A „bódé-hadművelet”
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester még novemberben a „téli bejáráson” a gazda szemével nézett körül a kaotikus és rendetlen városban, és szemet szúrt neki, hogy a történelmi központot bódék sokasága csúfítja el. Kioszkok és kerekes árudák állják el a metróbejáratokat és a járdát, fontos eszmei mondanivalót hordozó emlékműveknek támaszkodnak és benövik a pályaudvarok környékét. Ezt visszataszítónak és elfogadhatatlannak találta.
Azonnal repült két vétkesnek ítélt kerületi közigazgatási vezető. Az akkor még új polgármester pedig elrendelte, hogy a metróállomások környékét tisztítsák meg. - Az embernek az az érzése, hogy itt minden tenyérnyi területet szétosztottak, és valakik jó pénzeket keresnek ezen. Nem világos, ki adott engedélyt ezekre a tákolmányokra. Aki ilyet tesz, az nagyon nem szereti a várost, és ráadásul még pofátlan is. Rendet kell tenni, mindennek van határa – idézte Szobjanyint a média.
A moszkvai hivatalnokok a kollégák kirúgását fenyegető jelnek vették és gyorsított menetben elindították a „tereprendezést”. Az első napokban a híradók örömteli tudósításokban számoltak be arról, hogy a nagy teljesítményű munkagépek milyen ügyesen távolítják el a főváros szégyenfoltjait. Csakhogy két hét múlva a legtöbb belvárosi metróállomás és pályaudvar környékén már nem lehetett sem újságot, sem cigarettát venni. Eltűntek a zöldséges bódék, a fast foodos és a saurmás kisbüfék, a fagylalt- és kávé árusok a többi - akár minőségi, akár ócska - árudával együtt.
Az eldózerolt bódékról legalább lehetett tudni, mi történt velük, de százával vitték ismeretlen helyre a szállítható pavilonokat. Decemberre a moszkvai kiskereskedőket legalább egy milliárd rubeles kár érte , tízezer eladó maradt munkahely és munka nélkül. - Mindezt újév előtt! Igazán várhattak volna a rendrakással! – háborogtak és keseregtek a tv híradók kameráiba a hivatalnoki buzgalom áldozatai. Sok lebontott pavilonnak nem volt érvényes területbérlési és árusítási engedélye. De még többnek viszont volt. Ezek eltávolítása hivatalnoki önkény, amit törvényesnek beállítani semmiféle polgármesteri megbízásra hivatkozva nem lehet, mondják a vállalkozók. S annál is kevésbé lehet a polgármesteri akarattal érvelni, mivel Szobjanyin ilyen totális rendteremtést előíró utasítást – legalábbis írásban – nem adott. A moszkvai bíróságoknak máris megszaporodott a munkájuk: perelnek a kioszktulajdonosok, és ott vannak a kiesett jövedelem miatti kárpótlást követelő vállalkozók keresetei is. Az sem mellékes következmény, hogy 5-25%-kal mentek fel az üzlethelyiségek bérleti díjai.
Van még egy csavar: a tipikusan „a fürdővízzel együtt a gyereket” helyzetet a hivatalnokok félelme idézte elő a polgármester haragjától, valamint leküzdhetetlen vágyuk, hogy tönkretegyék a konkurenciát. A terület bérbeadási feltételeket meghatározó, a pályázatokat kezelő, a díjakat megállapító és beszedésükről gondoskodó hivatalnokok jó része ugyanis egyszersmind tulajdonosa is a bérbeadó vállalkozásoknak, ebből húz kisebb-nagyobb jövedelmet.
Azért nem kell attól tartani, hogy az év végére egész Moszkvában nem marad újságos vagy fagylaltos bódé. A visszarendeződés megindult. Ezen túl pedig a polgármester elrendelte, hogy az illetékes hatóságok mérjék fel, milyen a lakossági ellátás minden egyes kioszk környezetében, van-e szükség kiegészítő kiskereskedelmi szolgáltatásokra, valamint alkossák meg az ízléses típuskioszk tervét. Ez utóbbi feladatot januárban kell tejesíteni, és ha jól sikerül, akár még jót is tehet Moszkva sokat bírált és helyenként visszafordíthatatlanul elrontott arculatának.
