A fideszesek nem, de az Európai Parlament nagy többséggel támogatta a Lengyelországgal szembeni jogállami eljárást

Az európai parlamenti (EP) képviselők csütörtökön vitáztak, majd 422 szavazattal 147 ellenében 48 tartózkodás mellett támogatták az Európai Bizottság december 20-i döntését, amelyben a testület az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének első bekezdésében foglalt eljárás elindítását javasolta az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata miatt és Lengyelországot a helyzet orvoslására szólította fel. A szavazés részletei egyelőre még nincsenek fenn az EP honlapján, ám a vita és az előzmények alapján egyértelmű: a Fidesz EP-képviselői nem szavazták meg az indítványt, amelyben a képviselők felszólítják a Miniszterek Tanácsát, hogy

a 7-es cikkely első bekezdésének megfelelően hozzanak sürgős intézkedést,

és a testületet a folyamat minden lépéséről alaposan tájékoztassák. A témában elfogadott novemberi EP állásfoglalás szerint az országban fenn áll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata, ideértve a jogállamiság helyzetét. A Parlament szerint aggodalomra ad okot a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás és az alapjogok helyzete is. A tagállamoknak gyorsan döntésre kell jutniiuk, hogy Lengyelország esetében fenn áll-e az EU-s alapértékek megsértésének kockázata, és ha igen, akkor helyreállító javaslatokat kell tenniük – mondta ki határozatában az EP.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke, amelyet eddig még sosem alkalmaztak, az uniós alapértékek betartatását szolgálja és a tagállamok ellen szóba jövő szankciókat is tartalmazza.

A hetes cikkely szerinti eljárás menete

• A 7. cikk (1) bekezdése szerint  a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fenn áll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. Az eljárást a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság kezdeményezheti. A tanácsi döntéshez a tagállamok négyötödének támogatása és az EP hozzájárulása kell.
• A 7-es cikkely (2) bekezdése szerint a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van.
• A 7-es cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.

Még szerdán, a parlamenti vitában a felszólalók többsége súlyos aggodalmát fejezte ki a jogállamiság lengyelországi helyzete miatt az EP brüsszeli plenáris ülésén, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a bírálatok nem a lengyel nép, hanem a varsói kormány politikája ellen irányulnak.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke beszámolt a Varsóval folytatott párbeszéd állásáról, és közölte, hogy még várják a lengyel kormány válaszát. Azt mondta, elképzelni sem tudna olyan Európai Uniót, amelynek nem tagja Lengyelország, a jogállamiság fontosságát azonban nem lehet túlhangsúlyozni, a brüsszeli aggályokat pedig számos nemzetközi szervezet osztja. Hozzátette, az aktív uniós tagság és a nemzeti szuverenitás nem ellentéte egymásnak.

Elsőként Roberta Metsola néppárti képviselő szólalt fel, és úgy vélekedett, hogy nincs elmozdulás, a helyzet csak tovább romlott Lengyelországban. Mint mondta, már hatodjára tárgyalnak a kérdésről, de nem egyfajta büntetésképpen, hanem „mert valakinek fel kell emelnie a hangját a lengyel népért". Ezután – többek között – Sophie in 't Veld liberális képviselő ragadta magához a szót, s Manfred Weber néppárti frakcióvezetőhöz intézett kérdést:

„Miért olyan kritikus a lengyel kormánnyal szemben, miközben Orbán Viktort még mindig védi, aki antiszemita, Soros György-ellenes, Brüsszel-ellenes, migránsellenes kampányt folytat".

Az Európai Parlament plenáris ülésterme

Persze megszólaltak Orbán szövetségesei – nem EU-s pártcsaládjából, hanem szélsőjobbról –, így Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője, aki szerint jól látszik, hogy az EU kettős mércét alkalmaz a lengyel kormánnyal szemben. Mint mondta, ugyanez a helyzet Magyarország esetében is, ahol Orbán Viktor „nagyon helyesen nem fogadja el az unió ostoba migránskvótáit, és ezért az ördög képében festik le".

Mint ismert, a magyar jogállamiság helyzete is napirenden van, hiszen az EP 2017 májusában elfogadott állásfoglalásában kimondta, hogy a magyar helyzet indokolttá teszi a 7. cikk szerinti eljárás elindítását, és meg kell vizsgálni, hogy fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata. A képviselők utasították az állampolgári jogi szakbizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról. Erről a jelentésről itt írtunk bővebben.

A vitát itt lehet követni:

Kezdőlap | Plenáris ülés | Európai Parlament

Az Európai Parlament plenáris ülése weboldalának kezdőlapja. Élő közvetítés, felszólalók frissített listája, a plenáris ülés hírei, kiemelten fontos információk és kiemelten fontos dokumentumok.