Vérvétel helyett kenyér – A pilisi önkormányzat nem foglalkozik a szegények kérésével
Pilis önkormányzata, ahogy azt a 168 Óra Online-on megírtuk, vizitdíjat szed egyes egészségügyi szolgáltatásokért, így a laborért és a fizikoterápiáért. Igaz, a településen ezt nem vizitdíjnak hívják, hanem – a díj szedését szabályzó önkormányzati rendelet szerint – „egészségügyiköltség-hozzájárulásnak”. Ettől függetlenül a pilisiek közül sokan mégiscsak vizitdíjnak hívják az összeget, a polgármester nagy bánatára. Hajnal Csilla ugyanis inkább a kényelmi díj kifejezést szereti használni, mert szerinte ez a díj valójában a kényelem ára. Hiszen a pénz kifizetésével ezek a szolgáltatások helyben is elérhetők, igénybevételükhöz nem kell szabadságot kivenni és bezötyögni a legközelebbi központba, Ceglédre, ahol a térítésmentes szakellátási centrum található.
Cikkünk nyomán az Emberi Erőforrások Minisztériuma megvizsgálta az önkormányzat rendeletét, és törvényesnek találta. Nem mintha bárki azt állította volna, hogy a vizitdíj szedése törvénytelen volna – cikkünkben sokkal inkább azt tettük szóvá, hogy a látogatásonkénti 300 forintos fizetési kötelezettség nagy terheket ró egyes társadalmi csoportokra, leginkább azokra, ahol nagy a szegénység. Nem véletlenül az önkormányzati rendelet is kitér arra, hogy azok, akiknek nehézséget okoz a díj megfizetése, felmentést kaphatnak a polgármestertől. Igen ám, de erről a lehetőségről az önkormányzat „elfelejtette” tájékoztatni a lakosokat. Legalábbis mással nemigen magyarázható, hogy az érintett pilisiek közül szinte senki nem tud arról, hogy van lehetőség mentesülni a vizitdíj megfizetése alól.
Írásunk megjelenése után az önkormányzat testületi ülést hívott össze, amelynek témája cikkünk és a vizitdíj ügye volt. Igaz, a tizenegy képviselő végül nem foglalkozott sem a vizitdíjjal, sem a szegények problémájával, minden erejüket a cikket jegyző újságíró személye (e sorok írója) és az kötötte le, hogy vajon milyen megrendelésre fogott tollat.
A Jobbiktól a Fidesz–KDNP-n, illetve az MSZP-n keresztül a Pilisi Vállalkozások Egyesületéig (ez utóbbi szervezet adja a polgármestert és több képviselőt is) bezárólag a lehető legszélesebb konszenzussal, azaz egyetlen ellenszavazat nélkül, önkormányzati határozatban ítélték el cikkünket. Sőt ebben a képviselő-testület felhatalmazta Hajnal Csilla városvezetőt, kezdeményezze, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetségének etikai bizottsága foglalkozzon a pilisi önkormányzatot ért méltánytalansággal. A testületi ülésen megtudtuk például, hogy nem véletlenül írtunk most a vizitdíjról, „nyilván politikai megrendelésre” dolgozunk, hiszen kampány van. Hogy ki is volt a megrendelő? A polgármester összeesküvés-elméletéből nem lehetett pontosan kihámozni. Egy, az önkormányzathoz közel álló és bennfentesnek tűnő blog szerint ugyanakkor a Magyarországi Cigány Párt roma polgármestert akar állítani Pilisen, és a 168 Óra munkatársa e párt szolgálatába szegődött.
A testület tehát alaposan megrágott minden fontos kérdést, kivéve azt, amiről a cikk szólt: a vizitdíj megfizetésének nehézségét. A helyzet az, hogy a vizitdíjból mintegy kétmillió forint érkezik be évente a lakosságtól. Ha a rászorulók – így a gyerekek, kismamák, krónikus betegek – mentességet kapnának, és, tételezzük föl, valamennyi, a szolgáltatást igénybe vevő lakos rászoruló lenne, akkor is legfeljebb kétmillió forintot kellene kigazdálkodnia az önkormányzatnak. Kétségtelen ugyanakkor, hogy egy olyan településnek, ahol kevés a vállalkozás, alacsony az iparűzésiadó-bevétel, s emiatt szűkösek a saját források, még kétmillió forint kiesése is okozhat problémát.
A vizitdíjjal kapcsolatos problémákat a Pilisi Civilek elnevezésű közösségi csoport karolta fel. A csoport egyik alapítója, Balogh Fruzsina, ismerve a helyi szegények helyzetét, munkatársaival január elején a polgármesterhez fordult, kérve tőle, hogy az önkormányzat valamilyen megoldással segítse a rászorulókat. A megbeszélésen Hajnal Csilla mutatott némi nyitottságot, ám a 168 Óra megkeresésére adott válasza már nem volt túl reménykeltő.
„Az igénybevevők által fizetendő 300 forintos egészségügyi költség-hozzájárulás természetesen nem fedi le a mintavételi hely (ez a labor – A szerk.) működésének költségeit, de egyfajta szabályként is működik a pilisi bejelentett lakcímmel rendelkező személyek vonatkozásában, hogy a mintavételi hely szolgáltatásait kizárólag szükség esetén vegyék igénybe. Ezen szabályozás megváltoztatásának kérdése nem szerepel a képviselő-testület napirendjei között, ugyanis azon krónikus betegek esetén, akiknek gyógyulásához szükség van a többszöri vagy folyamatos mintavételre, a díj megfizetése alól mentesítés adható” – állt a polgármester válaszában. E ponton érdemes megjegyezni, hogy a liberális irányítású egészségügyi tárca 2007-ben bevezetett szintén 300 forintos vizitdíjának megfizetése alól mentességet kaptak a kismamák, a krónikus betegek és a gyerekek. Ezt a vizitdíjat 2008-ban népszavazás söpörte el.
Visszatérve Pilisre: a városban sok a szegény ember. Ennek oka elsősorban az, hogy a kisvárosnak nagy a kültelki övezete, ahol viszonylag olcsón lehet ingatlant szerezni. Sok ház eredetileg nem is lakóépületnek készült, hanem présháznak – az ezekben élő családok nélkülöznek minden komfortot. A külteleki részeken számos család egykori devizahiteles – ők nem a kormány által preferált és a költségvetésből megsegített társadalmi csoporthoz tartoztak, adósságuk így rájuk omlott.
Cikkünk nyomán a pilisi közéletet követő Facebook-csoportban felhívás jelent meg, amelyet egy fideszes képviselő, Polgárné Czerjak Judit tett közzé Összefogás a pilisi vérvételi laborért címmel. Erre a kezdeményezésre egy helyi, az önkormányzathoz közel álló aktivista erősített rá egy újabb felhívással, mert – így az indokolás – „mindenki vérlázítónak és elfogadhatatlannak tartotta, tartja, hogy néhány kiilleszkedett megpróbálja a városunkat lejáratni, megpróbálja az itt zajló eseményeket kiforgatni, és a saját malmára hajtani vele a – nem titkolt politikai – vizet”.
Bár nem tudjuk, kiket illethetnek a felhívást megfogalmazók a „kiilleszkedettek” kifejezéssel, vannak olyan értelmezések, amelyek szerint a pilisi romákat. Csakhogy a vizitdíj megfizetése nem csak a cigányokat sújtja és nem csak ők nincsenek tisztában azzal, hogy az önkormányzat mentesítést adhat alóla. Ezt példázza Ibi néni is, aki elektromos kerekesszékkel közlekedik Pilisen, jobbára annak is a kültelki részén, ahol út nincs, csak a göröngyök és – esős időben – sárkupac.
– Nem tudom, pontosan mióta szedik, de évek óta van ez a díj. A betegségeim miatt elég sűrűn kell mennem vérvételre – panaszkodik az idős asszony, aki szklerózis multiplex miatt kényszerült kerekesszékbe, de pajzsmirigy-túlműködéssel is küszködik. Itt mindenkinek fizetnie kell, mindenkire kötelező, nem csak a romák problémája ez, teszi hozzá. A nő azt mondja, reggelente a váróteremben általában hosszú a sor, és mindenki zúgolódik a vizitdíj miatt. A 300 forint Ibi néninek is komoly gondot okoz, főleg hó végén.
– Ilyenkor megvárom a vérvétellel a nyugdíjat, 300 forintért inkább kenyeret veszek – magyarázza, igazolva azt, hogy a vizitdíj megfizetésének problémájából nem szabadna „cigányügyet” csinálni.
Ezt a Pilisi Civilek csoport is szeretné elkerülni. Ahogyan azt is, hogy bárki politikai hangulatot keltsen velük szemben. Javaslatuk mindössze a szegények megsegítését célozza. Megítélésük szerint a vizitdíj megfizetése olyan sok embert érint, hogy nem megoldás az alkalmankénti mentesítés, az egyéni elbírálás. „Kérjük szépen a tisztelt polgármester asszonyt és a testületi bizottságot, hogy a létminimum alatt élő családokat, krónikus betegeket, tartósan betegeket, kiskorúakat, kismamákat, rendszeresen visszajáró betegeket, fizikoterápiára szoruló pácienseket mentesítse a hozzájárulási díj megfizetése alól” – fordult hivatalos levélben is a csoport nevében Balogh Fruzsina és Nótár Ilona egészségügyi szakértő Hajnal Csillához.
A január 25-i testületi ülésen azonban a polgármester és testülete érdemi tárgyalás nélkül lesöpörte kezdeményezésüket. Nem volt senki, aki a szegények ügye mellé állt volna.
