Már van olyan nemzetközi szervezet, amelyből az MTA-nak ki kellett lépnie a kutatóintézetek elvesztése miatt
Érezzük a kutatóintézetek hiányát – nyilatkozta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Népszavának.
Az Orbán-kormány július elején fosztotta meg egy törvénymódosítással az MTA-t kutatóhálózatától. Lovász László elmondása szerint ez az Akadémia mindennapjait is megváltoztatta.
– Visszás helyzet alakult ki a fiatal kutatókat támogató Lendület-pályázatok tekintetében is: a pályázatokat az Akadémia írja ki és bírálja el, de a program támogatásának összegét a kutatóhálózat új fenntartója, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kapta meg. Ez jelentős terhet ró mindkét intézmény adminisztrációjára. Remélem, meg tudunk majd állapodni abban, hogy a Lendület-program finanszírozása vissza kerülhessen az MTA-hoz
– jegyezte meg.
Arra, hogy ezután milyen szerepe lehet az MTA-nak a tudományos életben, az elnök azt felelte, hogy újra kell gondolniuk az intézmény küldetését. Míg korábban sokkal szorosabb kapcsolat fűzte az MTA-t a saját kutatóintézeteihez, mint például az ipari kutatóhelyekhez vagy az egyetemi tanszékekhez, ezután olyan stratégiára lesz szükség, amellyel mindhárom oldalt ugyanúgy segítik.

Arra a kérdésre, hogy hatással volt-e az MTA nemzetközi megítélésre a kutatóhálózat elvesztése, azt felelte, a hogy a nemzetközi megítélés nem változik ilyen gyorsan, de már van olyan nemzetközi szervezet, amelyből ki kellett lépniük.
– Ilyen a Science Europe, ami a kutatóintézeteket működtető szervezetek európai egyesülete. Nagy szükség lenne rá, hogy valaki itt is képviselje Magyarországot, de a szervezet szigorú politikamentességet vár el tagjaitól
– jelentette ki.
Az MTA jövő májusban választja meg új elnökét, az egyik legesélyesebb jelölt Freund Tamás, a jelenlegi alelnök. Freund nemrég kínos helyzetbe került azzal, hogy részletek szivárogtak ki egy Orbán Viktornak címzett leveléből, amelyben gyengén teljesítő és a közéletet mételyező társadalomtudósokról írt.
– Én ezt egy hibának tartom Freund Tamás részéről, de az ő dolga, hogy tisztázza. A teljes levelet egyébként azóta sem láttam, csak a sajtóban megjelent részleteket. Én ebbe az ügybe nem tudok belefolyni
– közölte az elnök.
Lovász László hat éve vezeti az MTA.
– Az utóbbi másfél évben nem tudtam lefeküdni anélkül a gondolat nélkül, hogy ma nem csináltam-e valamit rosszul. Például még ma sem tudom, nem kellett volna-e másfél évvel ezelőtt lemondanom, tiltakozásul a törvény ellen, ami elvette az Akadémia finanszírozását, majd a kutatóhálózatot. Ha így tettem volna, nagy valószínűség szerint ügyvezető elnökként úgyis folytatnom kellett volna. De továbbra sem tudok egyértelmű választ adni erre a kérdésre
– felelte arra, hogy megbánt-e valamit.
Úgy véli, mivel az MTA nemzetközi kapcsolatrendszere megmaradt, ha jól együtt tudnak működni az ELKH-val és az egyetemekkel, jó esély van arra, hogy Budapest tudományos főváros legyen még egy megcsonkított MTA-val is.