Újgárdisták
Eleinte tartogatott némi izgalmat a Magyar Gárda augusztus 22-re meghirdetett avatása. Sokáig nem lehetett például tudni, hol is lesz a rendezvény, mivel a BRFK a hagyományosnak számító, Hősök terére szóló bejelentést elutasította. A paramilitáris szervezet alig néhány nappal az avatás előtt előrukkolt a megoldással: Szentendrére mennek, magánterületre. Ott majd – vélték a szervezők – a rendőrség nem kotyoghat bele semmibe, s nyugodtan gárdázhatnak napestig. Végül majdnem így lett. HORVÁTH B. BARNABÁS írása.
A gárdisták buszkordont vontak maguk köré – elvégre kordonból láttak már sokat, volt tapasztalat –, s reggel avatni kezdtek. A rendőrség igyekezett bejutni a felturbózott ünnepségre, de a kordon miatt annál többre nem jutott, hogy igazoltatott 176 embert. Mire a szerv végzett ezzel, a gárda már túl is volt avatáson, tagjanak száma 2500 fölé nőtt, s lett csendőrségük is. Eztán pedig a rendezvény villámsebességgel átcsapott jobbikos családi napba, ahol a rendőröknek már kevés keresnivalójuk volt.
De miről is szól ez az egész? Jogi – és politikai – szempontból leginkább arról, hogy a Jobbik a gárdát mindenáron életben akarja tartani, míg az államhatalom ezt mindenképp igyekszik megakadályozni. Erre utal az is, hogy a rendőrség most első ízben alkalmazta azt a kormányrendeletet, amely pénzbírság kirovását teszi lehetővé azoknál, akik feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében vesznek részt. Ahogy említettük: 176 embert igazoltattak, s meg is indult ellenük a szabálysértési eljárás.
Fontos megjegyezni, hogy a bírságolásról szóló kormányrendeletet alig néhány nappal a gárda feloszlatása után jelentették be, s az három héttel a július 2-i feloszlatás után életbe is lépett. Nagy reményt fűzni e jogi válaszhoz mégsem mernénk. A gárdisták ugyanis hisznek saját igazukban, s kitartók is. Ha pedig az elvek nem lennének elegendők, kering elég pletyka arról – még megbízható helyeken is –, hogy a radikálisok pénzbírságait a különféle jogvédők fizetik ki.
Egyetlen – egyes helyszíni beszámolók szerint végül Vona Gábor használt rágógumiját „elnyelő” – papírlap talán több izgalmat tartogat. Ezen az szerepelt, hogy a pártelnököt egyesülési joggal való visszaélés miatt gyanúsítotti kihallgatásra idézték be a Teve utcába. Vona ezt szűk körben mosolyogva, visszafogottan viccelődve fogadta, s csak a pulpituson ütötte dühösen az asztalt. De mindkét helyen elmondta: számított rá, s ha kell börtönbe vonul. Valóban, akár egy év börtönt is kaphat a pártelnök azért, mert – a rendőrség álláspontja szerint – jogerősen feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt. (Hasonló miatt Kiss Róbert gárdafőkapitány ellen már indult eljárás. Õ panasszal élt a gyanúsítás ellen, amit a Fővárosi Főügyészség elutasított. Ahogy azóta Vona is megtette ezt.) Hogy mennyire köthető Vona a gárdához, egyelőre nem tudni. Az biztos, hogy a gárda mindent megtesz majd azért, hogy bizonyítsa: Vona ott nem vezető személyiség. Nehéz lesz viszont eltagadni, hogy a pártelnök a feloszlatott Magyar Gárda Egyesület elnöke volt, s tagja az „Új Magyar Gárda Mozgalomnak” is.
Ezzel pedig eljutottunk egy újabb fronthoz: az egyik legújabb jogi trükk szerint azzal, hogy az „új” szócskát a Magyar Gárda neve elé biggyesztik, új szervezetet is kreálnak. Igaz, az egyenruhájuk ugyanaz, ugyanúgy menetelnek, s ugyanazokat az elveket vallják, de ott van nevükben az állítólag perdöntő két betűcske. A rendőrség – és vele együtt a Magyar Helsinki Bizottság – úgy gondolja, hogy ettől még nem két külön szervezetről van szó. A hatóság nem is törődik azzal, hogy a gárdisták újabb cselekre készülnek. Épp az egyenruhára, az alakzatban masírozásra és más kísérőjelenségekre hivatkozva lépnek fel a gárdisták ellen. Az egészben a legérdekesebb, hogy a csatározás során mindkét fél a Fővárosi Ítélőtábla feloszlatásról szóló ítéletét lobogtatja.
Az emlegetett új gárda létrejöttét amúgy július 11-én jelentették be, s az ennek terepet adó rendezvényt egyetlen módon sikerült csak elfogadtatni a hatósággal: Jobbik-nagygyűlésként. Ahogy a mostanit is így sikerült viszonylagos biztonságba menekíteniük. Nem csodálkoznánk nagyon, ha eztán már mindig így lenne. Eddig egy-egy Jobbik-rendezvényen felszólalt ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész. Õ általában – miközben judeobolsevikozik pár szaftosat – Isten igéjét hirdeti, a maga módján. Utána a Jobbik EP-képviselője szól, s vagy az Európai Uniót szidja, vagy a rájuk váró teendőket ecseteli. Leginkább mindkettőt egyszerre. A záróakkord pedig általában Vona Gáboré. Õ mostanában arról számol be, hogy kormányzati szerepre és felelősségre vonásra készülnek. Közben a szimpatizánsok trianonoznak, zsidóznak, miegymás. Ez az átlagos, „családias” forgatókönyv egészülhet ki mostantól a gárdatüntetésekkel és -avatásokkal. És most nagyon úgy tűnik, újabb és újabb büntetőeljárások indításával. A Jobbik ezt egyelőre nem nagyon bánja. Sőt még büszkélkedik is vele. Ma még minden ilyen támadás szavazói eltökéltségét növeli.