Visszaélés a joggal

Lővétei István alkotmányjogász szerint az E- Alapjogi Chartájának rendelkezése az indokolatlan elbocsátásról nem értelmezhető másképpen, mint hogy az unió bármelyik polgárát bírói jogvédelem illeti meg, ha indoklás nélkül szüntetik meg a munkaviszonyát. Szerinte puszta szófacsarás, hogy az eredeti dokumentumban szereplő angol „worker” szó csak a gazdasági szféra alkalmazottaira utalna – az valójában minden munkavállalót magában foglal. Lővétei azt állítja: a szűkítő értelmezés a joggal való visszaélés lehet. Mint a Charta 54. cikke kimondja: „Ezt a Chartát nem szabad úgy értelmezni, mint amely feljogosít bármely olyan [...] cselekmény végrehajtására, amely a jelen Chartában elismert bármely jog vagy szabadságjog semmissé tételére vagy a Chartában foglalt korlátozásának kiterjesztésére irányul.”

Korábban: elfogadták a kormánytisztviselőkről szóló törvényt

Június 21-én újra elfogadta, kibővített formában az Országgyűlés hétfőn az államfő által visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. A kormánytisztviselők munkaviszonyát az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti. A parlament a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 253, az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 252 igen szavazattal fogadta el, 96, illetve 97 nem szavazat ellenében. A visszaküldött törvényt mindhárom ellenzéki frakció ellenezte. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A Ház zárószavazás előtt egy módosítócsomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; nem változtatott viszont a parlament azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket indoklás nélkül menthetik majd fel.

Sólyom szerint is ellentétes

A köztársasági elnök álláspontja szerint az indoklás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az Európai Unió jogával. Sólyom László szerint az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat jogviszonyának megszüntetésétől.

Az újból elfogadott törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban - beleértve a közigazgatási és a helyettes államtitkárt is - , a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.

Fellegi: tömeges elbocsátás nem, de létszámleépítés lesz

Tömeges elbocsátásokat nem tervez a kormány, de létszámleépítés lesz - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón még júniusban. Ismertette azt is: igazgatóság csak a stratégiainak számító nagy állami vállalatoknál marad, az igazgatósági tagok száma így 55-60-ra csökken a jelenlegi 319-ről. A kiemelt vállalatok közé sorolta egyebek mellett az MNV-t, az MFB-t, a Szerencsejáték Zrt-t, MVM-t, a Postát, és a MÁV-ot. Hozzátette: az fb tagok számát 640-ről 450-re csökkentik.

Az állami vállalatoknál bértömeg szabályozásra tér át a kormány, amelynek keretében legalább 15 százalékkal csökken a költségvetésből kiáramló összeg" - fogalmazott Fellegi Tamás. Ez azt jelenti, hogy az MNV alá tartozó vállatoknál a 2009-ben kifizetett 322 milliárd forint összes bérköltség 2010-ben 48 milliárd forinttal 274 milliárdra csökken - számolt be az MTI.