Virtuális rémálom: ingatlandepo.com

Mi történik, ha ingatlanunkat az interneten hirdetjük meg valamelyik, magát ingyenesnek hirdető oldalon? Jó esetben eladjuk. Kis balszerencsével három, négy-hónap múlva kiderül, hogy ingyenesnek hitt hirdetésünk súlyos tízezrekbe, rosszabb esetben, akár százezres tételbe kerül.

2009. december 14., 12:56

Persze, hogy átfutottuk az Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF), de majdnem mind ugyanarról szól. Vagy teljesen ingyenes, vagy egy hónapig ingyenes. Ismerjük, hiszen szerencsére a hazai, zömében tisztességes internetes hirdetési gyakorlatban legtöbbször a hirdetési idő lejárta előtt megkapjuk az értesítést, hogy hirdetése x nap múlva lejár, és amennyiben szándékában áll meghosszabbítani, ilyen és ilyen feltételekkel teheti meg. Szokásos rutinnal pipáljuk ki az elfogadás kis négyzetét, és legfeljebb azt jegyezzük fel, magunknak: meghosszabbítani tilos!


Még hogy ingyenes!

Aztán, az említett jobb esetben eladtuk a házat, már régen elköltöztünk, amikor érkezik az értesítés: „Feltöltött hirdetési egyenlege a mai napon …. Ft, fizetési kötelezettséget mutat. Az összeget a következő számlaszámra 8 napon belül átutalni szíveskedjék.”

Arra csak emlékeznénk, hogy feladtunk egy hirdetést PÉNZÉRT! A biztonság kedvéért megnézzük a portált. És tényleg! Ott díszeleg egykori ingatlanunk, pontosan úgy, ahogy valamikor otthagytuk. Ez csak a technika ördöge lehet – gondoljuk, és elérhetőséget keresünk a honlapon. Ekkor kiderül, hogy kizárólag belső levelezési rendszeren lehet a céggel kommunikálni. De nem érdemes. Kifogásunkra előre gyártott levelek és a tartozás kiegyenlítésének módja érkezik a számunkra is lassan világossá váló egyoldalú kommunikációban. Ha többször próbálunk kapcsolatba lépni a céggel, nemsokára elindul a fenyegető hangú levelek áradata.

Most tüzetesen elolvassuk az ÁSZF-t és elátkozzuk magunkat, amiért korábban csak átfutottuk. Ott ugyanis az áll, hogy amennyiben az egy hónapos ingyenes idő alatt nem töröljük a hirdetésünket, automatikusan válik fizetőssé 6 hónap időtartamra!!! Ezt buktuk!

Internetes fórumokon az is kiderül, hogy akik az ingyenesség lejárta előtt akarták magukat törölni, nem tudták megtenni. Így ők is megkapták a tartozást mutató egyenleget, természetesen 3-4 hónap múlva, tetemes összegről. Sokan befizették, félve az esetleges plusz költségektől, a fenyegető levelektől, majd azonnal törölni akarták magukat az oldalról, de nem tudták. De aki fizetett, és sikeresen törölte hirdetését, az sem érezhette magát biztonságban, mert a cég átalakult, és az új cég ismételten kiküldte azt a számlát, amit évekkel ezelőtt már kiegyenlített a volt hirdető.

Igazi virtuális rémálom. És még nincs vége!

Rövid kutakodás után kiderül, hogy az új cég vezetője ugyanaz a személy, csak a székhelyét csúsztatta arrébb a Seychelle-szigetekre, és így offshore cégként folytatja kizárólag csak magának gyümölcsöző tevékenységét. Hab a tortán, hogy az értesítést, a részletezést, és az igazolást különböző e-mail címről küldik, melyek közül egyik sem fogad levelet. A becsapottak, akik fizettek, és akik nem, tanácstalanul tapogatóznak a lehetőségek után.

Végre finisbe érkezett a FOME közérdekű keresete az AFM Kft-vel szemben.

„Az All Finance Management Kft.-vel szemben még tavaly, 2008-ban közérdekű keresetet nyújtott be a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, a fogyasztók megtévesztése miatt, amit a napokban jogerősen megnyert, fellebbezésnek helye nincsen. Dr. Joó Imrét a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületétől kérdeztük az ügyről.

Miért indult közérdekű kereset All-finance Management Kft-vel szemben?

Ebben az ügyben a kereseti kérelmünk a vállalkozás által alkalmazott egyes általános szerződési feltételek (ÁSZF) tisztességtelenségének megállapítására irányult. A problémát álláspontunk szerint elsődlegesen nem is az jelentette, hogy csak 30 napig volt ingyenes az All-Finance Management Kft. által nyújtott szolgáltatás, hanem az, hogy az ÁSZF alapján a szerződés visszaigazolás nélkül létrejöttnek volt tekintendő. Amennyiben azonban nincs visszaigazolás, a fogyasztó nem tudhatja azt, hogy létrejött-e egyáltalán a szerződés, és pontosan mikor (azaz a 30 nap mikor kezdődik). A visszaigazolás kötelezettségét jogszabály teremti meg, ennek hiányában a szerződés nem jöhet létre.

Közérdekű keresetet lehet indítani külföldi székhelyű cégekkel szemben?

A magyar polgári perrendtartás szabályai szerint a közérdekű keresetet az alperes vállalkozás székhelye szerint illetékes megyei bíróságon kell benyújtani abban az esetben, ha a cég székhelye, bejegyzett fióktelepe hazánkban van. A Magyarországon bejegyzett székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező cégekkel szemben nehéz a polgári peres úton való fellépés, kiváltképp, ha az érintett ország nem EGT tag. Ha a külföldi jog nem utal vissza a magyar jogra (ún. renvoi), akkor főszabály szerint a külföldi jogot kell alkalmazni, amennyiben az egyáltalán lehetőséget ad a közérdekű keresetre.

Ez még folyamatban van

„A Gazdasági Versenyhivatal 2009. június 24-én, Vj-091/2009 ügyszámon versenyfelügyeleti eljárást indított az EXPENT BUSSINES CLUB Ingatlanforgalmazó és Pénzügyi Kft.-vel szemben, mert az általa nyújtott "30 napig ingyen hirdetheti ingatlanát honlapunkon!" szlogennel jelzett szolgáltatás igénybevételének feltételeit - mint a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információkat - az általa üzemeltetett www.ingatlandepo.com és www.ingatlanbazar.com honlapokon a kereskedelmi gyakorlata során elrejti, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.”

A GVH vizsgálata még folyamatban van, a FOME által indított per a fogyasztóknak kedvező ítélettel zárult.
A polgári peres ügyeket azonban igen csak megnehezíti a cég külföldi székhelye Ha perelni szándékozunk, azt abban az országban célszerű megtenni, ahová a céget bejegyezték. Szép hely, de lehet, hogy kicsit húzós ennek a pernek kivitelezése.

Vagy megvárhatjuk, amíg a cég beperel tetemesre duzzadt adósságunk miatt. Ezt ugyanis a mi lakóhelyünk szerint illetékes bíróságon teheti meg. Ebben az esetben a jogerős ítéletet is figyelembe veszik, ami valószínűleg kedvezően hat az ügy elbírálásánál. Feltéve, ha egyáltalán a cég perelni fog…