerői.
Rumen Radev egyenruhában
Forrás: armymedia.bg
Ugyanezek a szakemberek arra is keresik a választ, miért szavaztak a bolgárok a minimális politikai tapasztalattal rendelkező tábornokra, akinek megnyilatkozásai sokszor voltak ellentmondásosok, s nem állt elő koherens programmal. Rumen Radev sikerét azzal magyarázzák, hogy a tábornok meggyőző szakmai múlttal és katonai karrierrel rendelkező férfiú. Kiválóan beszél angolul, németül és oroszul. Sokszor viszont ellentmondásosan nyilatkozott külpolitikai ügyekben, például kiállt az EU és a NATO mellett, de elismerte a Krím orosz annexióját. Attól, hogy valaki Európa-barát, még nem kell oroszellenesnek lennie – mondta frappánsan, s a Moszkva-ellenes szankciók megszüntetését követelte, mivel azok ártanak a bolgár gazdaságnak. Mindez elég ahhoz, hogy nyugati politikusok és sajtó leegyszerűsítve „oroszbarát jelöltnek” kiáltsák ki a tábornokot. Különösen, hogy a BSZP jelöltjeként győzött, s a balközép pártot is gyakran minősítik (nem mindig alaptalanul) Moszkva-közelinek.
Radev esetében azt is felvetik, hogy hasonlóan a tisztikar többségéhez erősen nacionalista beállítottságú. Ez Bulgáriában főleg törökellenességet jelent. A bolgárok túlnyomó többsége fél a muzulmánoktól, tart az arab menekültektől, s hisz abban, hogy Recep Tayyip Erdogan bármikor kész megnyitni a kapukat és rájuk zúdítani a menekültáradatot. Ezt a félelmet erősíti az ott is jelen lévő orosz propaganda, s a bolgár rasszista szélsőjobboldal, amely szinten oroszbarát. Egyébként ezek, ahogy a GERB szavazók egy része is Radevre szavaztak vasárnap.
A baloldal jelöltjének sikerét segítette, hogy a Boriszov-vezette koalíciós kormány elveszítette hitelességét. Lehet ezt proteszt-szavazásnak is nevezni, de legalább ennyire a jobboldalnak kiosztott elégtelen osztályzat is. Boriszov ugyanúgy játszott a nacionalista érzelmeken, a muzulmán-ellenes indulatokon, mint elvbarátja Orbán Viktor. Például elismerő szavakkal dicsérte a határmentén portyázó önkéntes menekültvadász csapatokat, amelyek brutalitásának híre bejárta a nemzetközi sajtót.
Boriszov kormányzása alatt Bulgária nem lépett előre: folytatódott a fiatalok elvándorlása, nem keletkeztek tömegével munkahelyek, nem csökkent a korrupció. Maradt a függés Oroszországtól. Az amerikai CSIS (Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja) a bolgár GDP 27 százalékát 2012-ben az Oroszországgal való kapcsolatok adják: kereskedelem, befektetések, a bolgár cégekben lévő orosz részesedés, orosz nyersanyagok importja. Bulgária villamos energiájának 34 százaléka azokból az atomreaktorokból származik, amelyek Oroszországból kapják a fűtőanyagot és Orosz kézben van szinte a teljes gázipar. Az üzemanyagpiac legerősebb játékosa az orosz Lukoil, amelynek birtokában van az ország fő kőolajfinomítója. Emlékezetes a Déli áramlattal kapcsolatos orosz-bolgár üzlet, amelyből Szófia kénytelen volt washingtoni-brüsszeli nyomásra kihátrálni.
Vannak a NATO-együttműködésben is érdekes elemek. A bolgárok tavaly amerikai kérdésre megtagadták az orosz kérést, hogy szállítógépeik átrepülhessenek Szíriába. Ez erős zajt váltott ki Oroszországban. Hogy ne idegesítsék tovább Moszkvát, a bolgárok nem vettek részt a Fekete-tengeren tartott tengeri hadgyakorlaton, amelyen így az amerikai hadihajókon kívül a román, török és ukrán flotta egységei manővereztek.
A vasárnapi elnökválasztás sokkal inkább Bojko Boriszov jobboldali kormányfő, volt rendőrtábornok veresége, mint az egykori repülőtiszt és az őt jelölő szocialisták győzelme. A bolgár elnök, a közvetlen választás ellenére korlátozott hatáskörű, közép-gyenge államfő. Rumen Radev tehát egyedül nem képes csodákra. Új politikai alternatíva pedig nem bukkant fel a balkáni országban.
