A kém, akinél csak Edward Snowden veszélyesebb – Pollard szabadulása Trump ajándéka
Hagyományos zsidó áldásokkal és új izraeli papírokkal fogadta Jonathan Pollardot az izraeli kormányfő a tel-avivi Ben Gurion repülőtér kifutóján, miután földet ért az egykori kémet és feleségét, Esthert szállító repülőgép. Pollardék magánrepülőgéppel érkeztek a New Jersey-ben lévő Newark repülőtérről, hogy a rákos beteg asszonyt megfelelő körülmények között szállítsák. Nem sokkal leszállás előtt a pilóták beinvitálták Pollardot a pilótafülkébe, mert a Ben Gurion reptér légi irányítói héberül köszöntötték.
Pollard és felesége lassan sétáltak le a repülőgép lépcsőjén, minden pillanatot kiélvezve. Jonathan a lépcső alján levette a szájmaszkot, letérdelt és megcsókolta a földet, ahogyan általában a vallásos zsidók tesznek, amikor megérkeznek a Szentföldre. Esther követte a példáját, majd a férje felsegítette. Benjamin Netanjahu, aki a közelben várakozott, azt mondta, „most már szabadságban és boldogságban újrakezdhetik az életüket. Most már itthon vannak”. A kormányfő két hagyományos zsidó áldást is mondott rájuk: hálát adott a mérföldkőnek számító eseményért, másodjára pedig a fogoly szabadulásáért.
A 66 éves Pollard, aki már régóta szeretett volna alijázni a zsidó államba, amely 1995-ben állampolgárságot adott neki, nem maradt adós a válasszal. „Rendkívüli öröm végre itthon lenni. A világon senki sem büszkébb nálunk a hazájára és annak vezetőjére, mint mi. Reméljük, hogy mihamarabb produktív állampolgárokká válunk.”
Jonathan Pollard„Jonathan, milyen jó, hogy hazaérkezett” – írta Omer Jankelevics, Izrael diaszpóraügyi minisztere (Kék-Fehér párt) a mikroblogján. Jiszrael Katz pénzügyiminiszter (Likud) azt üzente: „Isten hozta itthon, Izraelben”. Gideon Szaar – aki nemrég hagyta el a Likudot, hogy létrehozza az Új Remény pártot – szintén azt mondta: „Isten hozta itthon, Jonathan”. Eliot Lauer, Pollard ügyvédje szerint „az esemény magáért beszél. Az álom 35 rendkívül kemény év után valóra vált”. Az ügyvéd azt mondta, hogy miután Pollard feltételes szabadlábra helyezése novemberben véget ért, megkezdték az előkészületeket az áttelepülésre mellrákos feleségével, akit kemoterápiával kezelnek.
Pollardék először karanténba vonultak, amit minden külföldről érkező utasnak meg kell tennie Izraelben, majd Jeruzsálembe vitték őket.
A texasi zsidó szülőktől származó Jonathan Pollard 1979-től dolgozott az amerikai haditengerészet hírszerzési elemzőjeként. A ’80-as évek elején vette fel a kapcsolatot Aviam Szella nyugállományú izraeli ezredessel New Yorkban, és felajánlotta szolgálatait. Hamarosan megkezdte az amerikai hadititkok átadását Izraelnek. Pollard állítólag iratokkal teli aktatáskákat hordott az izraeli ügynököknek. Kéthetente találkozott velük, és több ezer, Izrael szempontjából létfontosságú dokumentumot adott át, és több tízezer dollárt kapott. 1985-ben bukott le, ami feszültté tette a két szövetséges ország kapcsolatait.
Két évvel később kémkedésért életfogytiglani börtönre ítélték annak ellenére, hogy beismerte bűnösségét.
Pollard azt állította, hogy kizárólag azért szolgáltatta ki a hadititkokat, mert az amerikai titkosszolgálatok veszélybe sodorták Izrael biztonságát azzal, hogy nem adtak át neki létfontosságú információkat.
Mindenkit meglepett a szigorú ítélet. Egy szövetséges országnak történő kémkedésért még senkit nem ítéltek ilyen hosszú börtönbüntetésre az Egyesült Államokban. Pollard rendkívül csalódott volt. Azzal vádolta Izraelt, hogy a kapcsolattartói az FBI-ügynökök karjaiba lökték, később pedig azzal, hogy a zsidó állam nem tett meg mindent a kiszabadulása érdekében.
Pedig Izrael valóban sokat köszönhetett neki. Egy, a titkosítás alól 2012-ben feloldott CIA-dokumentumból kiderült, hogy 1985-ben a zsidó állam kommandósai a Pollardtól kapott információk alapján hajtottak végre rajtaütést a Palesztinai Felszabadítási Szervezet tuniszi központja ellen.
Az amerikai titkosszolgálatok által most nyilvánosságra hozott kárfelmérés szerint Pollard szupertitkos műholdfelvételeket és információkat is átadott az arab országoknak nyújtott szovjet támogatásokról, illetve fegyverekről. Pollard azzal védekezett, hogy nem az Egyesült Államok iránti rosszindulat vezérelte a tettét, hanem az Izrael iránti lojalitás, ráadásul nem amerikai titkosszolgálati módszerekre vonatkozó adatokat adott át, hanem a Szovjetunió és az arab országok kapcsolatairól szóló dokumentumokat.
„Az amerikai haditengerészeti programot valóban megrendítette az, amit Pollard az orruk előtt tett” – mondta Jim Townsend, a Pentagon egykori tisztviselője, aki tartalékosként akkoriban szegődött el a haditengerészeti felderítéshez, amikor Pollard lebukott. Thomas Brooks, a haditengerészeti titkosszolgálat korábbi vezetője pedig azt mondta: Pollard tetteit csak Edward Snowden, az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) egykori elemzőjének ténykedése múlja felül.
Amikor 1998-ban, Bill Clinton elnöksége alatt Izrael Pollard elengedéséért lobbizott, a CIA akkori igazgatója, George Tenet lemondással fenyegetőzött. Korábbi haditengerészeti ügynökök a Washington Postnak azt állították, hogy már csak az adatok mennyisége is indokolta Pollard rendkívül szigorú büntetését, ráadásul félő, hogy a szupertitkos információk végül a Szovjetunióban landoltak.
Az átadott dokumentumok állítólag megtöltöttek volna egy közepes nagyságú szobát.
Pollardot 2015-ben engedték szabadon, de nem hagyhatta el az USA-t. Izraelbe sem utazhatott, ahol a felesége élt, akivel a börtönévei alatt házasodott össze.
Amikor elhagyta a Butner szövetségi börtönt, Benjamin Netanjahu azt mondta, „mint olyasvalaki, aki Jonathan ügyét évek óta felveti az egymást követő amerikai elnököknek, már régóta reméltem, hogy ez a nap eljön”. Pollardnak korlátozták a mozgását, nyomkövetőt kellett hordania, és nem dolgozhatott olyan cégnek, amelynek számítógépes hálózatán nem volt rajta az amerikai kormányzat megfigyelő szoftvere.
Tavaly novemberben viszont az amerikai igazságügyi minisztérium nem hosszabbította meg az öt éve tartó feltételes szabadlábra helyezést. Ehhez szükség volt a Fehér Ház jóváhagyására: Pollard elengedése nem más, mint Donald Trump leköszönő elnök búcsúajándéka Netanjahunak, akivel rendkívül jó kapcsolatokat ápol.
Pollard közreadta a fotókat arról, hogy levágják a csuklójáról a nyomkövetőt, és megköszönte Esthernek, hogy harminc évig várt rá. Sokan közbenjártak azért, hogy az egykori kémet szabadon engedjék. Például Sheldon Adelson amerikai üzletember, aki közeli kapcsolatokat ápol Trumppal. Elsőként Adelson lapja, az Israel Hayom adott hírt arról, hogy Pollard Izraelbe érkezett, a házaspárt pedig a magángépével szállították Tel-Avivba.
Adelson egyébként Netanjahu egyik legnagyobb támogatója, és Pollard szabadulása fontos fegyvertény lehet a közelgő előrehozott voksoláson az újraválasztásért küzdő kormányfőnek, hiszen Izraelben sokan nemzeti hősnek tartják a volt kémet.
Megjelent a 168 óra hetilap 2021. január 7-i számában.
