Új köntös kell az Alkotmányra
Nem kell Alkotmányt módosítani ahhoz, hogy kisebb parlament jöjjön létre, és csökkenjen a települési képviselők száma – állítja Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár. Szerinte a Fidesz elnökének javaslatai nem érintik az ország alkotmányos berendezkedését.
Orbán Viktor szerint húsz éve átmeneti időszakot élünk, még az Alkotmány is egy önmagát ideiglenesnek minősítő mondattal kezdődik. Utánanéztem, pontos.
De az is kérdés, hogy különbözzön-e a maitól a majdani végleges alaptörvény alkotmányos berendezkedésünkről szóló része. Szerintem erre nem a helyes válasz. Úgy tűnik, ezzel Orbán is egyetért.
Kisebb parlamentről, a települési és megyei önkormányzatok testületeinek csökkentéséről beszél.
Ezek a javaslatok beleférnek a jelenlegi rendszerbe. De ehhez nem kell Alkotmányt módosítani.
Ez szinte csak gazdaságossági kérdés: kevesebb képviselő, kevesebb kiadás.
Így van, nem strukturális változásra tett javaslat. Az a benyomása az embernek, hogy Orbán a parlamentáris demokrácia mellett teszi le a voksát. Hiszen azt állítja, hogy „pártja nem támogatja a rendszerváltáskor gyökerező gondolatnak a megváltoztatását, amely szerint a politikai főhatalom a magyar parlamenti képviselőkre leadott voksok alapján szülessen meg”. Orbánnak igaza van abban, hogy az 1989-es alkotmány szövegezése sok kivetnivalót hagy maga után, de az alaptörvény struktúráján nem változtatna. Pedig korábban egészen más nyilatkozatait olvashattuk.
Talán a kampány miatt változott meg az álláspontja.
Ezt hadd ne értelmezzem.
Régóta sláger: az Alkotmányban rögzített kétharmados törvények számát csökkenteni kellene.
Nem értek egyet. Az Alkotmány alig egy tucat törvényt sorol a kétharmados körbe. Nem hiszem, hogy ez akadályozná a kormány működését. 1990 tavaszán az MDF-SZDSZ-paktumnak köszönhetően azért módosították az Alkotmányt, hogy ne legyen túl sok kétharmados jogszabály.
Időről időre felmerül: talán egyszerűbb, tömörebb alkotmányra lenne szükség, nem szükséges mindent szabályozni. Így nem avulna el olyan gyorsan az alaptörvény.
Nemzetközi összehasonlításban rövidnek számít a 77 paragrafust tartalmazó magyar alkotmány. Az sem igaz, hogy túl részletes lenne. Hiszen például a köztársasági elnök hatásköreinek kérdését kifejtés híján az Alkotmánybíróságnak kellett értelmeznie. Az alaptörvénnyel az a baj, hogy sok helyütt megőrizte az 1949-es szöveget. Továbbá korszerűtlen a szerkezete, az államszervezettel kezdődik, és hátrább sorolja az emberi jogokat. Szerintem az alkotmány értékrendjét korszerűbb köntösben kell megőrizni.
Elképzelhető, hogy a választások után a Fidesz egyedül is képes lesz arra, hogy megváltoztassa az Alkotmányt.
Az alaptörvény legnagyobb baja, hogy túl könnyen módosítható. Nem jó, hogy egyetlen kormányzó erő kétharmad birtokában megváltoztathatja az Alkotmányt. Az amerikai alaptörvényt nagyon nehéz megváltoztatni. Náluk 220 év alatt kevesebb módosítás történt, mint nálunk húsz év alatt. Kérdés, hogy az új kormány a Horn-kormányhoz hasonló mértéktartást tanúsít-e. A nyilatkozatokból úgy tűnik, ez nem valószínű.
