A halottat két évig nem temették el
A lódzi vajdasági rendőrök elfogtak egy 58 éves férfit, aki a temetőből vitt el egy használt koszorút és néhány félig már leégett gyertyát. Házának átkutatásakor kiderült: abban az egy szobában, amelyet nővérével oszt meg, a kanapén ott feküdt halott édesanyja, aki már hónapok óta nem élt. A szakértők szerint akár két esztendeje is elhunyhatott, a csontokat pergamenszerű bőr vonta be, a holttest jószerével mumifikálódott.
A Biala Rawska-i temetőhöz egy matuzsálemi korú Polonez érkezett sötétedéskor. Vezetője kiszállt, majd hamarosan egy kisebb koszorúval és néhány jócskán elhasznált gyertyával a kezében érkezett vissza a kocsihoz. A helyi rendőrök kérdésére, honnan vette ezeket, azt felelte: ő nem lopott, a temető szemétjéből halászta elő az elhasznált dolgokat. A tisztek őrizetbe vették. Nem sokkal ezután kiszálltak Turobowicébe, az egyik szomszédos falu egy félreeső helyén lévő kis házba.
A férfi nővérével és anyjával élt itt. A rendőrök döbbenten látták: a szobában az ágyon a 84 éves mama holtteste feküdt, annyira mumifikálódva, mint egy egyiptomi múmia. A csont sovány, fekete kendős Halina, az előzetesben levő férfi 61 éves testvére nem is érti a kérdést: „Hogy nem lehet eltemetni a mamát? Ön elásná a kertben, mint egy kutyát? Ez nem keresztényi dolog! Temetésnek kell lennie, de ahhoz pénz kell” – mondja. A házba senkit, még a helyi orvost sem engedték be hónapok óta. A rendőrök nem kérték az engedélyt a bemenetelre.
Az asszony fiatalon ment férjhez, egy másik falubeli gazdálkodóhoz. Gyorsan otthagyta, mert az ivott, szerette a nőket, őt pedig verte. Hazatért a mamához és a testvérhez, pénze soha nem volt. Az öccsének, Jannak évek óta nincs munkája. A faluban minden javítást elvállal, azt mondják róla, arany keze van, minden mezőgazdasági eszközt meg tud szerelni és a kocsikhoz is ért. Megfizetni azonban nem nagyon tudják, a falu lakosai is szegények, néha élelmiszerrel fejezik ki hálájukat.
Amikor a mama meghalt, a kanapéra tették. Ha a szobában befűtöttek, átvitték a másik, fűtetlen helyiségbe. A testvérek megállapodtak: amint lesz pénzük, eltemetik anyjukat.
Ami pénzt Jan keres, az kell kenyérre, szappanra. Másra nemigen futja. A férfi tudja, hogy bűnt követett el. – Anyám arra tanított, hogy keményen dolgozni kell és mindig imádkozni. Úgy élek, ahogy ő tanított, szavait mindig tiszteletben tartottam. Amikor meghalt, össze akartam szedni a temetésre valót. Nem sikerült – tárja szét karjait. Most, hogy az önkormányzat eltemeti majd az anyját, nem érez megkönnyebbülést. „Ez az én dolgom lett volna. Nem tudtam leget tenni ennek a feladatnak.”
A rendőrök megkérdezték, miért nem fordultak a helyi plébánoshoz? „Üres kézzel nincs hova menni” – felelték a testvérek,
