Városháza-gate: Horváth Csaba örülne, ha nem 2056-ban derülne ki, ki a gyilkos

Horváth Csaba a Keljfeljancsiban beszélt a Városháza-botrányról.

2021. december 4., 08:42

Szerző:

„Nem volt semmi extra a Városháza ingatlanügyeit tárgyaló vizsgálóbizottság december másodikán megtartott ülésén” – mondta a Keljfeljancsiban Horváth Csaba zuglói polgármester, aki az MSZP fővárosi közgyűlési frakcióvezetőjeként vesz részt a grémiumban.

„Nem teljesen felesleges az a munka, amit el kell végeznünk (…), a szembesítésre gondolok. Jó esetben egy fideszes kampánypropaganda-terméknek vagyunk a szem- és fültanúi”.

– közölte a polgármester.

Visszafogott hangnemben zajlott az ülés, amelyen meghallgatták a nyilvánosságra hozott hangfelvételeket és felolvasták az ehhez kapcsolódó fővárosi nyilatkozatokat. Az MSZP-s politikus a bizottsági ülésen azt a javaslatot tette, hogy mindenki otthon végezze el az ingatlaneladási dokumentumok – összességében több ezer oldal – vizsgálatát, és ha talál ezekben olyan tényt, amely bármelyik, a hangfelvételeken elhangzó állítást alátámasztja, azt hozza a bizottság elé.

„Nem 2058-ban szeretném tudni, hogy ki a gyilkos”

– folytatta Horváth Csaba a műsorban. Ha nem találnak semmilyen bizonyító erejű dokumentumot arra, hogy az ingatlanpályázatok testre szabottak voltak, akkor meg kell állapítani az állítások valótlanságát. Horváth Csaba azon sem lepődne meg, ha kiderülne, hogy papírról olvasták a szöveget a hangfelvételek szereplői, és valójában amatőr színészi teljesítményeket csodálhattunk meg.

Berki Zsolt szerepe – „érdekes számok fognak majd kijönni”

Ha nincs is bizonyító erejű dokumentum, nem elég-e önmagában az a tény, hogy van szándék, van beszélgetés – kérdezte Fiala János. Ha valaki azt állítja, hogy a pályázat személyre szabott volt, olyan nincs, hogy ennek ne lenne papíron nyoma – reagált Horváth Csaba. Mivel a hangfelvételeken szokásjogról beszélnek, ezért a bizottság vizsgálja a múltbeli pályázatokat is, ide értve mindazokat, amelyekhez a felvételeken említett Berki Zsoltnak köze volt. „Egyébként érdekes számok fognak majd ebből kijönni.” Ha előkerül bizonyíték a pályázatok személyre szabottságára, akkor azt kell vizsgálni, hogy vissza kell-e léptetni valakit – mondta a politikus.

Bajnai Gordon szerepe

Bajnai Gordon elment egy beszélgetésre, amelyen nagyon helye nem lenne és utána hosszasan magyarázkodott – folytatta a műsorvezető –, így, miközben könnyen lehetséges, hogy a végén nem lesz dokumentum, én mégis másképp gondolkodom Bajnairól a történet után, mint azt megelőzően, mert a szituáció árnyékot vetett rá. Horváth Csaba válaszában elmondta:

Bajnai Gordon nem miniszterelnökként, hanem befektetési bankárként volt jelen.

Ha egy befektetési bankárt megkeresnek azzal, hogy az ország leggazdagabb családja – a legnagyobb OTP- és MOL-tulajdonos Rahimkulov-család – szeretne vele konzultálni, nem látná okát, hogy miért ne tegye meg.

Ha nincs eladási szándék, miért van egyáltalán találkozó?

„Ha valami nem eladó, és a Rahimkulov-család bejelentkezik azzal, hogy megveszi, én akkor sem beszélnék velük, hiszen nem eladó”

– reagált a fenti érvre Fiala. Barts J. Balázs mégis találkozott valakikkel, igazoló jelentést írt erről, amelyet elfogadtak annak ellenére, hogy a jelentést az élet számos ponton cáfolta, végül kiderült róla, hogy dolgokat finoman elhallgatott. Például Kiss Ambrus a dec. 2-i Keljfeljancsiban elmondta – folytatta Fiala –, hogy az ő protokolljának nem része kávéházi találkozókra elmenni. Horváth Csaba válaszában elmondta: Kiss Ambrus politikus, Barts Balázs pedig egy végrehajtó szervezet vezetője, akinek az a dolga, hogy a Főváros döntéseit végrehajtva eladja, amit el kell adnia és ne adja el, amit nem szabad eladnia.

Miért éppen a Fidesz?

Horváth Csaba a műsorban kitért arra, hogy a bizottság a teljes hangfelvétel rendelkezésre bocsátását kérte a Fidesztől.

„Nem kell nagyon okosnak lennem ahhoz, hogy kitaláljam, kinek az érdekében áll ez a botrány”, az ügy a Fidesz legfelsőbb kommunikációs gépezetéből jön

– mondta Horváth. Fiala erre válaszul közbevetette: „Én ezzel kapcsolatban is kétkedő kell hogy legyek. (…) Olyan kijelentéseket teszünk, amelyekre éppúgy nincs bizonyíték, mint arra, hogy loptak.” Horváth Csaba válaszában elmondta: ha a bizottság megállapítja, hogy az állítások hazugságok voltak, a jelenlegi igazságszolgáltatás a kisujját sem fogja mozdítani, ha az a kockázat, hogy fideszes potentátok érintettek. A Városháza-ügy egyik szála politikai (amelyet így foglalt össze az MSZP-s politikus: „semmi más céljuk nem volt, mint hogy befeketítsék a fővárosi vezetést, és ezekkel a hamis állításokkal egy hamis látszatot keltsenek”), a másik és valóban lényeges szála, hogy van-e bármilyen, jogosulatlan előnyre lehetőséget adó pontja a pályázatoknak.

Fekete pötty az ellenzéken

Az a kérdés – folytatta Fiala –, hogy nem értek-e el máris olyan eredményt, amit nem tud tisztára mosni a bizottság? Horváth Csaba így reagált: mindenképpen elérték azt az eredményt, hogy hetek óta ez a közélet egyik legizgalmasabb témája, „tulajdonképpen ebben a néhány hétben a kormány potentátjai annyi pénzt loptak el, amennyihez kedvük van, mert ez az ügy mindenképpen rátakar. A Fidesz szempontjából ha csak ennyi volt benne, már akkor is megérte, mert ott marad egy fekete pötty az ellenzéken. Ami nem a Fidesz elmúlt 12 évi kormányzásáról szól az ellenzék által közvetített módon, az nekik csak puszta haszon.”

Barts J. Balázs szerepe – a Városháza eladása lehetetlen

A fővárosi vagyonkezelő elnök-vezérigazgatója, Barts J. Balázs szerepéről Horváth Csaba kritikusan beszélt: Barts olyan témáról tárgyalt, amiről nem kellett volna. Ha városházi döntés van egy projekt elvetéséről – márpedig erről volt, mondta Horváth Csaba –, akkor felesleges fontoskodva tárgyalni. A műsorvezető erre közbevetette: városházi forrásaim arról beszéltek, hogy Barts J. Balázsnak ez a feladata. Hiába volt ilyen döntés, nincs olyan, hogy valami nem eladó, hiszen egyszer bármi eladhatóvá válik. Horváth Csaba válasza: amikor valaki megálmodná a Városháza eladását, ezt be kell vinnie a közgyűlés Tulajdonosi Bizottsága elé, amelynek ő az elnöke.

„Én a büdös életben meg nem szavaztam volna azt, hogy eladjuk a Városházát.”

Hozzátette: ezzel a kérdéssel már 20 évvel ezelőtt is találkozott, de akkor sem az eladásról, hanem új szárny építéséről volt szó. „Épelméjű ember fejében nem fogalmazódik meg az, hogy érdemben foglalkozzon az eladás gondolatával, mert lehetetlen.” Ehhez soha nem lesz 17 szavazat a Közgyűlésben, bárki vezeti is a fővárost – mondta Horváth Csaba.

Új városközpont Zuglóban – az ajánlat mérlegelés kérdése

Két fejlesztési koncepció van napirenden a zuglói Bosnyák tér és környékén: egyrészről egy önkormányzati beruházás közcélú fejlesztésekkel (főtér, parkolók, szakrendelő, csarnok), másrészről ennek szomszédságában egy magánberuházás. A műsorvezető felvetette, hogy a sajtóban ellentétes tartalmú írások jelennek meg a projektről (Index vs. Népszava). A magánberuházást támadó kritikákra válaszul Horváth Csaba zuglói polgármester elmondta:

a Bosnyák tér mögötti területet 15-16 évvel ezelőtt, fideszes zuglói vezetés idején adta el az önkormányzat.

Zugló építési szabályzata 18 méter magasságig, 500 lakás építését tenné lehetővé a területen, de a helyi építési szabályzaton felül van egy kiemelő kormányhatározat, ami „gyakorlatilag bármit megenged a beruházónak, a csillagos égig építhetné a projektet”. A magánberuházó igényei ennél kisebbek: durván 2 emelettel akarnak többet építeni annál, amit a hatályos építési szabályzat enged. Magasságban és a megépítendő lakások számában mintegy 15 százalékkal kérnek többet, de ez összességében nem járna nagyobb környezeti terheléssel, mivel az egyéb zuglói beruházások ennyivel lennének csökkentve. A 15 százaléknyi engedmény fejében azt vállalják a beruházók, hogy ezt 11 milliárd forint értékű közfejlesztéssel ellentételezik (utak, mélygarázs, lehajtó megépítése, patak környéki felújítás).

„Mérlegelés kérdése, hogy elfogadjuk-e. Azt hozzá kell tenni, hogy ilyen arányban és mértékben Budapesten – de szerintem az országban – még sehol nem ajánlottak ekkora ellentételezést”.

Egy önkormányzatnak az összérdeket kell vizsgálnia: mennyire előnyös a zuglóiaknak az ajánlat – foglalta össze a Bosnyák téri magánberuházás jelen állását Zugló polgármestere.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:

(Kiemelt kép: Horváth Csaba, a fővárosi MSZP-frakció vezetője, Zugló polgármestere nyilatkozik a sajtónak a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli, a koronavírus-járvány elleni védekezés erősítéséért összehívott ülése előtt a Városházán 2020. szeptember 14-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

18:39

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban kötetlen beszélgetésen fogadta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi médiakonferenciájának külföldi előadóit, Orbán Balázs politikai igazgatóval, az MCC kuratóriumi elnökével közösen – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Elkészült hazánk legjobb munkahelyeit listázó kutatás. Az élbolyban első pillantásra meglepő cégek is: az első tízbe például bekerült a McDonald's és a MÁV is.