A magyarok csendes kivándorlása
Amikor Ausztriában a bevándorlásról van szó, ritkán állnak előtérben a magyarok. Az ausztriai magyarok csak néhány sportoló és tehetséges „táncos sztár” révén kerülnek a bulvárlapok címoldalára, a legtöbbször észrevétlenek a közvélemény számára – írja Balazs Csekő a Standardban.
A magyarok bevándorlása akkor sem szembetűnő, ha az abszolút számokat vesszük. Ebben az összefüggésben a magyarok szám szerint messze lemaradnak a német, a török és a szerb bevándorlók mögött. Ennek ellenére a magyarok mégis azon bevándorló csoportok közé tartoznak, amelyeknek létszáma a legjobban növekszik. Az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011-ben közel 10 000 magyar állampolgár vándorolt be Ausztriába.
Leginkább a határhoz közeli térséget érinti a bevándorlás
Az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint a legtöbb magyar Kelet-Ausztriában él. A legtöbb született magyar az alábbi szövetségi tartományokban él: Bécs (14 643 fő), Alsó-Ausztria (7 457 fő) és Burgenland (5 252 fő). A magyar származásúak között megkülönböztetjük azokat, akiknek magyarországi gyökereik vannak és azokat, akik más államból (pl. Szlovákiából, Romániából vagy Szerbiából) érkeznek, de a magyar nemzetiséghez tartoznak, valamint az Ausztriában honos magyar népcsoportot, amely főképpen Burgenlandban él.
Kivándorlás a válságos időszakokban
Jelenleg történelmi kivándorlási hullám bontakozik ki Magyarországon. Ez visszavezethető az ország súlyos gazdasági és politikai válságára. És egyáltalán nem szokatlan, hogy a magyarok válság idején a szomszédos Ausztria felé lépik át a határt. Korábban az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság után, majd az 1956-os szovjetellenes felkelés után is hasonló volt a helyzet.
A jelenlegi kivándorlási hullám pontos számai nem ismeretesek, mert sok magyar az ország elhagyása után is megtartja magyarországi lakcímét. Matolcsy György, a korábbi gazdasági miniszter, a Nemzeti Bank újonnan kinevezett elnöke, úgy saccolja, hogy ma közel „félmillió magyar” vállal munkát Magyarország határain kívül. A Magyar Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint ebből közel 50 000 fő dolgozik Ausztriában.
Se gazdasági növekedés, se munka
Magyarország egyike azoknak az európai országoknak, amelyeket a legsúlyosabban érint a gazdasági válság. Hivatalosan is 11% felett van a munkanélküliek aránya, és évek óta nem növekszik a gazdaság. Csökkenek a befektetések, és egyértelmű, hogy a kormány gazdaságpolitikája az utóbbi években teljes egészében csődöt mondott.
Jelenleg másfél millió magyar él rendkívüli szegénységben, és 90 000 főt foglalkoztatnak az úgynevezett kötelező állami közmunkában. Ők nettó havi 160 eurót kapnak a munkájukért. Aki a kötelező közmunkát nem fogadja el, az automatikusan elveszti valamennyi állami támogatását. Az érintetteknek semmiféle elképzelésük sincs a jövőt illetően. Sokuk számára nem marad más választás, mint a remény, hogy egy idegen országban újra tudják kezdeni az életüket. Anglia és Németország mellett Ausztria a magyar kivándorlók legfontosabb célállomása.
A határhoz közeli területekről számos magyar számítható a kivándorlók közé, mert ők naponta pendliznek Ausztriába, a „gazdag sógorok” országába. A magyarországi lakóhelyükről rendszeresen ausztriai munkahelyükre ingázók száma már 2008-ban is megközelítette a 10 000 főt. A legtöbben közülük csak addig akarnak Ausztriában maradni, amíg nem javítottak a pénzügyi helyzetükön. Az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia (Österreichisch-Ungarische ExpertInnenakademie/EXPAK) tanulmánya szerint csak elenyésző kisebbségük tervezi a végleges kitelepülést.
Politikai okok
A gazdasági tényezők mellett a politikának is szerepe van a kivándorlásban. A Fidesz-kormány 2010-es hatalomra kerülését és a jobboldali konzervatív kormány azt követően hozott intézkedéseit heves nemzetközi bírálatok érik. Ezzel párhuzamosan a magyar társadalomban is kialakult az ellenállás, amelynek jogait és lehetőségeit a jogállamiság lopakodó lebontásával a kormány messzemenően korlátozta és határok közé szorította. A magyar társadalmat éles szakadék osztja ketté, amely napról napra mélyebb lesz.
Az erősödő nacionalizmus és az ezzel összefüggésben levő, másokkal szembeni türelmetlenség, amely az antiszemitizmus és a cigányellenesség formájában jut kifejezésre, nagymértékben hozzájárul a kivándorláshoz. A szélsőjobboldali gárdák gyakori csapatfelvonulásai és lőgyakorlatai félelmet keltenek a lakosság körében. Az ilyen nagymértékben megmérgezett légkörben egyáltalán nem jelent meglepetést, hogy évente közel ezer zsidó távozik Budapestről, ahol ma még Közép-Európa legnépesebb zsidó közössége él. Azért vándorolnak ki, mert a társadalom széles rétegeiben még mindig elfogadott az idegengyűlölet és a zsidóellenesség. 2012 novemberében a szélsőjobboldali Jobbik frakcióvezető-helyettese a zsidók országos regisztrálását követelte, azzal érvelve, hogy azok „biztonsági kockázatot” jelentenek. A zsidó kivándorlás fő célállomásai között Bécs is megtalálható.
Ma még nem látható sem a gazdasági válság, sem a jobboldali konzervatív kormány drasztikus intézkedéseinek a vége. Ezért azzal kell számolni, hogy a magyarok Ausztriába és más európai országokba történő kivándorlása az utóbbi években látott ütemben fog folytatódni. (
Balazs Csekő, daStandard, 2013.03.14.)Fordította: dr. Gonda László
