Veronai busztragédia: egyedül a vétkesnek tartott sofőr háziorvosát gyanúsítják itthon, aki pedig eltanácsolta V. J.-t a vezetéstől
Bő három évvel a veronai busztragédia után ma, február 21-én várhatóan ítéletet hoz az olasz bíróság a magyar sofőr ügyében. Akár tizenkét év börtönt is kaphat. Mivel a vádlottak közül egyedül ő kérte a gyorsított eljárást, ezért az ítélet csak őt érinti majd, az autópálya tervezéséért és kivitelezéséért felelős mérnökök ügye külön folytatódik még, egy új bíróval.
A tragédia helyszíne, 2017. január 20-ánBár fájdalmasan soknak tűnik a baleset óta eltelt idő,
itthon mintha még lassabban őröltek volna az igazságszolgáltatás malmai,
már ami a 17 ember életébe kerülő tragédia okainak érdemi feltárását illeti. Az egyetlen gyanúsított Magyarországon V. J. háziorvosa lett az ügyben, őt először 2018 decemberében - két hónappal az olaszországi per megindulása után - hallgatta ki foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Azzal gyanúsítják, hogy bár tudott az autóbuszvezető súlyos alvászavaráról, nem végezte el soron kívül a férfi egészségügyi alkalmassági vizsgálatát.
A 168 Óra annak járt utána, valóban elkövethetett-e mulasztást a háziorvos, indokolt volt-e egyáltalán meggyanúsítani, miközben a sofőr, V. J. a nyomozati anyagok szerint alváscentrumban kezeltette alvási apnoéját.
Míg az alváscentrumban kezelték, a háziorvos eltanácsolta a vezetéstől
A rendőrségi jegyzőkönyvek szerint V. J.-t 2016. február 4-én alvásvizsgáló berendezéssel vizsgálták meg a Honvédkórház Alvásdiagnosztikai Központjában – ahová egyébként egy külföldi útja alatt megismert főorvos utalta be. Az alvászavarát vizsgáló neurológus légzéssegítő készülék állandó használatát írta elő a sofőrnek, akinek egészségügyi adatait egyébként szándékosan nem részletezzük.
Másfél hónapnyi használat után a buszos cég üzemorvosa alkalmasnak találta a vezetésre a férfit,
noha az üzemorvos rendőrségi vallomása szerint akkor még nem tudott arról, hogy V. J.-t alvászavarral kezelik. Akkor már egy éve hatályban volt az Emberi és Erőforrási Minisztérium (Emmi) rendelete (erről még később lesz szó), ami kötelezően előírja a munkáltató számára az apnoés betegek szűrését - vagyis nem a háziorvos, hanem az adott cég orvosának elsődleges feladata ez. Ugyanakkor - a nyomozati iratok alapján -
úgy tudjuk: míg a sofőr kezelését az alváscentrumban megkezdték, a háziorvos arra az időszakra táppénzre vette és eltanácsolta a vezetéstől, azaz eleget tett a szakmai protokollnak.
– Az, hogy ki milyen állapotban ül volán mögé, elsődlegesen mindig a sofőr felelőssége kell, hogy legyen. Kivizsgált, kezelt hivatásos sofőrök is vezethetnek. Persze sosincs száz százalékos bizonyosság abban, nem lesz-e rosszul az illető, nem fog-e elaludni – szögezi le a 168 Óra által megkérdezett igazságügyi orvosszakértő, aki azonban neve említésének mellőzését kérte. Azt mondja: ha a sofőrt légsínterápiás eszközzel, CPAP-vel kezelték (erről lásd keretesünket - a szerk.), és használta is, akkor szerinte egyértelműen indokolatlan a jogosítvány korlátozása.
– A jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően,
ha egy apnoés beteg alváscentrumban, szomnológustól szakorvosi engedélyt kap, vezethet. A háziorvosok pedig szakorvosi engedélyek alapján bírálnak jogosítványokat,
ilyen esetben nem kell másodfokú bizottság felülvéleményezése. Az pedig, hogy egy hosszú külföldi útra milyen leterheltség mellett megy egy sofőr, azaz konkrétan a munkaalkalmassága elbírálása, már foglalkozás-egészségügy, tehát az üzemorvos feladata – szögezi le a doktor.
Ki kellett zárni az első hatósági orvosszakértőt az eljárásból
Miközben a buszos cég üzemorvosát tanúként kihallgatták, a háziorvos ellen tehát több mint egy éve folyik a gyanúsítotti eljárás. De mi történt ezalatt az idő alatt, merre jutott a nyomozás? „Az eljárás tárgya nem változott, az továbbra is foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt folyik. Az ügyben jelenleg további szakértői vélemény beszerzése van folyamatban, melynek eredménye alapján lehet a nyomozás várható befejezését meghatározni” – tájékoztatta a 168 Órát a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség helyettes szóvivője, Dr. Négyessyné dr. Bodó Marianna.
Eközben viszont nem túlságosan büszkélkedik vele a hatóság, hogy itt-ott bizony megbicsaklott az eljárás. Lapunk úgy tudja, az első hatósági igazságügyi orvosszakértőt ki kellett zárni az eljárásból,
miután többször a szakvéleménye kiegészítésére kérték fel és ellentmondásokat találtak a korábbi változatokhoz képest. Az NNI-nek ezért új szakértőre volt szüksége.
A magyar hivatásos sofőrök 30 százaléka is küzdhet apnoéval
– Sokan látjuk a napi gyakorlatban, hogy megijednek a hivatásos sofőrök, amikor vizsgálatra kell jönniük. Stigmának élik meg az alvási apnoé betegséget, ami nem jó – mondja a 168 Órának Dr. Faludi Béla, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke. Pedig egyébként - emeli ki - egy nagyon jó hatásfokkal kezelhető betegségről van szó, aminél a terápiás készülék elfogadása, használati aránya még jobb is, mint néhány betegségnél a felírt gyógyszeres kezelés használati aránya.
Dr. Faludi Béla, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke
A neurológus-szomnológus úgy véli: a hivatásos sofőröknek a 30 százaléka is küzdhet alvási apnoéval,
azaz alvás alatti légzészavarral. A populációt tekintve ez az arány 5 százalék is lehet, tehát valóban népbetegségről beszélhetünk.– Légzéskimaradása mindenkinek lehet, de a mennyiség nem mindegy. Ha óránként nem több, mint öt, az normális, az öt-tizenöt között enyhének, a tizenöt-harminc közötti érték közepesnek számít, a harminc levegővétel kimaradása már súlyos apnoét jelez.
És akinek negyven-ötven is kimarad? Az olyan, mintha alvás közben az illetőt negyvenszer-ötvenszer oldalba böknék, hogy ébresztő, mert baj van.
Így képtelenség a mélyalvás. Lényegében a szervezetnek az oldalba bökése, állandó ébresztgetése a légzéskimaradás, jelzi, hogy valami nem stimmel – magyarázza Dr. Faludi.
Hangsúlyozottan nem magyar adat, főleg németországi, illetve egyesült államokbeli tapasztalat, hogy legalább 85 százalék (!) lehet azok száma, akik komoly – a szaknyelv szerint klinikailag szignifikáns – apnoés tüneteik ellenére nem kezeltetik magukat. Dr. Faludi szerint ez az arány egyébként nem állhat távol a hazai számoktól.
– Az érintetteknek nincs betegségtudata, hiszen ez csak egy horkolás: a vizsgálaton sokszor arra hivatkoznak a páciensek, hogy nekik nincs alvásproblémájuk, jó alvók, hiszen bármikor el tudnak aludni - pedig épp, hogy van, mert ez az aluszékonyságot jelenti – mondja. Ahogy azt a mellkasi panaszokkal küzdők már tudják, hogy a kardiológiára kell menniük, az apnoénál nincs köztudatban, hogy alváscentrumot keressenek fel, ehhez túl fiatal a diszciplína.
A terápiás készülék SD-kártyájáról letölthető, hogy a beteg mikor tette fel és mikor vette le azt
A felnőttkori alvásfüggő légzészavarok ellátásáról szóló szakmai irányelveket legutóbb 2017 októberében – kilenc hónappal a veronai tragédia után – frissítette az erőforrás tárca, és ez 2021-ig hatályos. Összhangban a többi szakmában érvényes klinikai irányelvekkel, az előkészítő folyamat még 2016-ban indult meg, és számos szakmai felülvizsgálati kör után jelent meg 2017-ben. Megalkotásában különböző szakmai testületek és szakemberek vettek részt, neurológusok, füll-orr-gégészek, tüdőgyógyászok, endokrinológusok, tizenöt orvos építette fel a betegség ellátására vonatkozó szakmai hátteret. Az irányelvek alapján pedig az alvás alatti légzészavar, aluszékonyság csökkentésére légzésterápiás (CPAP) készüléket a súlyos illetve közepesen súlyos apnoésok használhatnak.
Mint Dr. Faludi leírja, egy légsínterápiáról van szó, vagyis a készülék belülről "kisínezi", kitámasztja a garatot, miközben a beteg túlnyomásos levegőt lélegzik be. A teljes alvásidő alatt kell használni, de a minimum elvárás a napi 4 óra. Ha a rendes kontrollidők alkalmával megjelenik az alváscentrumban, akkor az eszköz SD-kártyájáról le tudják tölteni az információkat, mennyit használta valóban a gépet a páciens – az adatok alapján napi szinten visszaazonosítható a használat, mikor tette fel, mikor vette le a készüléket.
A jogosítványrendelet értelmében az úrvezetői jogosítvánnyal rendelkezők – B kategóriás jogosítvány, I. eü. csoport – esetén három évente, hivatásos jogosítványú sofőrök esetén – II. eü. kategória – évente szükséges felülvizsgálat a vezetési engedélyhez szükséges egészségügyi alkalmasságot elbíráló háziorvosnál vagy üzemorvosnál. A klinikai irányelvek évenkénti kontrollvizsgálatot írnak elő alváslaboratóriumban. Az Egyesült Államokban egy olyan GSM-modul is csatlakoztatható a légsínterápiás eszközhöz, amely egy alvási központba küldi a jelentést az információkról, sőt, figyelmezteti a pácienset is, ha alacsony a használati óraszám, és meg kellene vizsgálaton jelennie. Sajnos, mint az orvos tájékoztat, nemhogy nálunk nincs ilyesmi, ezt a rendszert egész Európában nem tudták bevezetni.
Ha használta a terápiás készüléket, vezethetett a sofőr
Az erőforrás tárca 2015. március 31-e óta hatályos, úgynevezett "jogosítványrendelete" – melyet az Európai Unió szakbizottsága alkotott meg, s tett kötelezővé minden EU-tagállam számára – világosan kitér az alvási apnoésok, pontosabban a "mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindrómában" szenvedők vezetői jogosultságaira. Eszerint részükre vezetői engedély „akkor adható ki, illetve újítható meg, ha alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi véleménnyel igazolni tudják az állapotuk megfelelő ellenőrzését, a szükséges kezelés során kapott utasítások betartását és az aluszékonyság tekintetében elért esetleges javulást”.
A 168 Óra információi szerint a veronai busztragédiában érintett, súlyos apnoéval küzdő életben maradt sofőr maga is használt terápiás készüléket, már akkor is, amikor a később meggyanúsított háziorvosánál járt, akihez még 2016 januárjában jelentkezett át.
És mivel a háziorvos tisztában volt azzal a nyomozati anyagok alapján, hogy a sofőr alvászavarának kezelése folyamatban van, egyébként semmi nem indokolta volna számára, hogy felfüggessze a vezetői engedélyét.
– Ha az érintett sofőr használta a terápiás készüléket, illetve kezelés alatt állt, akkor teljes joggal vezethetett – mondja erre a rendeletet értelmezve Dr. Faludi Béla.
A háziorvosoknak egyébként nyilván van szerepük, lehetőségük abban, hogy például testalkat és az ismert társbetegségek alapján azt mondják a páciensnek, jobban jár, ha felkeres egy alvásdiagnosztikai centrumot, hiszen az egészsége múlik rajta. Továbbá felhívja a páciense figyelmét, hogy amíg nincs meg a pontos diagnózis, addig ne vezessen. De emellett létezik az EU-s szakbizottság által összeállított, javasolt kérdőív, mely szintén segíti, megkönnyíti az orvosok munkáját. – Lehet, hogy pár hónapig nem vezethet, elveszti erre az időre a fizetését, de időben lép a stroke, a szívritmuszavar, akár az elbutulás – hisz az apnoé a szellemi teljesítőképességet is érinti –kialakulása, a rosszkor, rossz helyen való elalvás ellen – sorolja Dr. Faludi.
– Egyébként is - folytatja - tartok attól, hogy a sofőrök elkezdenek félni attól, mi van, ha kiderül, hogy apnoéjuk van, ha emiatt elvesztik az állásukat, ezért inkább vizsgálatra sem jönnek. Hiszen nincsen elég információjuk a betegségről, a hatásos terápiáról, a lehetséges következményekről.
De vajon a veronai tragédia óta óvatosabbak, döntéseiket illetően bizonytalanabbak a háziorvosok?
Az Alvástársaság elnöke kérdésünkre megjegyzi, az új jogosítványrendelet bevezetése, azaz 2015 óta nem látja lényegesen többnek a hozzájuk érkező vizsgálatkérelmek növekedését.
Kérdés, ha V. J.-t elítélik, akár letöltendő börtönt kap, vajon mire számíthat itthon egy jogszabálytisztelő, a szakmai előírásokat és protokollt következetesen betartó körzeti orvos? Azzal kell számolnia, hogy amint az egyik betege közúti baleset okoz, vagy annak részese lesz, bíróság előtt fog felelnie érte? - teszi fel magának a kérdést az amúgy is egyre fogyatkozó háziorvosi szakma.
