A demokrácia megcsúfolása

Jövő augusztusban a népesség-nyilvántartóban szereplő minden állampolgár borítékba zárt felhívást kap, amelyben előzetes regisztrációra szólítja fel őt a kormány. Ki-ki eldöntheti, akar-e szavazni, s ha igen, személyesen vagy levélben, és határon kívül vagy belül kíván élni demokratikus alapjogával. A papír szeptembertől küldhető vissza.

Decemberben jön a következő központi levél: a regisztráltak nyugtázó sorokat kapnak, a „lusták” ismételt felhívást.

Mindezt Lázár János közölte a minap, hozzátéve: a készülő törvényjavaslatot még szeptemberben elfogadja a Ház.

A terv szerint januárban lépnek életbe a passzusok, azokat addig is előzetes normakontrollnak vetheti alá az Alkotmánybíróság.

De mégis mi értelme ennek a hajcihőnek?

A lázári magyarázat szerint a külföldön dolgozó félmilliónyi magyarországi magyar, valamint a magyar állampolgárságot szerző határon túliak miatt kell a regisztráció. Már csak az az apróság nem világos, miért kéne ezért további nyolcmillió embernek nyilatkoznia arról, kíván-e szavazni.

– Pusztán azért találták ki ezt az értelmetlenül túlbonyolított rendszert, hogy 2014-ben ők győzzenek – szól Tóth Zoltán választási szakértő magyarázata. – Eddig a népesség-nyilvántartónak az évek során szinte tökéletesre csiszolódott adatállománya alapján küldte ki az állam a választási értesítőket. Most viszont vadonatúj bázist építenek, még azzal sem törődnek, hogy így akár tíz százalékra nőhet a korábbi 0,05 százalékos hibaarány. A rossz adatokkal regisztráltak rossz visszajelzést kapnak, ennek pontosítására szolgál a december utáni kör. Nem értem, minek.

– A regisztráció felesleges, ráadásul korlátoz – állítja Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság volt elnöke. – Nem indok, hogy megkönnyíti a külföldön élő magyarok szavazását, hiszen a törvény ennél sokkal súlyosabb igazságtalanságot telepít a rendszerbe: a választójogot szerző, de külföldi állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok csak az országos listára szavazhatnak. Vagyis „feleannyit érnek”, mint a magyarországi magyarok. Arról nem is beszélve, hogy a regisztráció bizonyos szempontból a műveltségi cenzus visszaállítását jelenti. A regisztráció a választójog gyakorlását ugyan nem korlátozza, viszont kétségtelenül nehezíti.

Miért jó ez a Fidesznek?

– A valódi cél a bizonytalanok távol tartása a voksolástól – mondja László Róbert a Political Capitaltől. – A politikának hátat fordító, kiábrándult emberek egy része sosem vesz részt a választásokon, jelentős hányaduk az utolsó pillanatban határozza el, szavaz-e, és ha igen, kire. Egy 2010-es Tárki-felmérés szerint minden tizedik aktív választó az utolsó két hétben dönt. Ők a legkiszámíthatatlanabbak, a Fidesz tőlük tart a legjobban, kizárásukkal ily módon ez a néhány százezres kockázati faktor kiiktatható.

László Róbert szerint ezért nem hangzottak el komolyan vehető érvek az előzetes regisztrációra.

– Azt mégsem mondhatják, hogy a kiábrándultakat akarják távol tartani. Ezért születtek az olyan álszakmai érvek, mint a külhoni magyarok bevonása. Attól, hogy néhány százezer embernek – nyilvántartás híján – tényleg regisztrálnia kell, miért szükséges az itt élő hét-nyolcmilliót is egy felesleges procedúrának kitenni? Emlegettek választási csalásokat is, de ilyesmiről az elmúlt húsz évben csak elvétve tudunk. Ám ha léteztek volna is, regisztrációval ezek sem kiszűrhetők.

Mi lesz, ha az Alkotmánybíróság az előzetes normakontrollon elkaszálja a törvényt?

– Átírják az alaptörvényt, beleveszik, hogy csak az voksolhat, aki előre jelezte választási szándékát – magyarázza László Róbert. – És akkor azzal az alkotmánnyal már nem ütközik a törvény.
Ügyes.

– A bizonytalanok a Fidesz szemében erkölcsileg kétes elemek, tahók, bunkók, mert hitből szavaznak – teszi hozzá Tóth Zoltán –, ezért kizárnák őket a választásokból. Az új eljárási szabályok példátlanul antidemokratikus módon, az ENSZ alapító okiratába és az uniós egyezményekbe foglalt általános választójogot megsértve vezetik be a regisztráció intézményét.

Szigeti Péter még egy körülményt említ:
– Elgondolkodtató, hogy a Fidesz az ellenőrizhetetlenségre és az esetleges választási csalásokra hivatkozva mostanáig ellene volt annak, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgár levélben vagy elektronikusan szavazhasson, most meg hirtelen támogatja.

Márpedig a kétharmad a komplett választási procedúrát is átírta. A korábbi vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, 386 képviselő helyett 199 lesz, 176 egyéni választókerületből 106 marad. Mandátumot a legtöbb szavazatot szerző jelölt kap, függetlenül a részvételi aránytól. Az egyéni választókerületekben a nyertes után is jár töredékszavazat, a területi lista megszűnik, marad az országos. Szavazhatnak a kettős állampolgárságot kapott határon túli magyarok, de az itteni lakóhellyel nem rendelkezők (vagyis nagy részük) kizárólag pártlistára adhatják voksukat.

– Hatalmas kockázat egyfordulóssá alakítani a rendszert – mondja László Róbert. – 2014-ben az egyéni mandátumhoz nem kell a voksok több mint fele, azt a legtöbb szavazatot szerző jelölt kapja. Ez a metódus a relatíve legerősebb pártnak kedvez, hiszen ha az ellenfelekre leadott voksok elaprózódnak, az egyéni mandátumok akár már húsz-harminc százalékkal megszerezhetők. Jelen állás szerint a Fidesz lehet ennek a helyzetnek a győztese, ám ha az ellenzéki pártok képesek együttműködni, könnyen megelőzhetik a Fidesz jelöltjeit. Dupla vagy semmi ez a játék, olyannyira, hogy így kétharmad is sokkal könnyebben szerezhető, mint korábban.

László Róbert szerint nem az ellenzéki közös lista lehet a leghatékonyabb.

– Sokan nem hajlandóak olyan pártszövetségre voksolni, amelyben ott van Gyurcsány Ferenc vagy épp az őt feljelentő LMP. Másoknak meg az MSZP-logó lehet a kizáró ok. A választók talán jobban mozgósíthatók, ha listán külön szavazhatnak, míg egyéniben hol az egyik, hol a másik párt jelöltje indul. Kampányszempontból ez kétségkívül nehezebb, de valószínűleg sokan otthon maradnak, ha csak a Fidesz, a Jobbik és egy ellenzéki tömörülés listái közül választhatnak.

– Én nem nyúltam volna hozzá a régi, háromcsatornás, húsz éve használt választási menetrendhez. Hiába volt bonyolult, az állampolgárok megszokták – jegyzi meg Szigeti Péter. – A kisebb parlament miatt meg lehetett volna felezni az országos, területi és egyéni listákat. Az új rendszer ráadásul a reprezentáció és az arányosság szempontjából is problematikus, hiszen kis előnyből nagy győzelem kovácsolható, kis nyertesből nagy győztes lehet.

– Az új választási rendszer önérdekű, 2014-ben vélhetően a Fidesznek kedvez – összegez Tóth Zoltán. – Orbán nem alaptalanul véli úgy, hogy szilárd szavazóbázisával simán veszi az akadályt. Őt segíti a Kubatov-lista is, tudja, ki szavazott rá, és ki nem. Matematikailag beleférhet az ellenzéki győzelem, ezt le is vezettem a blogomon, de a politikusok nem szívesen fognak össze. Ráadásul a döntés az LMP-t kifejezetten a Fidesz oldalára tereli, hiszen az ajánlószelvények megszüntetése lehetővé teszi számára, hogy minden egyéni választókerületben jelöltet állíthasson, amire amúgy nem lett volna képes.
És még nincs vége.

A Lázár-bejelentés szerint ugyanis a rendszer új eleme lesz az is, hogy az eddigi hétszázötven kopogtatócédula helyett elég lesz száz aláírást felmutatni az induláshoz, ráadásul minden egyes jelölt két-hárommillió állami forintot kap kampányolásra. Ami azt jelenti, boldog-boldogtalan indul a választáson. A Fidesz ugyanis jól tudja, hogy csak szövetségben győzhető le. Épp ezért pénzzel is ösztönzi az egyéni indulást, amivel végképp szétaprózhatja az ellenzéket.

A jelölteknek ugyan tételesen kell majd elszámolniuk kampányköltéseikről, aki csal, szembe találja magát a törvénnyel – de ez se lehet gond. Borítékoljuk, hogy a legkisebb falu egyéni jelöltje is simán hoz majd számlát a kampánypörkölt elkészítéséhez felhasznált húsról, édesnemesről, nyomdaköltségről, adatrögzítésről, sajtótájékoztató-szervezésről, kultúrházbérlésről, bármiről.

Lázár János pedig nyugodt szívvel elmondhatja: tisztává varázsolták a két évtizeden át szürkén működő kampányokat.

Igazi bravúr!