A magyarok röghöz kötik a diákokat
A Gazeta Wyborcza című napilap cikkében elemzi a szeptemberben életbe lépő új magyar oktatási törvényt, kiemelve, hogy az állami felsőoktatási intézmények végzőseinek kétszer olyan hosszú ideig kell Magyarországon dolgozniuk diplomájuk megszerzése után, mint tanulmányi éveik száma, különben oktatásuk költségeinek felét vissza kell fizetniük. A legnagyobb példányszámú lengyel lap ezt a helyzetet boncolgatja.
Az írás kiemeli, hogy a magyar parlament nagyon rövid vita után fél évvel ezelőtt fogadta el ezt a törvényt, és habár az ellenzék és az oktatási szakértők élesen bírálták, Orbán Viktor jobboldali kormányának kétharmados parlamenti többsége olyan jogszabályokat fogad el, amilyet akar – beleértve az alkotmányt is.
Az új oktatási törvény arra kényszeríti a végzetteket, hogy kétszer olyan hosszan dolgozzanak hazájukban, mint ameddig egyetemi éveik tartottak és ez a kötelezettség 20 évig tart a felsőfokú tanulmányok befejezésétől számítva. A tanulmányi időt legfeljebb 50 százalékkal lehet meghosszabbítani, ami például azt is jelentheti, hogy egy négy esztendős felsőfokú képzést maximum hat év alatt be kell fejezni, majd 8 évig kell Magyarországon dolgozni ezután. Azoknak, akik ennek a szabálynak nem tesznek eleget, vissza kell téríteniük taníttatásuk költségeinek felét. Ez az orvosi szakok esetében minden tanév után kb. egymillió forintos összeget jelent.
Ezt a röghöz kötő jogszabályt a diákok, szülők és a tanárok képviselői bepanaszolták az Európai Bizottságnál, mondván, hogy a törvény ellentmond az EU-n belüli szabad munkaerő áramlás elvének, amelyet a Lisszaboni Szerződésben a magyarok is aláírtak. A bizottság most foglalkozik a panasszal.
A tiltakozókat támogatta júliusban az Alkotmánybíróság is, amely elismerte, hogy az új oktatási törvény ellentétes az alkotmány által biztosított mozgási és munkavállalási szabadsággal. A magyar kormány ennek dacára nem hajlandó változtatni a jogszabályon, az egyetlen kedvezmény, hogy a diákok számára alacsony kamatozású hitelt ajánlott fel.
A szakértők szerint az új jogszabály a fiatalok emigrációs hullámát válthatja ki, hiszen diplomát olcsón, vagy éppenséggel ingyen szerezhetnek meg az EU más országaiban.
Az idei statisztikák sem biztatóak: a felsőfokú oktatásra jelentkezők száma 2012-ben egyharmaddal csökkent, a tavalyi 132 ezerrel szemben 109 ezer volt. Az elemzők többségének véleménye szerint ez az állami támogatás megnyírbálásának eredménye, bár egyesek a demográfiai okokat is emlegetik.
A friss oktatási törvény egy másik újdonsága, hogy az állam által támogatott felsőfokú tanintézetekben levő helyek számát 40 százalékkal csökkentették, ez főleg a humán, a gazdasági és a jogi szakokat érintette. Tavaly például 800 diák tanulhatott jogot államilag finanszírozott helyeken, az idén csak 100.
Orbán miniszterelnök véleménye szerint, aki a Gazeta Wyborcza szerint személyesen döntött arról, melyik szaktól vegyék el a támogatást, a magyar piac szükségletei jóval kisebbek a jogászokat, szociológusokat és közgazdákat illetően, mint az ezen szakokra jelentkezők száma. Szerinte a jövő a műszaki szakoké – fejezi be az elemzést a lap.
