A netezés megóv a szenilitástól
Amerikai kutatók megtalálni vélik az öregkori szenilitás csodagyógyszerét, ami nem más, mint a gyakori netezés. Az internetfogyasztók legnagyobb része a fiatalabb generációkból kerül ki, pedig az idősebbek is jobban tennék, ha mind többen rámennének a világhálóra. A legfrissebb vizsgálatok szerint ugyanis a netezés számtalan előnye közül az egyik az, hogy lassítja a korosodással járó elhülyülést.
Az internetes szörfölés segíthet élesen tartani a középkorúaknak és idősebbeknek memóriájukat, állapították meg amerikai kutatók. A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatói mágneses rezonanciás készülékkel vizsgálták a kísérletben résztvevő emberek agyi aktivitását, miközben azok a világhálón böngésztek. Azt láttuk, hogy azok, akiknek már volt internetes gyakorlata, nagyobb agyterületüket használták a keresések közben. Ez arra utal, hogy az internetes böngészés edzi az agyat, vagyis aktívan és egészségesen tartja - mondta Gary Small, az UCLA öregedéssel foglalkozó szakértője.
Sok tanulmány jelezte már, hogy a rejtvényfejtéshez hasonló mentális tréningek hozzájárulnak az agyi funkciók megőrzéséhez, de kevés kutatás foglalkozott eddig a világháló hatásaival. Small szerint csoportjuk elsőként vizsgálta orvosi képalkotó berendezéssel az interneten való szörfözés közbeni agyműködést. Eredményüket az American Journal of Geriatric Psychiatry című szaklap legfrissebb számában közlik.
A kísérletben 24 önkéntes vett részt, akiknek életkora 55 és 76 év között volt. A vizsgálati alanyok felének volt internetes tapasztalata, felének nem, életkor, nem és képzettség tekintetében azonban nem különbözött a két csoport. Az egyik vizsgálatban olvastak a tesztalanyok, a másikban interneteztek. A kutatók megállapították, hogy olvasás közben csak agyuk úgynevezett vizuális kortexe aktiválódott, az a kérgi terület, amely az olvasásért, nyelvért felelős. Az internetes keresési feladat közben sokkal nagyobb aktivitást tapasztaltak, ám csak a már hozzáértők agyában.
Small úgy véli, hogy akiknek már nem idegen a világháló, azok az agyi aktivitás sokkal mélyebb szintjén foglalkoznak a keresési feladattal. Van valami az internetes böngészésben, ami miatt addig megyünk el vele, ahol már kihívásnak számít - magyarázza a kutató. Az öregedő agyban lezajló sorvadás és a csökkent sejtaktivitás áldozatául eshetnek a korosodó emberek megismerő funkciói. Minden olyan aktivitás, mely működésben tartja az agyat, megőrizheti egészségét és a gondolkodási képességet. Az internetes keresés az egyik olyan új trükk lehet, melyet öregedve is érdemes megtanulni.
