Vona beszólt "Viktor Királynak"

Évfordulós gárdázás a Turul-szobornál: a Jobbik gondoskodott róla, hogy gárdahiányban szenvedő hívei ne maradjanak program nélkül a nyár végén.

2011. augusztus 29., 05:25

Az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda „közös seregszemléjét” Vona Gábor, a szélsőjobboldali párt elnöke hirdette meg ­– mint a „betiltott Magyar Gárda alapítója”. Felhívásában kitért arra is, hogy kiket lát szívesen az összejövetelen: minden magyar embert, „akinek helyén a szíve, aki még nem adta fel, aki hisz Magyarország feltámadásában”.

A XII. kerületi Turul-szobornál néhány százan gyűltek össze jobbikos, árpádsávos és piros-fehér-zöld zászlók alatt. Feltűntek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Nemzeti Érzelmű Motorosok vagy például a Vitéz Prónay Pál Nemzet Egylet tagjai is. Beszédet nem mondott, de megjelent Für Lajos is, az Antall-kormány honvédelmi minisztere - tudósított a

Népszabadság.

A vasárnapi rendezvény apropóját az adta, hogy a Magyar Gárda négy évvel ezelőtt alakult meg a budai Várban. A bíróság időközben a szervezetet létrehozó egyesületet és magát a mozgalmat is feloszlatta, a gárda osztódása azonban már korábban elkezdődött. Aztán folytatódott. A pornós botrányoktól is megviselt alakulat egyre csak szakadozott, Kiss Róbert, a hazugságon és házasságtörésen kapott „főkapitány” lemondásra kényszerült.

Vona alkalmatlannak nevezte az utódjául megválasztott Ináncsi Józsefet, akit nem rettentettek el a pártelnöki bírálatok: maradt a posztján. Jelenleg is ő a vezetője a különféle gárdatöredékek összefogásán fáradozó Magyar Nemzeti Gárdának, amely a Jobbiktól függetlenül működik. Az Új Magyar Gárda elnevezésű szerveződés viszont elfogadja a párt fennhatóságát. Vona Gábor a közelmúltban a verbális keménykedést békülékeny hangnemre cserélte: bejelentette, hogy az év végéig egyesíteni szeretné a gárdákat.

Ilyen előzmények után tartották meg a Turul-szobornál a „közös seregszemlét”. A szónokok közül különösképpen ifjabb Hegedűs Loránt volt elemében. A református lelkész gazdagon fűszerezte beszédét a „cionisták” elleni kirohanásokkal, jutott pár keresetlen mondat a miniszterelnöknek („Viktor királynak”) is. A krisztusi emberséget szerinte a gárdista alakja szimbolizálja, és nem az esztergomi bíboros, a debreceni vagy a dunamelléki református püspök. Úgy vélte, az a püspök és pap, aki nem támogatja a „nemzeti önvédelmet” (azaz a gárdát) nem méltó tisztségére. Ahogy aNOL fogalmaz, lapjukat az a megtiszteltetés érte, hogy a hazugság terjesztésével vádolt sajtóorgánumok között a lelkipásztor a Népszabadságot is megemlítette. „Kiválasztottak vagyunk, mi vagyunk csak igazán a kiválasztott nép” – mondta egyebek mellett ifjabb Hegedűs.

Vona Gábor azt üzente a Fidesznek, hogy a kétharmados többség nem a győzelmi zászlója, hanem a temetési menete lesz. A pártelnök arról is beszélt, hogy „törvényfeletti szent erő” hozta létre a Magyar Gárdát, amelyet a bíróság koncepcionális eljárással oszlatott fel. Vona szövetséget ajánlott minden gárdaszervezetnek, azzal a megjegyzéssel, hogy a „Jobbik nincs meg a gárda nélkül, és a gárda sincs meg a Jobbik nélkül”. Ígérte, hogy az elkövetkező hónapokban végigjárja az összes megyét, személyesen találkozni szeretne minden gárdistával.

A népszabadság az egyesítéssel kapcsolatos kérdésére a demonstráció helyszínén Ináncsi József elmondta: tavaly decemberben létrejött a gárdaszövetség, ehhez a gárda utódszervezetei közül eddig csak az Új Magyar Gárda nem csatlakozott.

Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy tárgyalást folytatott az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel. A megbeszélésen szó esett Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint arról is, hogy a Tisza Párt milyen szerepet vállalna az uniós politikában.

Megjelent a kormány oldalán az a rendelettervezet, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodára szabná ki a honvédelmi vészhelyzetek idején ellátandó feladatokat. A tervezet alapján Rogán dönthet például arról is, melyik újság jelenhet meg háború idején, és milyen formában.

Egyre kérdésesebb, mi lesz az úgynevezett átláthatósági törvény sorsa: Magyar Levente, a magyar Külügyminisztérium államtitkára szerint egyáltalán nem biztos, hogy a korábban elhalasztott javaslat valaha visszakerül a parlament elé.

Zugló alpolgármesterének, Várnai Lászlónak az ügyét vizsgálják, miután egy osztálykiránduláson állítólag megütött egy 16 éves diákot. A kerület polgármestere, Rózsa András azonnal felfüggesztette az alpolgármester jogköreit, és felszólította a lemondásra. Várnai ezt visszautasította, állítva, hogy a tanuló folyamatosan provokálta őt és a fiát.