Vekerdy Tamás: Sehol nincs öröm a magyar iskolákban

A szorongás az úr.

2017. szeptember 23., 20:17

Szerző:

Sehol nincs öröm a magyar iskolában. Szorongás van helyette – állítja Vekerdy Tamás. A pszichológus a Népszavának adott interjúban beszélt erről. Szerinte a magyar iskolák sem módszerükben, sem tartalmukban, sem időbeosztásukban nincsenek a gyermekekre szabva, akiket megbetegít az a „szorongáskeltő” követelményrendszer, amelyhez alkalmazkodniuk kell.  „Mi az például, hogy 45 perces óra? Ilyen nincs. Sőt, 30 perces sincs. A kisgyerek 6-12 percig tud figyelni, és ez az idő lassan nő. Ha viszont mesélek nekik, és lekötöm a figyelmüket, akkor már bent vagyunk 75 perce a teremben, és még pisilni sem ment ki senki” – mondja erről. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a szorongás visszafogja a teljesítményt:

„A mi oktatásunk egyik paradoxona: úgy akarunk teljesítményt kizsarolni, kifacsarni, hogy közben ugyanazt visszafogjuk.”

Ennek kapcsán a pszichológus felidézi az amerikai kutatóintézet, a Brookings Institution felmérését, amelyből egyértelműen kiderült, hogy azok az iskolák működnek igazán hatékonyan tartalmi és anyagi szempontból, amelyeket kevésbé ellenőriznek központilag. „Volt olyan »gettóiskola«, ahol egyszerűen odadobták a gyeplőt a hatóságok, mondván csináljanak, amit bírnak, annyira nehéz volt a helyzet. Erre fantasztikusan jó eredményeket értek el. A szuverenitás, az autonómia csodákra képes” – állítja. A kérdésre, hogy Az isksola betegít? című 2003-as könyvének a címéből el lehetne hagyni a kérdőjelet, igennel válaszol, hozzátéve, hogy ma a magyar iskola a gyermekek mellett rosszul hat a családokra és a pedagógusokra is.

 

Fotó: Vekerdy Tamás Facebook-oldala

Az interjúban Vekerdy Tamás beszél a sok „jelszóvá silányított nemzeti hülyeségről”, amelyet hall. „Húsz év gyűlöletkeltés után azt tudjuk, hogy hány zsidót öltünk meg, azt is tudjuk, hogy nálunk cigányokat lőttek le egészen elképesztő módon, most mégis migránsozás, újabb gyűlöletkeltés van. (...) Volt már ilyen Magyarországon. Most újra Eucharisztikus Kongresszusra készülünk Budapesten, mint a rettenetes 1939-es évben. Azokban a napokban jelent meg az első zsidótörvény, amelyet a nagy egyházak vezetői vidáman megszavaztak és mi nagyon erősen sodródtunk az akkori országokat elfoglaló Putyin, azaz Hitler felé. Rémes dolgok jutnak az ember eszébe. Például Péter apostol levele, aki azt mondja, »visszatér az eb a maga okádására«… Megint lecsatlakozunk a jövőben vesztessé váló oldalhoz?” – firtatja.