A müncheni díványtól a ciánkapszuláig

Eva Braun 17 éves volt, amikor 1929-ben főnöke, egyben Hitler hű fényképésze, Heinrich Hoffmann müncheni boltjában megismerte Adolf Hitlert. A csinos, szőke lány eladó volt és a kortársak szerint gyorsan elbűvölte a jövendő „Führert”. A később aszkétikus szerepben tetszelgő tömeggyilkos ugyanis abban az időben még élte világát. A nőkkel nagy tisztelettel bánt és sikere volt náluk. A nála 23 évvel ifjabb „kis buta szőkével” nem volt nehéz dolga - legalábbis eleinte. Történetét ezúttal nem bulvár-szerző, hanem igényes kutató, Heite Görtemaker dolgozta fel nemrég megjelent könyvében

2010. február 25., 10:59

Eva Braun 17 éves volt, amikor 1929-ben főnöke, egyben Hitler hű fényképésze, Heinrich Hoffmann müncheni boltjában megismerte Adolf Hitlert. A csinos, szőke lány eladó volt és a kortársak szerint gyorsan elbűvölte a jövendő „Führert”. A később aszkétikus szerepben tetszelgő tömeggyilkos ugyanis abban az időben még élte világát. A nőkkel nagy tisztelettel bánt és sikere volt náluk. A nála 23 évvel ifjabb „kis buta szőkével” nem volt nehéz dolga - legalábbis eleinte. Történetét ezúttal nem bulvár-szerző, hanem igényes kutató, Heite Görtemaker dolgozta fel nemrég megjelent könyvében

Az életvidám szőke nem volt annyira buta s hamarosan öngyilkosságot kísérelt meg. Feltehetően, hogy több törődést kényszerítsen ki imádott Adolfjából, aki – a pár ismerősei szerint - „úgy bánt vele, mint egy utolsó cafkával.” Eva Braunnak mindig a háttérben kellett maradnia, társaságban nem mutatkozhatott pártfogójával, legkevésbé politikai eseményeken. Még a nácik kirándulásain is csak leghátul utazhatott, a titkárnőkkel, akik közé besoroltatott. És Hitler néha mások előtt adott oda neki pénzes-borítékot – hisz Eva imádott öltözködni.

Amikor aztán tiltakozásul 1935-ben másodszor rendezett öngyilkosságot, eredményesebb volt. Adolfja – akkor már birodalmi kancellár - aggódott a visszhang miatt, hisz korábbi szeretője, unokahúga, Geli Raubal, valóban megölte magát miatta. Eva tehát szép villát kapott Münchenben, majd felköltözhetett a „Berghofra”, Hitler berchtesgadeni hegyi rezidenciájára is, ahol az sokat időzött. A kapcsolat elmélyülhetett, hisz a „Führer” halála esetére már 1939-es végrendeletében intézkedett szeretője méltó ellátásáról, sőt: bevonta a nőt Linz átépítésének terveibe. Ausztria szülöttje ott akart vele letelepedni a végső győzelem után.

A Waffen-SS emberei, akik Hitleréket a Berghofon őrizték, elmondták: a személyzet mindig kíváncsian vizsgálta Adolf és Eva egybenyíló hálószobáiban az ágyneműt – vajh történt-e valami… S nem találtak nyomokat. Másrészt viszont Eva szemtanúk szerint a müncheni konferencia idején kuncogni kezdett, amikor Chamberlain leült Hitler irodájának díványára: ’” Ha ez tudná, mi történt itt már…” A komoly kutatók szerint Hitler minden szólama ellenére, hogy csak pártjának, nemzetének élve másra nem fecsérel erőt, az asszony nyilván a szeretője volt. Jóllehet a csak a divat, a szórakozás, a sport iránt érdeklődő szőke távolról sem testesítette meg a nácik által teremtett dolgos-harcos, gyermekeit sorra szülő nő-ideált. A prűd diktátor egyébként alacsonyabb rendűnek tartotta a nőket, de épített vonzerejére. S azért sem nősült, nehogy e vonzerő csökkenjen.
Eva Braun a III. birodalom végnapjaiban érte meg, amit mindig is szeretett volna. Adolfja kijelentette: csak farkaskutyája, Blondie és Eva (ebben sorrendben) ragaszkodnak hozzá igazán. Elismerésül 1945 április 29-én a berlini bunker mélyen feleségül vette – aztán másnap együtt nyelték le a ciánkapszulát.