Lapszemle - Washington Post: Soros György megelőzte korát, amikor meglátta a közép-európai nacionalizmus újjáéledését
Az Európai Unió tagországait csak akkor illetik meg a közös kasszából származó pénzek, ha erőteljes bírósági rendszerrel és a korrupció elleni védelmet nyújtó mechanizmussal rendelkeznek – mondta Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, a tagállami igazságügyi miniszterek videókonferenciáján. A londoni székhelyű Reuters hírügynökség szerint szavai többek közt Lengyelországnak, illetve Magyarországnak szánt figyelmeztetéssel értek fel. A Reuters beszámolója, amelyet a New York Times is átvett, utal arra, hogy a jövő héten Brüsszelben összeülnek az EU-országok csúcsvezetői, hogy megvitassák a következő hét évre szóló uniós költségvetési kereteket, valamint a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésből való kilábalást ösztönző intézkedéscsomagot. Mindez együttvéve közel kétbillió euróról szól.
A várhatóan leginkább vitatott pontok közé tartozik, hogy milyen feltételekhez – demokratikus normák betartásához, illetve gazdasági reformok megvalósításához – kössék a támogatási pénzekhez való hozzájutást. Jourová most megerősítette az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének – az Európai Bizottságnak - az álláspontját, miszerint a jogállamiságot a pénzelosztás szempontjává kell tenni.
„Nem szeretnék olyat látni, hogy le kell állítani a kifizetéseket, de szükség van a jogrendünkben olyan garanciákra, hogy ha a dolgok valóban rosszul alakulnak egy tagállamban, akkor nem lehet kiadni az adófizetők pénzét”
– idézi a Reuters a cseh bizottsági alelnököt. A legutóbbi javaslatok értelmében szükség esetén a Bizottság tenne indítványt a jogállamisági gondok ilyetén orvoslására, és ezt az indítványt csak a tagállamok többségének az ellentétes álláspontja esetén lehetne elutasítani.
Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, értékekért és átláthatóságért felelős cseh uniós biztosJourová szerint a világjárvány demokratikus stressz-teszt elé állította Európát. A tanácskozáson Didier Reynders igazságügyi EU-biztos szólt arról, hogy Brüsszel továbbra is figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket. Christine Lambrecht német igazságügyi miniszter pedig – az ő nevét gyakran fogjuk hallani az elkövetkező hónapokban, a féléves rotációs német EU-elnökség alatt – azt mondta:
a jogállamiságot és a szabadságjogokat parlamenti ellenőrzéssel, független igazságszolgáltatással és szabad médiával kell védelmezni,
és a szabadságjogokat egyetlen nappal sem szabad tovább korlátozni, mint ameddig arra feltétlenül szükség van.
Andrzej DudaNémetországban egyébként meglehetős vihart kavart, hogy Andrzej Duda lengyel államfő – aki vasárnap az elnökválasztás második fordulójában mérkőzik meg ellenzéki kihívójával – egyik vidéki kampányrendezvényén a Lengyelország elleni német támadások részének minősítette a Die Welt című hamburgi lap varsói tudósítójának, Philipp Fritznek az újságírói ténykedését, néven nevezve a riportert.
Duda szerint – mint az a Die Weltnek az esetről szóló beszámolójából kitűnik – Németország megpróbálja befolyásolni a lengyel elnökválasztás kimenetelét.
Az államfő szavai ellen tiltakozott több lengyel újságíró, illetve a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű hálózat is. Ulf Poschardt, a Die Welt főszerkesztője Dudához intézett nyílt levélben utasította vissza, megfélemlítőnek minősítette az elnök kijelentését. Megszólalt Steffen Seibert német kormányszóvivő is. Azt mondta: a szövetségi kormány magától értetődően semmilyen módon nem gyakorol befolyást a lengyel szomszédoknál sorra kerülő elnökválasztásra. Csakis és kizárólag a lengyel polgárok azok, akik a hétvégén demokratikus módon döntenek arról, ki legyen az államfő. A német szövetségi kormány a német tudósítók munkájára sem gyakorol befolyást, ők a munkájukat a sajtószabadság keretei közt végzik – hangoztatta Seibert. A Bundestagban már sokkal kevésbé diplomatikus szavak is elhangzottak. Jürgen Hardt, a CDU/CSU-frakció külpolitikai szóvivője szerint a független sajtó elleni agresszív támadások azt jelzik, hogy érezhetően megnőtt az idegesség a lengyel kormánypárton belül.
Soros GyörgyVégezetül jelzem a téma iránt érdeklődők számára, hogy a Washington Post közli Emily Tamkin, a New Statesman szerkesztője terjedelmes írását, „Soros György megpróbálja megváltoztatni azt a rendszert, amely őt gazdaggá tette” címmel. Az esszé a Soros befolyása című Tamkin-könyvből való kivonat. Azt a kérdést járja körbe, mennyire lehet nyíltnak nevezni az olyan társadalmat, amely akkora vagyonok egyetlen kézben való felhalmozását teszi lehetővé, mint amilyen Sorosé, illetve, hogy nem lett volna-e jobb, ha Soros György például festményekre költi a pénzét, a nyílt társadalom megteremtését szolgáló alapítvány létrehozása helyett.
Az írásban kiemelt helyet kap a Közép-európai Egyetem, a CEU méltatása. A szerző kitér arra, hogy a magyar miniszterelnök az ország szinte minden bajáért Sorost teszi felelőssé, miként egyébként az Egyesült Államokban is megfogalmazták az összeesküvés-elméletek kiagyalói azt az állítást, hogy az ő mesterkedése húzódik meg a rendőri erőszakkal szembeni amerikai tiltakozó megmozdulások hátterében. Tamkin szerint Soros György, minden hibája mellett is, megelőzte korát, amikor meglátta azokat a problémákat, amelyek ma körülvesznek bennünket, köztük a közép- és kelet-európai nacionalizmus újjáéledését.
