Véget ért a Charta-tüntetés
Mintegy háromezer ember részvételével tartottak tiltakozó megmozdulást a kirekesztés és a gyűlölet ellen szombat délután Budapest XIII. kerületében, a Szent István parkban. A Magyar Demokratikus Charta és a Roma Polgárjogi Mozgalom szerint Magyarországon ma ismét félnek az emberek, mert származásuk, bőrük színe, gondolkodásuk vagy vágyuk természete miatt megbélyegzésnek, fizikai fenyegetésnek lehetnek kitéve.
A 168 Óra Online helyszínen tartózkodó tudósítója szerint 15 óra előtt vette kezdetét a kulturális eseménnyel egybekötött tiltakozó megmozdulás. A mintegy háromezer résztvevőnek színes esernyőket osztogattak, melyeket együtt nyitottak ki, miután hegedűs D. Gézával elszavalták Radnóti Miklós Nem tudhatom... című versét.
A rendezvényen közéleti személyiségek videóüzeneteit vetették le: Arató András, Bán Zsófia, Békés Pál, Bolgár György, Bródy János, Czeizel Endre, Daróczi Ágnes, Dés László, Fábri Péter, Garai László, Konrád György, Parti Nagy Lajos, Petőcz András, Radnóti Sándor, Ungváry Rudolf, Vágó István, Váradi Júlia és Závada Pál is szól az egybegyűltekhez.
Tudósítónk szerint számos politikus és közéleti személyiség jelent meg. A megmozduláson részt vettek a Magyar Demokratikus Charta kezdeményezéséhez csatlakozó MSZP-s politikusok: Lendvai Ildikó, Göncz Kinga, Lamperth Mónika, Kiss Péter, Hiller István, Burány Sándor, Tukacs István, Vadai Ágnes és Varga László. Jelen volt Horn Gábor, Kóka János, John Emse, Mécs Imre, Herényi Károly, illetve Tamás Gáspár Miklós és Vágó István is.
A Magyar Demokratikus Charta és a Roma Polgárjogi Mozgalom által szervezett rendezvényen a két szervezet alapítója, illetve vezetője, Iványi Gábor metodista lelkész és Horváth Aladár mondott beszédet.
"Blablák" helyett tettek
Iványi Gábor azt mondta, ma a világ két okból figyel Magyarországra: Overdose, a csodaló tündöklése miatt, illetve, hogy Magyarországon sorozattámadások történnek a cigányság ellen. Véleménye szerint: "nagyobb nemzeti gyász törne ránk a versenyló halála esetén, mint amiért a meggyilkolt roma honfitársak vesztesége felett éreztünk."
Mint megjegyezte: a XX. században Magyarországon születtek először zsidótörvények, és ebben a földrajzi térségben "a rasszizmus embergyilkos formái" egyedül Magyarországon jelentkeznek. A volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő félelem és kirekesztés nélküli Magyarországot, igaz vezetőket és méltóságukat megőrizni képes polgárokat követelt.
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke azt mondta: "a cigányellenességben nagykoalíció van", a baloldal és a liberális párt egyaránt cserbenhagyta a cigányságot, és minden veszély megvan arra, hogy megismétlődjön Magyarországon a két világháború közötti önpusztító politika.
A roma jogvédő szerint sem a bal-, sem a jobboldal nem adott tisztességes választ a romák társadalmi integrációjának kérdéseire, hagyták, hogy a szegénység etnicizálódjon, majd engedték, hogy összekössék a bűnözéssel, így rászabadították az országra a szélsőjobboldalt.
Roma évtizedről szóló "blablák" helyett komplex programok indítását követelte Horváth Aladár. Azt mondta, a hatalomnak szakítania kell azzal, hogy "hiteltelen, hozzá nem értő pártfunkcionáriusok szabotálják el a cigányság integrációját", és elősegítsék a faji és szociális elnyomást. Meggyőződése szerint a nemzet biztonságát nem a cigányság, hanem a cigányellenesség veszélyezteti.
"A hatalommal bírók nem védenek meg bennünket, magunkra maradtunk védtelenül" - jelentette ki Horváth Aladár, felszólítva a kormányt és a parlamenti politikusokat, hogy ne a cigánygyűlölet és a kirekesztettek sorsa iránti közömbösség legyen az egyetlen dolog, amiben egyetértenek, hanem fogjanak össze a jogállami normák visszaállításáért, a társadalomból kiszorult százezrek visszaillesztésének érdekében, különben Magyarország eltűnik az európai demokratikus országok térképéről.
Az eseményen több roma származású énekes és sikeres zenekar mellett fellép a világhírű gitárvirtuóz, Snétberger Ferenc is.
Mindennapi erőszak
A szervezők azzal hívták az embereket, hogy Magyarországon ma ismét félnek az emberek, mert származásuk, bőrük színe, gondolkodásuk vagy vágyuk természete miatt megbélyegzésnek, fizikai fenyegetésnek lehetnek kitéve.
"Felhívjuk a közjogi méltóságokat, a pártokat, a civil szervezeteket és minden magánszemélyt, aki nem akar olyan országban élni, amelyben egyes polgártársaink megfélemlítésnek, üldözésnek vannak kitéve, hogy jöjjön velünk, és tiltakozzunk együtt a kirekesztés és a gyűlölet ellen" - fogalmazott a két szervezet.
Bajnai Gordon miniszterelnök pénteki közleményében azt írta: kormánya szigorúan fellép mindenféle erőszak és kirekesztés ellen. "Magyarország nem lehet olyan ország, amelyben elhatalmasodik a mindennapi erőszak és félelemkeltés.
Nem lehet olyan ország, ahol erény vagy akárcsak bocsánatos bűn a rasszizmus, az antiszemitizmus vagy bármely csoport kirekesztése a társadalomból" - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hivatalos külföldi programja miatt személyesen nem lehet jelen a rendezvényen, de csatlakozik a kezdeményezéshez, és támogatásáról biztosítja a rendezvényt.
Szintén támogatását fejezte ki közleményben Demszky Gábor (SZDSZ) Budapest főpolgármestere, Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke pedig közölte, a liberális párt több vezető politikusával együtt részt vesz a demonstráción. Részvételi szándékát jelezte Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes és Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke mellett több más parlamenti politikus is.
Ők is csatlakoztak
A meghirdetés után a rendezvényhez a következő civil szervezetek csatlakoztak: Bibó István Közéleti Társaság, Civil Fórum, Európai Feminista Kezdeményezés, Független Magyar Művészeti Alapítvány, Joggal a Jogállamiságért Közhasznú Egyesület, Klubháló Egyesület, Környezet-, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Egyesület, Magyar Antifasiszta Ligaszövetség, Magyar Antirasszista Alapítvány, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Helsinki Bizottság, Méltóságot Mindenkinek Mozgalom, Nyilvánosság Klub, Pallas Páholy, Raoul Wallenberg Egyesület, Társaság a Szabadelvű Belvárosért, Társaság a Szabadságjogokért, Zöld TETT Egyesület.