Vitézy Dávid mást gondol Budapest jövőjéről, mint Matolcsy
Nemcsak a darabolással nem ért egyet.
Nem ért egyet Matolcsy Györggyel a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója, Vitézy Dávid a főváros feldarabolásának kérdésében. A vezérigazgató elmondta, érti a problémafelvetést, de szerinte a jegybankelnök „nem ott ragadja meg a problémát, ahol kéne”.
Vitézy Dávid szerint ha népszavazásra bocsátanák a kérdést, minden, érintett kerületben élő arra szavazna, hogy lakhelye maradjon továbbra is Budapest része. Megjegyzi ugyanakkor, hogy Matolcsy György sok valós problémát feszeget, többek között valós gondot okoznak a széttöredezett hatáskörök és a rendszerekben való gondolkodás hiánya.
Csak a saját szakterületemen, a közlekedésben is látszik: Budapestre naponta sok százezer ember jár be dolgozni más településekről, nagy többségük autóval – a helyzet fenntarthatatlan és romló, Budapest térsége mára egy legalább 3,5 milliós régió a mindennapi ingázási szokások alapján
– nyilatkozta Vitézy Dávid az Index által idézett BudaPestkörnyéke.hu-nak. Kifejtette, hogy szerinte erre kétféle közigazgatási típusú válasz is elképzelhető: legyen régiós, erősebb együttműködés Budapest és a tágabb várostérsége között, ugyanakkor a mai fővárosi hatáskörök egy részének regionális szintre helyezése mellett maga Budapest legyen kisebb. Másrészt legyen Budapest nagyobb, mint most, és az 1950-es mintára olvasszon magába újabb, gyakorlatilag hozzánőtt településeket.
Kiemelte, hogy a belső kis főváros elképzelése Európában is jelen van, azonban Magyarországon beivódott és kétharmados jogszabályokkal garantált a közigazgatási struktúra, ráadásul soha korábban ilyesmi itthon nem működött. Hozzátette:
a kerületek, a főváros és az agglomeráció teljesen egyedi és valóban a tökéletestől nagyon távol álló viszonya, és hatáskör megosztása önmagában attól nem oldódik meg, ha Budapest nem akkora, mint amekkora.
A budapesti közösségi közlekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy a fővárosnak és az általa ma kizárólagosan felügyelt Budapesti Közlekedési Központnak a regionális közlekedés működtetéséhez egyedül nincs politikai legitimációja, hiszen az agglomerációs településeken nem választanak főpolgármestert. Finanszírozása sincs meg a fővárosnak arra, hogy az agglomerációs feladatokat ellássa. Ez csak az állam és a főváros együttműködésében jöhet létre – tette hozzá a vezérigazgató.
Kitért arra is, hogy a magyar kormány által elfogadott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiával eddig soha nem látott budapesti városkörnyéki kötöttpályás fejlesztések jönnek létre, de ez csak egy, már meglévő közlekedés- és városszervezési problémát enyhít.
Az egész agglomerációs vasúti stratégiát csak akkor van értelme megcsinálni, ha egyidejűleg garantáljuk azt, hogy ez a probléma nem ismétli meg önmagát
– tette hozzá Vitézy Dávid. Szerinte abba kellene hagyni a megfelelő infrastrukturális háttér nélkül létrehozott zöldmezős lakásépítési projekteket, mert fenntarthatatlan a főváros várostérségének burjánzása. A felparcellázott szántókra épült házak pedig azért olcsóbbak, mert az építtettők nem fizetik meg a közlekedési, közműszolgáltatási és oktatási infrastruktúra kiépítésének költségeit, a hirtelen felduzzadó népesség miatt politikai problémaként jelentkező, elmaradt településtervezési befektetések árát pedig az adófizetők állják.
(Kiemelt kép: Vitézy Dávid beszédet mond a Közlekedési Múzeum Volt egyszer egy Északi... a történet folytatódik című tárlatának megnyitóján az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában 2021. július 15-én. Fotó: Karancsi Rudolf / 168)
