A magyar probléma az unióban egyre égetőbbé válik
Az alaptörvény negyedik módosítása ismételten téma lett a vezető lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza hasábjain. A liberális laphoz is eljutott a Velencei Bizottság kiszivárgott jelentése, és a lengyelek ezt a bizottságot rendkívül komolyan veszik, hiszen az egyik tag éppen az ő volt miniszterelnökük, a kőkemény, hazájában a „lengyel Vasladyként” emlegetett jobboldali Hanna Suchocka, akinek szakértelmét soha senki sem kérdőjelezte meg, s aki mellesleg az ország vatikáni nagykövete is volt éveken át.
A Michal Kokot jegyezte cikk szerint a negyedik alaptörvény-módosítás rendkívül nagy jogosultságokat ad az országot kormányzó Fidesznek, és korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét, olyannyira, hogy az Európa Tanács megállapítása szerint ez ellentétes az európai sztenderdekkel. Ez az első olyan dokumentum, amelyiket egy fontos európai intézmény adott ki a kérdésben, mert korábban Budapestet már az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Egyesült Államok is bírálta ezért.
Magyarországon a Fidesz szabadon alkothat törvényt – írja a szerző –, mert a parlamentben alkotmányos többséggel rendelkezik. Orbán miniszterelnök pártja süket volt arra a javaslatra, hogy halasszák el a szavazást a törvényjavaslatról addig, amíg a Velencei Bizottság az uniós jognak való megfelelésről át nem nézi azt – de a Fidesz úgy döntött, nem vár erre, és márciusban mindent megszavaztak. Május végén kiszivárgott a magyar médiába a bizottság véleménye, s ez azt állapítja meg, hogy a magyar parlament által elfogadott módosítások célja az alkotmány politikai eszközzé tétele. Ilyennek minősítik mindenekelőtt az Alkotmánybíróság szerepének csökkentését, amelynek kompetenciáját egyedül eljárási ügyekben hagyták meg.
A bizottság szerint ez eltörli a kormányon lévők ellenőrzésének funkcióját, és ezzel a valóságban a demokrácia alapjait ássa alá. A jelentés aláhúzza, hogy nem véletlenül korlátozták az Alkotmánybíróság szerepét – a múltban ugyanis az megkérdőjelezett jó néhány olyan törvényt, amelyet a Fidesz be akart vezetni. Ilyen volt például az állami egyetemeken és főiskolákon végzettek kötelező magyarországi munkavállalása tanulmányaik befejezése után, kétszer olyan hosszú ideig, mint tanulmányaik hossza. Ugyancsak megemlíti a jelentés a hajléktalanok közterületeken való tartózkodásának tilalmát, amiért súlyos pénzbüntetéssel akarták illetni őket, de a bizottság a joggal való visszaélésnek tekinti azt is, hogy csak a parlament ismerhet el hivatalos egyházként valamely vallási csoportot. Csak az általuk elismertnek nem kell fizetnie adót, kap támogatást az államtól, és gyűjthet adományt. Ennek eredménye lehet a kormányon levők által választott egyház politikai alárendeltsége.
A jelentésből nem következnek egyenesen szankciók Magyarország ellen, de alapja lehet azok bevezetésének. Az Európai Bizottság saját jelentését dolgozza ki Magyarország esetleges uniós jogsértéséről, és ebben az értékelésben a Velencei Bizottság véleménye nagy szerepet játszik majd. Ha Brüsszel szerint Magyarország megsértette az uniós jogot, akkor a kérdést a luxemburgi Európai Igazságügyi Bíróság elé is utalhatják – ez viszont érzékeny pénzügyi büntetést is kiszabhat a magyarokra.
Az Európai Bizottságot az is nyugtalanítja, hogy éppen az alaptörvény módosítása értelmében fenti esetben a kormányzó párt egyszeri adó kivetésének formájában a pénzügyi büntetés terhét minden magyar állampolgárra hárítja át.
Az unióban már egy ideje vita folyik arról, hogy ne fosszák-e meg Magyarországot szavazati jogától. Erre nincs nagy esély, annál is inkább, mert néhány állam (köztük éppen Lengyelország és Csehország), illetve a legnagyobb uniós frakció, az Európai Néppárt tagjai védik Orbán Viktort, aki e pártnak egyik alelnöke. A magyar miniszterelnök egyelőre nem szólalt meg a Velencei Bizottság jelentése kapcsán, de a Fidesz politikusai nagyon dühösek a kiszivárgás miatt – írja Kokot.
A Gazeta Wyborczának Cornelius Ochmann, a német Bertelsmann Alapítvány szakértője is nyilatkozott a kérdésben. Szerinte jogi szempontból a Velencei Bizottság jelentése rendkívül fontos, és annak alapján meg lehet állapítani, hogy Magyarország valóban megsértette az uniós jogszabályokat. Ehhez a megállapításhoz azonban még politikai döntésre is szükség van, és ennek kicsi a valószínűsége. Brüsszelben jól emlékeznek még arra, amikor az osztrák nacionalista Szabadság Párt ellen szankciókat hoztak – és éppen az ellentétes hatást érték el. Ahelyett ugyanis, hogy rá tudták volna kényszeríteni az osztrák kormányt politikájának megváltoztatására, még jobban megerősítették azt az osztrákok mozgósítása révén, akik úgy érezték, jogtalanul bünteti őket az unió. Ráadásul akkor, amikor az unió pénzügyi válsággal és az eurózóna megmentésével küszködik, a magyar probléma későbbre halasztódik. Azt azonban nem lehet megkérdőjelezni, hogy ez a probléma hónapról hónapra egyre égetőbbé válik – közölte a német szakértő.
