Németországban nagyon megéri az erkélynapelem
Németországban gombamód szaporodnak a felhasználók, a helyi önkormányzatok pedig erre reagálva támogatási programokkal ösztönzik a német lakosságot, hogy befektessenek egy erkélynapelemre.
Németországban egyre nagyobb az érdeklődés az erkélynapelemek iránt – ezek olyan, kisebb kapacitású rendszerek, amelyek egyszerűen az erkélykorlátra, vagy más, napfényes pontra akaszthatóak, és csak egy sima konnektorhoz kell a vezetéküket csatlakoztatni – írja a G7. Leginkább a háztartás állandó energiafogyasztó készülékeit (hűtő, bojler, wifi router, stb.) tudja ellátni, mikor napközben süt a nap, így mérsékelik a villanyszámlát. Programozható háztartási gépek (robotporszívó, mosógép) működtetésére is jól alkalmazható.
Nem terheli túl a hálózatot, az önkormányzatok támogatásával pedig megéri befektetni
Az német uniós szabályozás értelmezése szerint az erkélyre szerelhető napelem legfeljebb 600 watt névleges teljesítményű lehet. Két egyszerű hatósági bejelentést követően többnyire szabadon használható, tehát olyan termék, mint bármely más műszaki cikk.
Viszont az unióban egyedülálló módon ez a magyar jogértelmezés alapján tilos.
A német piaci felfutásnak két fő oka van: egyrészt 600-800 euró befektetéssel a lakosok megmenekülnek a magas rezsiköltségektől, másrészt az igényeket látva a német városok lakossági támogatási programokat dolgoznak ki. Például Jéna a napokban jelentette be, hogy 100 ezer eurót különítenek el a vásárlók támogatására: alanyi jogon a napelem 25 százalékát, de legfeljebb 200 eurót fizet ki a város. Országszerte öntik a pénzt a városok az erkélyre szerelhető napelemek vevőihez, hogy minél kevesebb áramot kelljen az erőművekből megtermelni vagy a közműhálózatból megvenni.
A napelemmel többnyire a hálózatba táplálják az éppen el nem használt áramot, szükség esetén lecserélik a villanyórát is. Mivel olyan kis kapacitású megoldásokról beszélünk, melyeknek termelésének jelentős részét amúgy is azonnal elfogyasztja a lakás, ezek a szerkezetek nem terhelik túl az ottani hálózatot.
A gombamód szaporodó felhasználók különböző közösségi médiás csoportokban osztják meg a termelési adataikat, és bár a termelés több tényező függvénye, ezeket az adatokat már fel lehet használni arra, hogy kikövetkeztethessék a rendszer használhatóságát. Azok, akik már legalább egy éve használják az erkélynapelemet, általában évi 600-800 kWh közötti össztermelésről számolnak be. Egy, a G7 által idézett német vásárló arról számolt be, hogy egy év alatt mindössze 100 kWh áramot táplált be a közműhálózatba.
Az októberi termelési grafikonok alapján arra is jól lehet következtetni, hogy ezek rendszerek az év nagy részében nem is tudnak felesleget előállítani, amit fel kellene tölteniük a nagy közműhálózatba, és ez is érdemben csak nyáron fordul elő. A megtérülést viszont már nehezebb meghatározni, mert Magyarországgal ellentétben Németországban a lakossági áramszolgáltatásban is verseny van, és a háztartások eltérő csomagokban, eltérő tarifákon veszik az áramot. A G7 becslései szerint a januártól várható áremelkedések mellett, illetve a városi támogatásoknak köszönhetően a német lakosok számára megéri beruházni egy erkélynapelemre.
Megérné-e itthon?
„Amennyiben a háztartás évi 3000 kWh felett használ áramot, akkor számolhatunk azzal, hogy egy erkély napelem a 70 forintos (közepesen rezsicsökkentett) áram mennyiségét nyomná le, de még ebben az esetben is csak évi 28-35 ezer forintot jelentene, ami például 800 eurós (320 ezer forintos) bekerülési költséget feltételezve körülbelül 10 évre tolná a jelenértéken (vagyis nem egészen korrekten) számolt megtérülést” – foglalja össze a G7, és hozzáteszik: mindez csak „gondolatkísérlet,” hiszen Magyarországon mind a hálózatba betáplálás, mind az erkélynapelem tiltott.
(Kiemelt képünk illusztráció. A képen az elektromos áram hazai hálózatba való betáplálásához szükséges egyenirányító egy úgynevezett balkonerőmű napelemmodulja előtt áll egy frankfurti erkélyen. Fotó: N: Frank Rumpenhorst/dpa
FRANK RUMPENHORST / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)