Tüntetéssorozat Magyarországon
A The Economist november 22-én megjelenő nyomtatott számában, valamint az online verziójában is beszámol az elmúlt hetek kormányellenes demonstrációiról, amelyek már nemcsak Budapestre korlátozódnak, hanem vidéki és külföldi városokban élő magyarokban is követőkre találnak. Az írás némiképp rövidített változatát közöljük.
A magyarok kimennek az utcára.
November 17-én több mint 10 000 ember gyűlt össze a Parlament előtt Budapesten, hogy tiltakozzanak a korrupciógyanú és a hatalom központosítása ellen. Hasonló tüntetésekre került sor más városokban, Miskolcon, Pécsett, Szegeden. Több száz magyar demonstrált Londonban a Trafalgar Square-en. A szokás ragályos: a héten a szomszédos Szlovákia és a Cseh Köztársaság is nagy tüntetések színhelye volt.
A magyar tiltakozókat részben a kormányt érő amerikai kritika bátorítja fel. Hat kormánytisztviselőt tiltottak ki az USA területéről korrupciógyanú miatt, ami ugyancsak ritka lépés egy NATO-szövetségessel szemben. Személyiségi okokra hivatkozva az amerikaiak nem nevezik meg az érintetteket. Ám Vida Ildikó, az adóhatóság elnöke elismerte a kormányközeli Magyar Nemzetnek, hogy ő is rajta van a tiltólistán, ugyanakkor hevesen tiltakozik az ellen, hogy bármi rosszat tett volna.
Az e heti tüntetéseket megelőzte az október 28-i hatalmas demonstráció, amikor 100 000 ember töltötte meg Budapest belvárosának utcáit, követelve az internetadó eltörlését, amit a szabad véleménynyilvánítás elleni támadásnak fogtak fel. A tömeg zömmel fiatal, képzett, középrétegbeli emberekből állt, éppen azokból, akiket a Fidesz magához akar vonzani.
180 fokos fordulatra kényszerítették a kormányt, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök ejtette a tervezett adót a jelenlegi formájában, és helyette “nemzeti konzultációt” jelentett be.
Az ezt követő tüntetéseknek keményebb céljuk van, beleértve a kormány lemondásának követelését – ami irreális. A Fidesz idén megnyerte a parlamenti, a helyhatósági és az EP-választásokat is. Ám az EBESZ-jelentés leszögezi, hogy a győzelmekhez nagyban hozzájárult, hogy a kormány a választási törvényeket a maga számára kedvezően barkácsolta. S tény, a szétaprózott liberális és baloldali ellenzék nem nyújt vonzó alternatívát.
A demográfiai változások sem kedveznek az ellenzéknek. A londoni magyar követség szerint mintegy 100 000 magyar állampolgár él Nagy-Britanniában, de elképzelhető, hogy ennél magasabb a számuk. Többségük fiatal, több nyelven beszél, képzett és vállalkozó kedvű. Igen sokan közülük azért hagyták el Magyarországot, mert nem látnak maguk számára jövőt a Fidesz kormányzása alatt.
Orbán többször kifejezte megvetését a liberális normákkal szemben, de sosem fogalmazta meg olyan nyíltan, mint idén nyáron a Tusnádfürdőn tartott beszédében: Magyarország demokrácia marad, de “illiberális állam” lesz, mondta.
Az EU láthatóan nem akarja vagy nem képes megfékezni Orbánt. Az amerikai beutazási tilalom mutatja, hogy a legnagyobb nyomás az USA felől érkezik. Barack Obama elnök nemrégiben Egyiptommal és Azerbajdzsánnal hasonlította össze Magyarországot, ahol megfélemlítik a civil társadalmat. A Fideszen belül egyre jobban aggódnak: bölcs dolog-e kihívni maguk ellen a világ szuperhatalmát.
– A Fidesz fiatalabb tagjai kritikusak a kormány politikájával szemben – nyilatkozza Balogh Ákos, a befolyásos mandiner.hu konzervatív blogtól. Magyarország elveszíti a barátait és a szövetségeseit – teszi hozzá. Az ország az európai és a világ porondján fog küzdeni, ha azzal az arroganciával lép fel, mint amit otthon mutat.
Fordította: Markó Beáta
